Dátum: 2019. szeptember 22. vasárnap    Mai névnap(ok): Móric, Ottó


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Befogadó Európa? Látóhatár 2020
Befogadó Európa? Látóhatár 2020 címmel Európai kulturális konferenciára kerül sor Budapesten, 2005. november 17- 19. között, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a European Forum For Arts and Heritage (EFAH - a Művészetek és az Örökség Európai Fóruma) közös szervezésében. A nyitó plenáris ülést a Parlamentben tartják, majd a fő helyszín a Művészetek Palotája.
A Befogadó Európa? A magyar kulturális politika szempontjából rendkívül fontos és megtisztelő, hogy Budapest a házigazdája a konferenciának. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük az utóbbi napok franciaországi eseményeit, amelyek átterjedtek az Európai Unió más országaira is.
Vajon csak kulturális probléma a befogadás… Látjuk a híradókban, hogy nyilvánvalóan nem. Ugyanakkor a kulturális másság elismerésének kérdése, a befogadó ország kultúrájának tisztelete, és a tolerancia még, és már, megfelelő határa újabb kérdéseket vet fel.
Alább olvashatják azt, milyen előzmények után jön létre a konferencia, és a tervezetet, hogy mivel kíván foglalkozni. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy feltételezzük az utóbbi események – részben – átírják majd a tervezett témákat.

Berlin, Párizs… Budapest!

A Befogadó Európa? konferencia terve 2004 nyarán született meg, és azt 2004. novemberében, Berlinben jelentettük be az ottani „Lelket Európának” („Soul for Europe”) című kulturális miniszteri tanácskozáson. Ezen a találkozón jelentette ki a hivatalába frissen beiktatott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, hogy a kultúrának kiemelt szerepet kel kapnia az Unió politikájában, valamint itt mutatkozott be Ján Figel, a Bizottság szlovák nemzetiségű új kulturális biztosa. A mostani, budapesti konferencián mindketten felszólalnak majd.
A következő, 2005. májusában, ezúttal Párizsban rendezett kulturális miniszteri találkozón – „Találkozások a kulturális Európáért” („Rencontres pour l’Europe de la Culture”) – megkezdték egy Európai Kulturális Charta kidolgozását, amely biztosítja a kultúra helyét és a kulturális sokszínűség megőrzését az Európai Unióban. A találkozóra a kulturális miniszterek mellett művészek és értelmiségiek is meghívást kaptak – akárcsak a budapesti konferenciára.

Budapest – új színek

Az Unió miniszterei évente többször találkoznak a hivatalos tanácsüléseken. A budapesti konferencia azonban más. Ez nem része a szokásos brüsszeli döntéshozatali folyamatnak. A politikusokon és az EU-s tisztségviselőkön kívül nagy számban kaptak meghívást művészek és más, a kulturális életben fontos szerepet betöltő személyiségek. A tanácskozásokat emellett kulturális programok kísérik.

Ezen kívül, míg a párizsi találkozóra csak a 25 tagállamból hívtak vendégeket, a budapesti konferencia teljesen nyílt és összeurópai: a Nyugat-Balkán kulturális miniszterei és szakemberei, művészei is meghívást kaptak Budapestre: itt lesz többek között a szerb, horvát, macedón, bosnyák és az albán delegáció is. A velük való kulturális együttműködés jó előkészítése lehet az unió délkeleti bővítésének, és beleillik a konferencia témáját adó Befogadó Európa? kérdéskörbe is. A konferencia ennek is fórumot kínál.

Mi a tét Budapesten?

A párizsi konferencia óta nagyot változott az európai közhangulat. Május végén népszavazáson elvetették az uniós alkotmány, valamint az új hét éves költségvetés tervét – kicsit mintha megtorpant volna Európa egységesülésének gondolata. A budapesti konferencia tétje lehet, hogy tud-e a kultúra valamit tenni azért, hogy megoldódjon ez a válság-közeli helyzet? Vajon lehet-e a kultúra révén több támogatást szerezni az európai gondolatnak? Talán sikerül a kultúra révén átbillenteni az európai folyamatot a holtponton?

Befogadó Európa?

Az összetartás, a türelem és az esélyegyenlőség érvényes az újonnan jöttekre is? Mit tehet a kultúra azért, hogy a sokféleségben fölfedezzük az értéket? Európaivá válhatnak-e a bevándorlók is? Akkor is európaivá válhatnak, ha megőrzik saját kultúrájukat, vagy csak akkor, ha leszámolnak vele és beleolvadnak a befogadó ország kultúrájába? Hogyan tudnánk jobban értékelni a köztünk levő különbségeket?

Bhikhu Parekh politológus: „mi” nem tudjuk „őket” integrálni mindaddig, amíg „mi” „mi” maradunk; ezt a „mi”-t kell olyan módon fellazítani, hogy megszülessen egy olyan új, közös tér, amelyben „ők” is életképesek és részeseivé válnak egy újonnan kialakuló „mi”-nek.

További témák:
- kísérletek a kultúra „demokratizálására” az 1960-as évektől
- a hozzáférés mellett a kulturális termelés és terjesztés előtérbe kerülése
- a kulturális és gazdaság kirekesztés összefüggése - a kultúra szociális szerepe
- milyen gyakorlati eszközökkel tehetünk a kirekesztés ellen?
- hogyan állítható a kultúra a társadalmi kohézió szolgálatába?
- mi a kormányzat és a kulturális szektor szerepe ebben?
- Közép- és Kelet-Európa: új kulturális egyenlőtlenségek a szabad piacon

Látóhatár 2020

A napi ügyek mellett a konferencia a 2020. év távlatában is vizsgálni kívánja az európai kultúra jövőjét. A két moderátor (Dragan Klaic, ismert európai színházi szakember, és Marschall Miklós, a Transparency International igazgatója) az európai kulturális színtér eltérő pontjairól fölkért közreműködőkkel indítja a jövőkutatást. Kiemelkedő gondolkodók és művészek a legkülönbözőbb szempontokból elemzik majd a 2020-as évek Európájának kultúráját. Ez a jövőbetekintő kísérlet remélhetőleg azzal az eredménnyel jár, hogy a döntéshozók és a kulturális élet szereplői a napi problémákat tágabb perspektívából szemlélik majd.

EFAH

A konferencia a European Forum for the Arts and Heritage (a Művészetek és az Örökség Európai Fóruma) társszervezésében valósul meg. A szervezet az európai kulturális politikai színtér legaktívabb civil képviselőit és lobbistáit tömöríti. Egyik kezdeményezői voltak a 70 centes mozgalomnak, ami azt célozta, hogy a következő hétéves tervben uniós polgáronként évente 70 cent jusson kultúrára.

Magyar kezdeményezések

A kulturális miniszterek ülésén kezdeményezni kívánjuk a kulturális javakhoz történő szabad és jogszerű hozzáférést célzó mozgalom (kreatív közjavak – creative commons) törekvéseinek mérlegelését, és meg kívánjuk erősíteni azt az igényt, hogy az Unió több figyelmet szenteljen a kevéssé elterjedt nyelvek támogatását szolgáló programoknak.

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu