Dátum: 2019. május 22. szerda    Mai névnap(ok): Júlia, Rita


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
Krétakör Színház
PREMIER
Ösztönök helyett
Bárka Színház: De Sade pennája
Az előadás rendezője, Szabó Máté arról mesél hosszan és kicsit unalmasan Bérczes Lászlónak a szép és tartalmas műsorfüzetben, milyen sok időt töltött a téma körüljárásával, a szöveggel, olykor magával a szerzővel, Dough Wrighttal konzultálva egyes kérdésekben. Mucsi Zoltán 2009-ben a legjobb férfi alakítás díját kapta a Fővárostól.
Az első felvonás végére kiderül, hogy mindennek semmi értelme nem volt.
Mert amennyire a Bárka társulata, Wright darabja, Sade izgalmas, vérbő alakja, és Mucsi Zoltán személye abszolút garancia volna arra, hogy valami igazán erős, kemény dolog "legyen odatéve", a tervekből egy patikamérlegen táncoló, nagyon kimért, hűvös, "agyból" előadás kerekedik. Ráadásul a mű grafittal rajzolja fel önmagát, amitől aztán jó szürke lesz; egy szürke, intellektuális olvasókönyv.

 
Bármilyen jó vagy rossz egy előadás, a színpad, vagy inkább a színház önkéntelenül is megteremti a maga civil drámáját. A Sade-előadás valódi drámája Mucsi Zoltán és Upor László (vagyis annak szövege) között húzódik. A kicsit csalódott nézők számára rendre megkönnyebbülést hozó Mucsi, aki még így, lefojtva is hitelesen tükrözi megjárt poklait és életét, valamint az előadás fordítója-dramaturgja, Upor László röppen táncba, konfrontálódik egymással. Ha kettejüket a fent leírt patikamérlegre helyeznénk, Upor nyomná lejjebb a mérleg nyelvét, mert valójában az ő előadásáról van itt szó. Értsük ezt pedig úgy, hogy Szabó Máté túlrendezett, túlgondolt színpadi közegével ellentétben, amely szükségszerűen döglődik két órán keresztül, Upor szövege érintetlenül és csillogóan bátran érvényesül, sőt, szembesül velünk: sokkal többször üt be egy-egy mondat, mint bármely színészi pillanat. A szöveg csillogó páraként táncol a szürke tó fölött, egyedüli élőként, lélegzőként.

 
A többiek kopottak és unalmasak. Sőt, indiszponáltak, - ami a jól edzett bárkásokat tekintve meglepő. Egyedül Telekes Péternek sikerül hiba, elakadás, ismétlés nélkül végigdolgozni a két órát. Jól érezni, mennyire akarna és tudna játszani, életet vinni a megalkuvóan is szenvelgő pap figurájába. Aztán nem kap levegőt, teret, lehetőséget, játékíve feldarabolódik, mint a száradt, cserepes bőr, és minden igyekezete ellenére sem sikerül igazivá tenni a figurát. Éppen ilyen halottakat cipelnek a többiek is. Hogy Szabó Máté nem a lényeget, az emberi ügyeket kereste a dráma szereplőiben, kiválóan látszik például a mindig nagyon energikus, életes Spolarics Andrea játékán: minden profizmusa ellenére csupán profi marad.

 
Seress Zoltánnak olykor bőven elég az önmagából sugárzó rideg elegancia, s nem csekély tehetségével épp csak ízlésesen szórja meg szerepét némi bizonytalansággal, amitől máris talajvesztett, magát csak erősnek mutató férfiú lesz Royer-Collardból, emlékeztetve korunk és közéletünk frissen kinevezett intézményvezetőire. De mindez még nem elég hozzá, hogy élő, lélegző igazgatója legyen a charentoni intézetnek. (Nincs is intézet, az egész játéktér a kis stúdió minden adottságát kihasználó, ötletesen felszabadított körszínpad-járda. Kár hogy az ötlet kipukkad, és a második felvonásra már óraműszerűen kiszámítható: ittkijön, ittbemegy, ittkijön, ittbemegy, és így tovább.) Kardos Róbert és Parti Nóra, akiknek egy alkalommal közös jelentük is van, szinte sikerül kimászniuk e szürke elhagyatottságból, ami a színészeket illeti. Felszabadultak és könnyedek, egymással kiválóan működnek, sőt, Parti Nóra Mucsival is izgalmasan pulzál, de az igazi életre keltés az ő esetében, (amint Kardosnál is), szomorúan elmarad.

 
Mucsi egyik hosszabb monológját figyeltem élvezettel, mikor eszembe jutott, miért nem tudja átugorni a személyesség és irgalmatlan ösztönösség lécét, amit már annyi produkcióban megtett, gondoljunk csak A jég, A mizantróp, a Philoktétész, vagy a Feketeország előadásaira. Ideig-óráig azt gondoltam, talán a szöveg lehet a hibás, melyben az író úgy beszélteti szereplőit, mintha a jelen, és a rokokó világa közé ékelődtek volna (ennek pontos és hű mását adják Nagy Fruzsina jelmezei). Aztán rájöttem, hogy nem igaz. Valahol a rendezés portáján kell keresni a bajt.
Szabó Máté a vele készült barátságos beszélgetésben parttalanul mesél arról, mennyi mindent gondol a témáról, arról sokkal kevesebbet, hogy mit érez. A körültekintő mérnöki munka épp csak a legfontosabbat hagyta figyelmen kívül: az ösztönösséget. Pedig egy olyan emberről mond mesét, aki másról se írt, mint az ösztönökről.

 
Doug Wright
DE SADE PENNÁJA
(18 éven felülieknek)
Fordította: Upor László

Játsszák:
De Sade márki - Mucsi Zoltán
Dr. Royer-Collard, az intézet igazgatója - Seress Zoltán
De Coulmier abbé - Telekes Péter
Madeleine Leclerc, varrónő - Parti Nóra
Monsieur Prouix, neves építész - Kardos Róbert
Renée Pélagie, a márki felesége - Spolarics Andrea
Madame Royer-Collard, a doktor felesége - Parti Nóra

Díszlet - Menczel Róbert
Jelmez - Nagy Fruzsina
Dramaturg - Upor László
Zeneszerző - Bolcsó Bálint
Asszisztens, ügyelő - Nagy Veronika
RENDEZŐ: Szabó Máté

[Szalay Álmos]
2010-01-24 05:32:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Cikkarchívum
Minden gyerek jusson el színházba – de hova és mire?
The Masters Collection: Ferencsik János
Színházi Világnapi üzenet 2019
Március-én ünnepeljük a Bábszínházi Világnapot
Eötvös 75
Kálmán György 30 éve halt meg
„Katkó hátborzongatóan jó volt!”
Bajza József 215 éve született
Sorsok írják a történelmet
Történelem és legenda az otthonkeresésről
A „Love Story” a Turay Ida színházban
A király meztelen!
Segítünk az Igazgyöngynek
Megjelent Rohmann Ditta csellóművész legújabb albuma
Életre szóló kilenc éjszaka – A pandák gyönyörű utazása
Cziffra György – örök élményt nyújt
Csernus Mariann 90
Tege Antal Őze Lajos-díjas
Rosencrantz és Guildenstern halott – Gyulai Várszínház
Szabó Magda - Tündér Lala
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
TV műsor
 
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu