Dátum: 2017. augusztus 20. vasárnap    Mai névnap(ok): István, Vajk


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
Krétakör Színház
PREMIER
Alapvetően költőnek tartom magam…
Ujj Zsuzsanna - Csókolom zenekar
Milyen az élet, ha nuku kuki, nuku nuni és az üres város csak mocsok és sár? Hát Csókolom, nem habostorta, főleg ha Ujj Zsuzsi dalai kúsznak agyunkba. Mondhatnánk, női dolgok!
Új sorozat indul a terasz.hu-n, alternatív zenekarokat mutatunk be, képpel, hanggal, szöveggel, első alkalommal az 1993 óta működő Csókolom zenekart.
Zenéjük a rock, a new wave, a reggae, a sanzon, a kocsmadal, az umcacca és a tangó sajátos hangulatú elegye. De amitől az egész átlényegül, az énekesnőjük engem sokszor Nico-ra, Marianne Faithfull-ra emlékeztető, de mégis egyéni hangja. S hozzá a női lét keserveit, a párválasztás lehetetlenségeit, a kielégítetlenség frusztrációját megjelenítő szövegei. Nagyon át tudnak jönni…
Zsuzsi, a szemüveges antisztárkülsejű énekesnő, a Spenót együttest, az Európa Kiadót, és az Ági és a Fiúkat is megjárt tapasztalt frontharcos (Tóth Zoltán Spenót gitáros), Macsi a dögös szexbomba (Durst Adél vokalista, ütőhangszeres), Lackó a fiatal basszeros (Géresi László) és Karesz a dobos (Pozsgai Károly) – ez mostanság az 1993 óta működő Csókolom felállása. Egyike a ma már lassan ritkaságszámba menő formációknak, akik a nyolcvanas évek hazai alternatív/underground vonulatához kötődnek. Időközönként eltűnnek, majd fel-felbukkannak, a 2000-ben kiadott CD-jük után 1-2 évre elbújtak. Néha zenélgettek, de csak úgy lassan, s közben több dobost is kipróbáltak. Az emberek meg úgy működnek, hogy ha valaki nincs jelen, azt hiszik, hogy nem is létezik… A múlt év végén aztán szokatlan sebességre kapcsoltak: december elején négy egymást követő nap Pécsett léptek fel (Dante, Kino Café, Istenkúti Közösségi Ház, Déli Sark), majd jött az A38-as hajón a lemezfelvétellel összeboronált koncert, január 26-án a Gödörben a Világveleje Fesztivál és a február is sűrűnek tűnik.

 

U.ZS.: Bár mostanában sokat koncertezünk, de ilyen sűrűn azért nem szoktunk. A négy pécsi koncerttel az A38-as hajóra gyúrtunk. Pécsre mindig szívesen utazunk, Deák Botond és Horváth Tamás “Petőfi” irodalmárok hívtak, de egyébként is szeretek vidékre menni. Meglepetésre fővárosi arcok is megjelentek a Dantéban, épp valami konferencia zajlott a pécsi egyetemen.

Hova is lehet tenni 2006-ban a Csókolomot? Hisz valami olyasmi a rockzenében, mint a teátrumok világában a művészszínház. Poétikus megközelítés, szövegcentrikusság, artisztikus kifejezésmód, de a zenével is teljesen együtt van, meglepően jól szólt a koncert. A magyar előadóművésznők/énekesnők között ebben a műfajban kevés az ilyen átütőerejű egyéniség. Talán csak Bárdos Deák Ági, vagy a fiatalabb generációból Rutkai Bori, aki ki tudja így fejezni magát. S azok a szépen artikulálva előadott, hátborzongatóan pesszimisztikus, kilátástalan női sorsot ábrázoló dalszövegek:

“… gondoltam nem jön nekem már senki sem.”
“… gondoltam befejezem az életem.”
“… gondoltam itt az idő, most megteszem.” (Dal (Halogatós) - Hallgassa meg!)

Kell egy férfi, egy igazi férfi
hol van végre már!
Szerelem nélkül, ölelés nélkül, nem tudok élni már!
Szombat van, elvesztem, minden férfit szerettem,
vasárnap van, üres vagyok, üresen fekszem egyedül az ágyban! (Kell egy férfi)

 

Ritkán hallani ebben a (rock)műfajban ilyen szövegeket. Bennük kis idézetekkel, mint pl. a Tutti-frutti (Little Richard) parafrázisban ilyen jópofa sorok: Nuku nuni, nuku kuki… De Rutkai Bori is bele lett szőve…

U.ZS.: Fontos megemlíteni, mert szeretem, amit csinál. Dolgoztam a Balázs Béla Stúdióban is, ahol a Bori készített filmet, tehát régóta ismerem. Együtt is szoktunk koncertezni a Specko Jednoval. Imádom a Borit, meg a zenészeit is, ezért említettem a “Nuku kukiban”.

Nőktől elég szokatlan, hogy teljes művészi szabadsággal merjenek mindenről énekelni: a szexualitásról, a vágyaknak kiszolgáltatottságról, féltékenységről, alkoholról, öregségről... Meglepődhetnek azok, akik először hallanak ilyet:

“Én jól tudom a fehér máj,
az itallal együtt karöltve jár,
én úgy tudom a Casanova
nem látott nőt életében soha
Az ital gonosz és megmételyez,
elválaszt attól, akit szeretsz!” (Casanova - Hallgassa meg!)

Élek is, halok is, széjjel szakad a szívem is,
Viszket a pinám, gyünnek a bakák,
Rendre sorra a jó katonák. (Hóvégi - Hallgassa meg!)

Péter, Péter tegnap este,
ketten törtek rám egyszerre,
ketten törtek rám egyszerre,
gondolhatod mi a vége.
Péter, Péter meg kell mondjam,
Mikor már a földön voltam,
hagytam magam, igen hagytam,
aztán még én akartam. (Péter)

 

U.ZS.: Alapvetően költőnek tartom magam… és talán énekelni nem is tudok annyira… Amúgy nem hiszem, hogy írnék vagy publikálnék, s ez pedig jó lehetőség arra, hogy megmutassam ezeket a szövegeket, nekem fontosak:

“Rajta kaptam őt meg a Ribit,
most már bizony senki sem segít
rajta kaptam, hajba kaptam,
rajta kaptam, jól megmartam.”
“Régóta nem láttam, nem is emlékszem,
rá vagyok akkor is de nagyon egészen
érzem a szagát, a torkom elszorul,
dobog a szívem és lüktet alul.” (Bál)

Úgy hívnak Vénség, Semmi Reménység
Sápadt Kórság, Kínzó Betegség.
Sötét az éj, senki sem vár,
Üres a város, csak mocsok és sár… (Ütközet után)

U.ZS.: Hogy látja a világot manapság egy költő-énekesnő, hogy érzi magát? Ugyanúgy, mint mindenki más. Pl. az “Induló” című számban a “Mindennap felkelek, vidáman ébredek…” végülis az életről is, meg a szerelemről is szól. Tehát azon kívül, hogy jó csinálni, én nem abban a mámorban élek, hogy én énekesnő vagyok, meg költő, hanem hát mit tudom én, csak úgy vagyok. De jó hogyha szeretnek, az jó. Biztos azért is csinálom, hogy szeressenek… (nevet)… és lennék valakié...(nevet), motiválja az embert az, hogy szeressék.
Egyébként teljesen váratlanul szoktak jönni ezek a gondolatok, s fölirkálom, mindig hordok magammal papírt meg ceruzát, grafomániás vagyok. Gyerekkorom óta írok, többnyire verseket, vagy hát ezek dalszövegek, most mit tudom én… De nem tudom, hogyan is működik ez. Lehet, hogy olyan ritmusban megyek az utcán, hogy arra úgy kopog valami… Toll - papír mindig van, lejegyzem. Korábban sok számnál először megvolt a szöveg, de újabban jobban szeretem, ha előbb a zene készül el. Nagyon tehetséges muzsikusnak tartom a Spenótot, a szólógitárost… Jó vele, nagyon szigorú önmagához és velünk is.

 

Volt egy Weöres Sándor idézet is a műsorban, meg egy Kex-feldolgozás, a Csillagok …

U.ZS.: A Weöres versre egy barátom hívta fel a figyelmünket, de nem gyakorlat az irodalmi idézet a zenekarnál. A kivétel a ’95 körül megjelent rövid CD-nk, a Csókolom a Liget Galériában. Megnyitottunk egy kiállítást, és az egyik szövegbe (Víg dal) bekerült egy konkrét irodalmi utalás: “Elment a Herceg a fehér lovon, hol van az én Rogozsinom?” Amúgy direktbe nem szoktam idézni. Nemrég pedig hozzájutottam egy normálisan hallgatható Kex felvételhez, gyakorlatilag az összes számukkal. Meg amúgy is ismerem a Baksa-Soós Jánost. Szerintem nagyon jó dalok, ha a múlt rendszerben nem hallgatták volna el, talán fontosabb lehetett volna, mint az Illés zenekar, amit szintén szerettem, hiszen csak őket lehetett hallani a rádióban is. Én vidéki vagyok, meg akkor még kislány voltam, amikor a Kex zenélt, de a mai napig nagyon szeretem.

A Kex indította be Magyarországon az art-vonalat, aztán jött a többi zenekar is a nyolcvanas években, nem akarom felsorolni az egész hazai alternatív világot… De talán a Trabant attitűdje Méhes Mariettával egy picit közelíti a Csókolomét, ami egyfajta továbbélése és megújítása e műfajnak.

U.ZS.: Szívesen veszem, ha hasonlítanak hozzá, mert nagyon szeretem a Trabant együttest is. De hát ugye az már nem létezik… Viszont a Balaton zenekar még él, és a Víg Mihályt is kedvelem. Most már leginkább ő képviseli a Balatont, mert ott is állandóan cserélődnek a figurák, csak a Magyar Péter, a dobosuk állandó még. A Balatont is nagyon szeretem.

 

Egyébként nem könnyű a mai világban zenélni, mert csak ebből nyilván nem lehet megélni. Mivel foglalkozik egy olyan énekesnő, akinek Fassbinder a kedvenc filmrendezője?

U.ZS.: A zenekarban mindenki dolgozik vagy tanul. Macsi Pécsre is járt, most pedig francia tagozatos az ELTE-n. Karcsi valami számomra érthetetlen műszaki főiskolára jár, de közben dolgozik is, azt hiszem autószerelés-félét, de nem biztos… (nevet). Spenót és Lackó, a két gitáros a Hajtás Pajtás Biciklisfutár-szolgálat atyjai, amúgy pedig testvérek. Én pedig a Fekete Doboz Alapítványnál dolgozom, hol ezt, hol azt, pl. titkárnőként is. De ha éppen film készül, akkor mindenes asszisztensként; nagyon szűk a stáb, kevesen vagyunk. Szeretem csinálni a roma médiaiskolát is, nagyon sok a tehetséges fiatalember. Ilyesmivel foglalkozom, amikor nem zenélek. Minden nap vidáman ébredek, felkelek, és megyek dolgozni. Hatórás általában a munkaidőm, ha nincs valami extra különlegesség…

Az említett A38-as felvételből mikor várható esetleg CD, hiszen nem egyszerű manapság megjelentetni bármit is.

U.ZS.: Szerintem nagyon könnyű. Minden csak pénz kérdése, ez az egyetlen nehézség benne. Eddig is barátok, meg ismerősök adták össze, hogy meg tudjuk jelentetni az anyagainkat. Majd valahogyan összeguberáljuk, nem olyan drága dolog. De nem tudom, mikor lesz belőle lemez… addig is le lehet tölteni a számainkat a www.kancso.hu-ról.


Hallgassa meg a zeneszámokat:
Dal
Hóvégi
Hömpölygés
Casanova


Fotó: www.kancso.hu
[Koszits Attila]
2006-02-12 14:50:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél

Fodor Zsókának. Arról, hogy mennyi talán igen, de arról, hogy van, nem illik megfeledkezni. Boldog születésnapot! (Kadelka Lászlótól)
Cikkarchívum
Sass Sylvia – Jubileumi kiadás
Ugron Zsolna - Hollóasszony
A zene, a színház, az kell!
Takács Klára- a hang szerelmese
Macskajáték Nagyváradon - Csíki Ibolyának ajánlva
Molière - Tartuffe
Hungaroton újdonság
Emődi Attila a legjobb táncművész
Háy Gulya - Appassionata
Tisztelgés Kocsis Zoltán előtt
Zenthe Ferenc Színház 5 éves
Szüléstörténetek
Zenthe Ferencre emlékeznek Salgóbányán
100 szóban a Város
„Az ember mindig magával harcol, nem a rántott hússal”
Bárdos Artúr 135
Előadások a SZFE-n
Az analfabéta
Faust, az elkárhozott
XX_&_Fragments_ - A Frenák Pál Társulat
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
TV műsor
 
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu