Arany János Szondi két apródja című balladájának kezdő sora idézi a közel ötödfél százados véres küzdelmet, amely Drégely várát ország-világ előtt nevezetessé tette.
A várat először 1285-ben említi oklevél; egy korábban, 1274-ben kelt irat még hallgat róla, tehát a két időpont között épülhetett. Építtetői a Hontpázmán nembeliek – azoknak Bozóki ága lehettek.
A 444 méter magas sziklagerincen emelkedő vár 240 méterrel emelkedik a völgy fölé, a környező településektől viszonylag távol épült. A 17. század óta romos falak konzerválása, az omladozó, balesetveszélyes falszakaszok megerősítése 1988-ban megkezdődött. Régészeti ásatás 2000 óta folyik hivatalosan. A kutatás során világossá vált, hogy az észak-déli irányú keskeny hegygerincen álló vár legalább háromrészes, s a kőből készült védőművekhez még nagyobb kiterjedésű, külsőpalánk-építésű védővonal is csatlakozott.

Esztergom nevének eredete vitatott. Származtatják a bolgártörök „estrogin küpe”, magyarul „bőrpáncél” jelentésű szóból, más nyelvészek szerint szláv eredetű; a szláv „stregom” szó magyar jelentése: „akit őriznek, akire vigyáznak”. A német krónikák a 11. század óta Gran néven említik (a várral szemben a Dunába torkolló Garam folyó nevét ruházva rá), s máig ez a német neve.
Géza fejedelem 972-ben tette meg székhelyének a Nyugattal való összeköttetést biztosító legfontosabb vízi út melletti Esztergomot. A hagyomány szerint itt született fia, első királyunk: Szent István. A királyi székhely egyúttal egyházi központ is lett. 1001-ben kelt az esztergomi érsekség alapító levele, itt verték a magyar királyság első pénzeit. A 157 m. magas, 350 m. hosszú és 130 m. széles várhegy fennsíkján, amely a környező síkságból mintegy félszáz méterrel emelkedik ki, Géza fejedelem várat építtetett. A lejtő peremén húzódó sáncok övezték a királyi palotát, az első templomot, majd az István király építtette háromhajós nagy bazilikát.

Huszt várát igazán ismertté nem mondák, véres ostromok tették, hanem Kölcsey Ferenc immáron több mint másfél százada papírra vetett sorai.
Huszt vár a nevét a Huszt patakról kapta. Utóbbi nevének eredete a nyelvészek szerint ismeretlen. A Tisza és a Nagyság találkozásánál, stratégiailag igen előnyös pontokon, meredek hegy tetején fekvő, fontos erődítmény, a 14.század első felében épülhetett, várnagyát 1353-ban említik először. Királyi vár, Máramaros vármegye központjának számított; korábban ezt a szerepkört Visk vára töltötte be. Husztot a középkorban általában Máramaros vármegye ispánjai igazgatták, a mindenkori alispán volt a várnagy.