Dátum: 2019. december 10. kedd    Mai névnap(ok): Judit


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Befogadó Európa?
Bozóki András a nemzeti kulturális örökség minisztere:

ÜZENET

Alig több mint egy évvel ezelőtt csaknem kétszeresére nőtt az Európai Unió tagországainak száma: tizenötből huszonöt lett. 2007-ben még két ország csatlakozására van kilátás, és megbeszélések folynak még nagyobb bővítésről is. Ha csak a méreteket és a számokat nézzük, azt hihetnénk, hogy Európa példátlanul sikeres és befogadásra kész. Európa egészét tekintve viszont másról tanúskodnak a politikai irányzatok és a társadalmi közhangulat. Azzal, hogy Franciaországban és Hollandiában az emberek többsége nem fogadta el az Európai Alkotmányt, megállt, de legalábbis erősen megtorpant az a folyamat, amely az integráció elmélyítésével kívánta elősegíteni a kibővült Európán belüli konszolidációt. Most egy hosszas helyben járás következhet, és meggyengülhet az Európa-eszmény. Tud-e a kultúra valamit tenni azért, hogy megoldódjon ez a válság-közeli helyzet?

A tíz új tagország bevonásával létrejött bővülés csak növelte az Európai Unión belüli különbözőségeket. A gazdasági fejlődés változó mértéke, a legszegényebb és leggazdagabb európai térségek közötti különbségek is sokfélék. Ettől aztán csak nő az új tagállamokból érkező "vendégmunkás-áradat" okozta, növekvő munkanélküliségtől való félelem. A társadalmi befogadóképesség nem tudott lépést tartani a tagállamok számának hirtelen növekedésével. A nyugat-európai társadalmi modell strukturális gondjai érthetően bizonytalanságot váltanak ki azokban a társadalmakban, amelyek a munkahelyek veszélyeztetettségének okát nem az egész Európát érintő versenykényszerrel, hanem a bevándorlók megjelenésével magyarázzák. Minthogy nincs politikai konszenzus, és nem látjuk az EU jövőbeli alakulását, még bizonytalanabbnak érezzük magunkat, ezért nem tudunk megbékélni a sokféleség növekedésével.

Mit tehet a kultúra azért, hogy a sokféleségben fölfedezzük az értéket? Vannak-e olyan közös értékek, melyeket a bővülő közösség országai, társadalmai egyaránt elfogadnak? Az összetartás, a türelem és az esélyegyenlőség érvényes az újonnan jöttekre is? Meg tudja-e teremteni a kultúra az egységet a sokféleségben? Felfedezhetjük-e a közös európai önazonosságot a huszonöt, vagy még ennél is több országban? Képesek vagyunk-e olyan nemzeti és európai kultúrpolitikát alkotni, amely elősegíti az európai azonosságtudat megszilárdítását és az integrációs folyamat elmélyítését?

Nem csak "a régi" európai államokat jellemzi a lelkesedés hiánya, a hazai és az európai politikával való elégedetlenség és a bevándorlók egyre durvább elutasítása. Az európai országokban mindenütt szembesülni kell ezekkel a kérdésekkel: Európaivá válhatnak-e a bevándorlók is? Akkor is európaivá válhatnak, ha megőrzik saját kultúrájukat, vagy csak akkor, ha leszámolnak vele és beleolvadnak a befogadó ország kultúrájába? Amíg számos politikai szereplő könnyedén használja fel érvelésében a kultúrát érő fenyegetettséget bevándorlás-ellenes indulatok táplálására és szítására, még mindig az európai értékelvű többségre vár az a feladat, hogy meggyőzően megfogalmazzák a kulturális értelemben vett európaiság fogalmát. Hogyan tudnánk jobban értékelni a köztünk lévő különbségeket? Hogyan állíthatnánk helyre az együttérzés és a türelem becsületét? Hogyan alakíthatjuk ki a többrétegű európai azonosságtudatot?

Láthatólag a rövidtávú, anyagi értékeken alapuló gondolkodás jellemzi leginkább a társadalmak és elitjeik integrációs szemléletét. A régi tagállamok attól tartanak, hogy elesnek bizonyos támogatásoktól és többet kell befizetniük, az új tagállamok meg főként aszerint látják a csatlakozás előnyét, hogy hány eurót kapnak az EU költségvetéséből. Hogy még mi mást jelentene Európa, arra senki nem gondol. A kultúrának hatalmas szerepet kellene játszania a megnövekedett Európa közös értékeinek olyannyira várt újrafelfedezésében, újraértékelésében és megerősítésében. Minden írónak, teoretikusnak, társadalomtudósnak, művésznek, kulturális szervezőnek és közösségi vezetőnek szerepet kellene vállalnia ebben a folyamatban.

Ha elfogadjuk, hogy a kultúra tehet valamit az európai eszményt megújításáért, az általános politika kérdéseiről is beszélnünk kell. Akkor hát kezeljük a kultúrát az európai politika egyértelműen kimondott prioritásaként? Erősítsük meg a sokoldalú kulturális együttműködés fórumait és hozzunk létre újabbakat? Álljunk ki a nemzetek fölötti kulturális programok megvalósítása mellett? Tűzzük azt ki célul, hogy egy valódi pán-európai kultúrát hozunk létre? Ha így döntünk, milyen tartalommal töltsük ki a tervet? S ha nem, miért vetettük el ezt a gondolatot?

Ezekben a hónapokban minden tagállam a 2007-2013-as tagság Nemzeti Fejlesztési Tervének kidolgozásán fáradozik, minthogy hamarosan be kell nyújtaniuk az Európai Bizottságnak. Hogyan tudnánk a jelenlegi keretek kínálta európai forrásokat kulturális célok támogatására fordítani? Hol készült el a legjobb nemzeti stratégia, hol alakult ki a sokféleség és befogadókészség jövőbeli tervezését legjobban szolgáló, követhető gyakorlat és példa?

Remélem, hogy Budapesten köszönthetem majd a minisztereket és rangos vendégeinket. Őszintén bízom abban, hogy a találkozónk alkalmat ad minden kérdéssel és kétséggel kapcsolatos nézeteink megvitatására. És remélhetőleg néhány kérdésben egyetértésre is jutunk.

Dr. Bozóki András
a nemzeti kulturális örökség
minisztere


Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Jávorszky Béla Szilárd – Sebők János a MAGYAROCK története 2

Kocsis Zoltán -

Kozák Péter - Földiekkel játszók

A 37. Torinoi Filmfesztivál

Érdi Tamás - Beethoven zongoraszonátái

Nemes Anna - Előled

Szemből szembe

Sztárparádé a Krizshow After-Partyn

Radnóti Zsuzsa kapja az első Art is Business – Fidelio „Művészek a művészekért” k

Rigó Jancsi bemutató Egerben

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu