Dátum: 2019. szeptember 22. vasárnap    Mai névnap(ok): Móric, Ottó


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

L, a hajléktalan növényevő
Amikor a terveiről kérdeztem, fásultan vállat vont. „Nem tudom, már elfáradtam. Nem kellek én az ördögnek sem.” „Hát az végül is nagyszerű. Sokan még irigyelni fognak érte.” Próbáltam felvidítani kevés sikerrel.
L-lel véletlenül találkoztam. Ott lengedezett lefelé a Ménesi utcában. Mert L nagyon nem volt formában. L éhezett. L olyan sovány volt, hogy a két válla majdnem összeért a mellkasa előtt. Hátán ócska hátizsák. L-nek régen volt munkája, én is abból az időből ismerem. Majd csak alkalmi munkája volt, majd semmilyen. Mégis megpróbál adni magára. Ott tisztálkodik, ott mosatja a ruháit, ahol lehet. A lehetőségek azonban beszűkültek. A tekintete mégsem vallott megtört emberre. Bár szerintem ő ezt nem tudja.

Nem szívesen nyilatkozott magáról. Legalábbis, ami az életminőséget illeti. A nevét és az arcát aztán végképp nem adta. Még felismerik. Vajon kik? Tépelődtem. A kultúrára kiéhezett hontalan haverok, akik az Internetet bújják? Vagy az Interneten lógó kultúrszomjas rendőrök?

Egy szó mint száz, vele nincs semmi, csak éppen nincs mit ennie. Istenem. Manapság gyakran megesik az ilyesmi. Merthogy amióta nincs lakása, azóta nincs állása sem. Tiszta sor. Ki bízna meg egy hajléktalanban? Már két telet kint töltött az erdőkben. Fűzi tovább. Na, az már kemény. Mármint a tavalyi tél mínusz 15 fokos kellemetlenségeire gondolok. Egyébként L mindig szerette a természetet. A mézet is. A szép, aranyló mézet. Vajon ez volt a baj? Megevett egy kilót is egy ültő helyébe. Utána elment a kedve a munkától. Lehet, hogy ilyen mennyiségben a méznek már hallucinogén hatása is van. Nem tudom. Még sose próbáltam. Bevallom, egy kanállal is alig tudok lenyomni belőle. Úgy emlékszem L értelmes legény volt. Tétován puhatolózni kezdtem, mi is a végzettsége. Az eredménnyel nem mentem sokra. Nevelőintézetben szakmunkásképzőbe járt. Ettől még bármilyen is lehetne. A csoda ezután kezdődött: sokat olvastam, megtanultam kicsit angolul is, valamennyire az Internethez is konyítok. Mesélte közömbösen. Én felvillanyozódtam. Olvasni? Hol? Mikor? A válasz egyszerű. Könyvtárba jár, manapság is. Azt mondta, az idejéből kitelik. Rengeteg gondolata van. Főleg a kereszténységet, az életfilozófiát illetően.

Csak az életéről nem akar mesélni. Mindenről, csak arról ne. Elég az a kevés, ami muszájból kibukott belőle. Ellenben szívesen nyilatkozik arról, miért lett vegetáriánus. Mondjam? Kérdezte. Persze, hogy érdekelt.

– 25 éves korom óta vegetáriánus vagyok. Kezdte. Eleve nem szerettem a húst. Vigh Béla: A jóga és az idegrendszer című könyvéből gyakoroltam. És működött. Fejlődtem: kevesebb alvás, nagyobb életerő. Tudod fizikai síkon is tisztának kell lenni a mentális tisztasághoz. Egyszer vidéken dolgoztam. Zalában. Épp disznóölés idején. Folyton hússal kínálgattak. Ettem, ettem, aztán hirtelen megcsömörlöttem az egésztől. Hozzáteszem a jóga sem ment úgy. Akkor mesélte egy ismerősöm, hogy az egész a húsevéstől van. Az állatokból a szorongás, a félelem bekerül az ember szervezetébe. Így lettem vegetáriánus. Nagyjából fél év után kezdtem érezni a hatását. Tisztábban láttam a színeket, intenzívebbé vált a valóságérzékelésem. Sok rossz döntésem volt, de ezt nem bántam meg. A növény olyan létforma, amely eleve feláldozza testét. Ezzel eteti a magasabbrendű lényeket. Elfogadtam.
Szerintem olcsóbb a megtermelt zöldség, gyümölcs elfogyasztása, kevesebb láncon megy keresztül, ha érted, mire gondolok. Csak a kereskedőkkel van gond. Tízszeresért adnak tovább mindent a haszon reményében. Magyarországon nagyon erős a húslobbi. A bioélelmiszereket is a divat teremtette, ezért megfizethetetlen a szegényebbek számára. A régi krónikaírók még kásaevőnek hívták a magyarokat. Ha rajtam múlna, minden hentest megölnék.

Erről próbáltam lebeszélni. Már láttam magam előtt a friss disznóhús darabok közt vérben fetrengő hentest, aki végső erejével hiába próbál megszabadulni a mellkasát kettéhasító hentesbárdtól. De L hajthatatlan volt. Elgondolkodtam. Vajon a lélek nem kívánja a húst, csak a tőzsde? Vajon ki karolja fel az elesettek? Melyik oldal? Melyik eszme? Ha egyáltalán vannak eszmék. Amilyeneket nem a politikai zsibvásáron osztogatnak. Olyan igaziak. Hívők és segítők. A zsibvásárról eszembe jutott, hogy Jézus kikergette a kufárokat a templomból. Szép és követendő példa. Legfeljebb keresztre feszítés jár érte. Igaz nem csak emiatt. Például nem tartotta be a törvényeket. Pedig a törvény nagy úr. Továbbá „outsider” létére túl népszerű volt.

Aquincum boltíves kapui, ahol az arénába lépés előtt gyülekeztek a gladiátorok, ma hajléktalan tanya
 
Indulataim lecsillapítására meghívtam L-t vacsorára egy közeli önkiszolgálóba. Kelkáposzta főzeléket kapott. Sokáig turkálta. Bár éhes volt. Vizslatta, hátha mégis hús van benne. Micsoda elvhűség! Néha a politikusainknál is elkelne. A serclit zsebre vágta. Rossz időkre. Na, amit most véghezvittem az a látszat segítség tipikus példája! Akár giccsadót is vethetnék ki magamra. Munka kellene neki. Valamilyen. Akármilyen. Lázasan ástam a gondolataimban. Megpróbálok valamit. Meg kell próbálnom. Most. Amikor adásban vagyok. De az agyam kiürült.
[Garami Márta]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu