Dátum: 2019. szeptember 23. hétfő    Mai névnap(ok): Tekla, Telma


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Kányádi Sándor

Kányádi Sándor (1929) abba az erdélyi írógenerációba tartozik, amelynek tagjai az anyaországi irodalomban pontosan kisebbségi státuszuk miatt kapnak nyomatékos helyet. Nagygalambfalván született székely parasztcsaládban, és az ipari középiskola elvégzése után a kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanult egy darabig, míg át nem iratkozott a Bolyai Tudományegyetemre. 1954-ben diplomázott magyar szakos tanárként. Már 1950-től jelentek meg versei, eleinte az „Ifjúmunkás”-ban, későbbi kifejezetten irodalmi fórumokon is. Első, bemutatkozó kötete Virágzik a cseresznyefa, a 1951-52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, majd az „Utunk” és a „Dolgozó Nő” munkatársa.
   1960-tól nyugdíjba vonulásáig a „Napsugár” c. gyermeklap szerkesztője volt és a „Kincskereső”-nek szintén dolgozott. Akárcsak számos költőkolllégájának, neki is az a meggyőződése, hogy nem létezik külön gyermek- és felnőttvers, csupán vers. Mindazonáltal munkásságáből nem kevés kötetet szentelt a gyerekolvasóknak (ezek közt nem csak líra, de mese, történet és regény is akad): Kicsi legény, nagy tarisznya, Fényes nap, nyári nap (1964), Három bárány (1965) Fából vaskarika (1969), A bánatos királylány kútja (1972) Farkasűző furulya (1979) Kenyérmadár (1980) Tavaszi tarisznya (1982), Virágon vett vitéz (1985), Madármarasztaló (1986).
   A hetvenes-nyolcvanas évek erdélyi költészetében különösen két verseskötetével jelölt ki utakat: Fekete-piros versek (1979) – benne az 1972-ben írott, avantgárdnak is nevezett Fekete-piros költeménye amely széki népviseletbe öltözött lányok találkozójáról indítja a költői képet, ami az erdélyi magyarság sorsára is utal. A másik a Sörény és koponya c. könyve, ez 1989-ben az év magyar verseskötete lett.
   Többek közt a következő elismeréseket kapta munkásságáért: Déry Tibor-díj, Kossuth-díj, Herder-díj, Nemzeti Örökség-díj, Kölcsey-díj. Színműírással és műfordítással is foglalkozik (erdélyi szász vagy jiddis népköltészet például vagy román irodalom). Kolozsvárott él. Mostanra abba a korba jutott, hogy válogatott versei jelenjenek meg.
2002-09-16 10:15:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Cikkarchívum
Banga Ferenc
Sutyák Tibor
Fischer Iván
Margócsy István
Fischer Ádám
Ascher Tamás
Droppa Judit
Cseri Miklós
Erick van Egeraat
Bíró Ica (Stephanie)
Havas Henrik
Ekler Dezső
Lugosi Lugo László
Baló György
Mundruczó Kornél
Babarczy Eszter
Vidnyánszky Attila
Schell Judit
Szathmáryné Sipos Ildikó
Bán Ferenc
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu