| „Szerelem és küzdés nélkül mit ér a lét?” |
 |
 |
Jankovics Marcell Kossuth-díjas, érdemes művész, rajzfilmrendező lesz az Országos Széchényi Könyvtár és a Gróf Klebelsberg Kunó Alapítvány „Kalandozások a kultúra és a tudomány világában” című ingyenes előadás-sorozatának vendége október 6-án 18 órakor a nemzeti könyvtárban. A neves rendező „Az ember tragédiája” című rajzfilmjének premierje előtt részleteket vetít a filmből.
|
|
|
| |
|
Elkészült a talán leghosszabb, legmélyebb mondanivalót hordozó magyar animációs film, amely Jankovics Marcell életművének csúcsa. A művész eredetileg külföldi megrendelésre a Bibliából készített volna animációs filmet Teremtés címmel, ám a munka végleg megrekedt. Ekkor keresett, ahogyan ő fogalmaz, egy másik „nagy falatot”, így jutott eszébe Madách műve. Ma már úgy gondolja, ez volt a szerencsésebb választás. 28 évvel ezelőtt egész estés mozifilmet szeretett volna készíteni a műből, de pénzhiányra hivatkozva elutasították, végül néhány évvel később, 1988-ban kapott a munka megkezdéséhez elegendő anyagi támogatást. Azóta folyamatosan dolgozott, így az elkészült műből most részleteket vetít.
|
|
|
|
| |
|
A rendező nem véletlenül választotta előadása címét: „Szerelem és küzdés nélkül mit ér a lét.” (Tizenharmadik szín, Az űr). A küzdés szó nagyon sokszor szerepel a Tragédia szövegében, Jankovics Marcell értelmezésében Madáchnak ez a legfontosabb, a szerelem mellett.
Madách Imre a mű első változatát még 1852-ben írta meg a börtönben, ahol Rákóczy János szabadságharcos rejtegetése miatt ült. Ennek a változatnak még Lucifer volt a címe. 1859. február 17-én kezdte újra írni „Az ember tragédiája” című drámai költeményének második változatát a Nógrád megyei Alsósztregován. A darabot tizenhárom hónappal később, 1860. március 26-án fejezte be. Madách Arany Jánosnak küldte el a kéziratot, aki híres válaszlevelében többek között így vélekedett: „Az Ember tragoediája úgy conceptióban, mint compositioban igen jeles mű. …egy kis külsimitással irodalmunk legjelesb termékei között foglalhat helyet az helyet. Nem tudom, mi szándéka van Kegyednek a kiadásra nézve: én ohajtanám ezt a Kisfaludy-társaság utján eszközölni, a mi, remélem, sikerülne is.”
Arany János egy évvel később, a Kisfaludy-társaság 1861. október 31-i ülésén maga mutatta be a Tragédiát, sőt részleteket is felolvasott belőle. Az alkotás a Társaság támogatásával, 1861-es évjelzéssel, de 1862. január 12-én hagyta el a nyomdát Emic Gusztáv kiadásában.
|
|
|
|
| |
|
A darab ősbemutatóját Paulay Ede rendezésében Budapesten, a Nemzeti Színházban 1883. szeptember 21-én tartották. Ennek emlékére ez a nap a Magyar Dráma Napja. Az első Ádám Nagy Imre, az első Éva Jászai Mari az első Lucifer pedig Gyenes László volt. A darab 1000. előadását 1963. április 7-én láthatta a nagyközönség a budapesti Nemzeti Színházban.
|
|
Jankovics Marcell
1941-ben született Budapesten. Pályafutását fázisrajzoló gyakornokként kezdte. 1963 óta készít önállóan animációs filmeket, 1965-ben nevezték ki rendezőnek. Animátorként, animációs rendezőként, grafikai tervezőként és dramaturgként mások filmjeiben is közreműködött. Grafikai tervezőként a Disney stúdióban is dolgozott (Eszeveszett birodalom, 1997). Több száz film van a háta mögött, közülük 280 filmet maga rendezett. Vezető rendezője volt a Gusztáv, a Magyar Népmesék és a Mondák a magyar történelemből című sorozatoknak. Három egészestés játékfilmjének (János vitéz, Fehérlófia, Ének a csodaszarvasról) nem csupán rendezője, de forgatókönyvírója és tervezője is volt. Készít rajzfilmplakátokat, tervez emblémákat, illusztrál mesekönyveket és más szépirodalmi műveket is. Eddig 16, főképpen művelődés- és művészettörténeti tárgyú kötete jelent meg. A DUNA TV egyik alapítója.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Bizottságának elnöki tisztét is betöltő Jankovics Marcell 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, 1984-ben érdemes művész lett. Sisyphus című filmjét 1975-ben Oscar-díjra jelölték. Küzdők című filmjével 1977-ben Cannes-ban elnyerte az Arany Pálmát, a Fehérlófia pedig 1984-ben Los Angelesben megkapta a minden idők legjobb rajzfilmjének járó díjat.
|
|
| [Bó-Ka] |
| 2011-09-29 14:12:00 |
|
Cikk nyomtatása
|
|
|
|
Hollósi Frigyesnek Majdnem azt írtam: boldog voltam, hogy sok-sok tagját láttam annak a
legendás szolnoki társulatnak, amelynek Hollósi Frigyes közel két
évtizedig kiemelkedő művésze volt. Boldog akkor lettem volna, ha nem
azért futnak össze annyian a Nemzeti Színház előcsarnokában, hogy
Frinyótól vagy Fricitől - ahogy minden képzeletet felülmúló
szeretettel beszélnek róla - búcsúzzanak. –( Horváth Gábor Miklóstól)
|
|
|
|
|
|
|
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
|
|
|
|
|
|
