| |
 |
| A talaj a földkéreg legkülső, mállott, termékeny rétege, amelyben a biológiai- biokémiai anyagátalakulások mennek végbe. A Föld felszínén a kőzetek a fizikai aprózódás és a kémiai mállás eredményeként kőzettörmelékké alakulnak, amelyből a megjelenő élet (mikróbák, moszatok, zuzmók, pionír növények, talajlakó állatok) kialakítja a biológiai mállás során a talajt.
|
|
Az elpusztult élőlények részlegesen lebomló szerves anyagai alkotják a humuszt. A humusz nem egyszerűen szerves anyagot biztosít a talajlakó élőlények számára, hanem a növények számára az ásványi anyagok biztosításában is óriási szerepe van, csakúgy mint a talaj kedvező szerkezetének fenntartásában. A humuszréteget a korhadási zóna fedi, ahol a szerves anyag bomlása megindul. A humuszréteg a növények tápközege. Vastagsága változó. A kerti talajok humuszrétegének optimális vastagsága 30 cm körül van. A humuszréteg egyik jellegzetes lakója az Azotobacter, amely a levegőből a nitrogén gázt megköti, és a növények számára felvehető egyszerű ionná alakítja.
|
|
A kertekben, mezőgazdasági termelésbe vont területeken a növények tápanyagfelvételükkel fokozatosan felélik a talaj természetes tápanyagkészletét, ezért a tápanyagot vissza kell pótolni. Ősszel, a fagyok beálltáig, amikor a növényeket már betakarítottuk, figyelmünket a foszfor és kálium pótlására fordítjuk. Ugyanakkor például gyümölcs-, szőlőtelepítés előtt is fel kell tölteni a talaj tápanyagkészletét, mert később ezt már nem tudjuk 100 százalékosan pótolni. Többéves kultúráknál pedig fontos az év folyamán a lombon és a talajon keresztül is pótolni az elhasznált nyomelemeket. Lombtrágyázással közvetlenül felvehető válnak a tápelemek, míg a talaj trágyázása során a bejuttatok anyagok kémia változások során mennek keresztül, befolyásolják a talajélet alakulását, beépülhetnek a humuszanyagokba, az agyagásványokba, ahonnan idővel felszabadulnak, így biztosíthatjuk a növények folyamatos, elnyújtott tápanyag ellátását.
|
| Biotermesztők érett istállótrágyát, komposztot, ásványőrleményeket, a talaj termékenységét fokozó baktérium-készítményeket használnak. A zöldtrágyázás is elterjedt gyakorlat.
|
|
A biotermesztők alapelve szerint a talajélet a háborítatlan talajrétegekben képes igazán harmonikusan és dúsan kibontakozni, ezért a biotermesztők nem ajánlják a talaj forgatását, csak lazítását, hogy az ott kialakult életközösség ne sérüljön, hanem a lazítás következtében segíthesse a talajélet optimalizálását. Ugyanakkor a növény számára fizikailag is a legmegfelelőbb közeget állítjuk elő. Hiszen a talaj jól szellőzötté válik, víztartó képessége is nő. A lazítás eszköze az ásóvilla.
|
|
A nap, a szél vagy az erős csapadék szerkezetkárosító hatásúak, előbb-utóbb erodálják a termőréteget. Ezért lehetőség szerint a műveletlenül hagyott talajfelületet takarjuk (mulcsozás) valamilyen szerves anyaggal, például komposzttal, fűnyesedékkel vagy szénával, szalmával, stb. A mulcs késlelteti a talaj kiszáradását, védi azt az erős napsütéstől, gyomelnyomó hatása van, szerves anyaggal dúsítja a talaj felső rétegét, kedvező feltételeket teremt a talajlakó élőlényeknek, amelyeknek fontos szerepük van a talaj szerkezetének alakításában és a tápanyagok feltárásában.
|
|
|
|
|
|
