Dátum: 2017. december 14. csütörtök    Mai névnap(ok): Szilárda


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Csorba Csaba: REGÉLŐ VÁRAINK
Csorba Csaba és a Helikon Kiadó hézagpótló vállalkozása, a Regélő váraink. Hatvan éve már, hogy Varjú Elemér: Magyar várak című képes albuma megjelent, mára könyvészeti ritkasággá vált. Hat évtizede nincs olyan kiadvány, amely röviden olvasmányosan bemutatná a történeti Magyarország várait.
A közelgő ünnepekre hasznos- és ismeret kiegészítő, elegáns ajándék.

 
Ez a javított kiadás a legismertebb magyar várak bemutatására vállalkozik. A mondákból és legendákból kiindulva, a valóságos történetüket foglalja össze, bemutatva a jelen helyzetet. Az illusztrációk múlt századi metszetek, rajzok, ezeket alaprajzok és rekonstrukciók egészítik ki. A kötet szerzője kisgyermekkora óta a várak szerelmese. Csaknem négy évtized barangolásainak eredménye ez a könyv. A legnevezetesebb várak legendái és valóságos történetei elevenednek meg a lapokon.

 
Drégely
„Felhőbe hanyatlott a drégeli rom…”

Arany János Szondi két apródja című balladájának kezdő sora idézi a közel ötödfél százados véres küzdelmet, amely Drégely várát ország-világ előtt nevezetessé tette.
A várat először 1285-ben említi oklevél; egy korábban, 1274-ben kelt irat még hallgat róla, tehát a két időpont között épülhetett. Építtetői a Hontpázmán nembeliek – azoknak Bozóki ága lehettek.
A 444 méter magas sziklagerincen emelkedő vár 240 méterrel emelkedik a völgy fölé, a környező településektől viszonylag távol épült. A 17. század óta romos falak konzerválása, az omladozó, balesetveszélyes falszakaszok megerősítése 1988-ban megkezdődött. Régészeti ásatás 2000 óta folyik hivatalosan. A kutatás során világossá vált, hogy az észak-déli irányú keskeny hegygerincen álló vár legalább háromrészes, s a kőből készült védőművekhez még nagyobb kiterjedésű, külsőpalánk-építésű védővonal is csatlakozott.

 
Esztergom
Érsekek vára

Esztergom nevének eredete vitatott. Származtatják a bolgártörök „estrogin küpe”, magyarul „bőrpáncél” jelentésű szóból, más nyelvészek szerint szláv eredetű; a szláv „stregom” szó magyar jelentése: „akit őriznek, akire vigyáznak”. A német krónikák a 11. század óta Gran néven említik (a várral szemben a Dunába torkolló Garam folyó nevét ruházva rá), s máig ez a német neve.
Géza fejedelem 972-ben tette meg székhelyének a Nyugattal való összeköttetést biztosító legfontosabb vízi út melletti Esztergomot. A hagyomány szerint itt született fia, első királyunk: Szent István. A királyi székhely egyúttal egyházi központ is lett. 1001-ben kelt az esztergomi érsekség alapító levele, itt verték a magyar királyság első pénzeit. A 157 m. magas, 350 m. hosszú és 130 m. széles várhegy fennsíkján, amely a környező síkságból mintegy félszáz méterrel emelkedik ki, Géza fejedelem várat építtetett. A lejtő peremén húzódó sáncok övezték a királyi palotát, az első templomot, majd az István király építtette háromhajós nagy bazilikát.

 
Huszt
”Bús düledékeiden, Husztnak romvára, megállék”

Huszt várát igazán ismertté nem mondák, véres ostromok tették, hanem Kölcsey Ferenc immáron több mint másfél százada papírra vetett sorai.
Huszt vár a nevét a Huszt patakról kapta. Utóbbi nevének eredete a nyelvészek szerint ismeretlen. A Tisza és a Nagyság találkozásánál, stratégiailag igen előnyös pontokon, meredek hegy tetején fekvő, fontos erődítmény, a 14.század első felében épülhetett, várnagyát 1353-ban említik először. Királyi vár, Máramaros vármegye központjának számított; korábban ezt a szerepkört Visk vára töltötte be. Husztot a középkorban általában Máramaros vármegye ispánjai igazgatták, a mindenkori alispán volt a várnagy.

(…) „A regék, mondák, legendák megejtő báját és romantikáját csak úgy bemutattam, mint a valóságos históriát. Lerántottam a hamis csillogást, félretéve az illúziókat, a fellengzős pátoszt, a valóságos értékeket igyekeztem megmutatni.”(…)
Aki a részletekre, szakkérdésekre kíváncsi – írja a szerző -, azt eligazítja a bibliográfia.

[K.L.]
2005-11-13 00:02:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Cikkarchívum
Gyuricza Péter – Kardos Ernő A Viszkis igaz története napjainkig
Kovács József - A BLUES története a kezdetektől napjainkig
Dömötör Endre, Jávorszky Béla Szilárd - a Rock története 4. - 90-es évek
Papp Réka Kinga - Aki kurvának áll
Progress könyvek bemutatója
Paul Lendvai - Magyarok A kezdetektől napjainkig
Kádas Mária - Kurgáni napló
Kisgergely József - Poénzsák
Új könyvesbolt a Battyhány téri Vásárcsarnokban
Konrád Mónika - Az ég alatt, a Gangesz fölött
Balogh Gyula A Jordán-sztori / Egy színházi JELENSÉG
Kovács Edit - Mindentudás Színházi Egyeteme
Kalmár Tibor - Mulattattam és mulattam
Szunyogh Szabolcs: Védtelen istenek – Kézikönyv a teremtéshez
Ormos Mária - Remények és csalódások
Léner Péter – Sztankay
Kováts Kriszta - Nyáry Krisztián: Játékok és szerelmek
Orcsik Roland - Fantomkommandó
Tarandus Kiadó a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
Lakat T. Károly - Titi Göröcs János, a varázsló
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
Könyvkiadó-hírek
Tericum Kiadó
Édesvíz Kiadó
Aranykor Kiadó
Bestline Cinema
Alexandra Kiadó
Legfrissebb albumok
Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu