Dátum: 2017. augusztus 20. vasárnap    Mai névnap(ok): István, Vajk


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

A ZSOLNAY - 150 éves a világhírű porcelánmanufaktúra
A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt. a közelmúltban ünnepelte megalapításának 150. évfordulóját, s a gyárat felvirágoztató, a „legnagyobb magyar fazekasként” emlegetett Zsolnay Vilmos születésének 175. évfordulóját. Felmérhetetlenül jelentős az a hatás, amelyet a Zsolnay gyár léte Pécs város életére gyakorolt és gyakorol a mai napig, jelentős szerepe lehet az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésében.

 
2005. június 25-én, szombaton a Zsolnay gyár megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Zsolnay Manufaktúra Rt. és a Pécs2010 Pályázati Iroda által szervezett Zsolnay Nyílt Napon idegenvezetők kíséretében látogatható a gyárudvar és annak műemlékei. Az ingyenes gyárlátogatáson a Magyar Posta Rt. helyszínre kitelepülő postahivatalában Zsolnay bélyegek és képeslapok vásárolhatók.

Zsolnay Vilmos (1828-1900) legnevezetesebb felfedezése, amely a görög hajnalpír alapján eozinnak nevezett rubinpiros zománc, amely a XV. Századbeli gubbiói mesterek titkának megfejtésén alapul.

 

A gyár alapítója valójában Zsolnay Vilmos édesapja, Zs. Miklós pécsi kereskedő, aki 1851-ben téglavetőt vesz a város keleti végében, majd engedélyt kap kőedény gyártására. 1854-ben fia Zsolnay Ignác örökli apjától az üzemet. Az eredeti végzettsége mezőgazdász, sokoldalú művelt ember, mégsem tud megküzdeni az 1848-as szabadságharcot követő évtized gazdasági válságával.
Zsolnay Vilmos 1865-ben, 37 éves korában, Ignác adósságainak fejében veszi át a műhelyt. Politechnika tanulmányokat folytatott, szülei kívánságára kereskedelmi pályára lépett. A fazekasműhely átvétele után minden szabad idejét önképzésre fordítja, kémia leckéket vesz egy gyógyszerésztől, és maga kezd kutatni megfelelő anyagok után. Nagy lendülettel kezd bele a fejlesztésekbe. 1867-ben elvállalja a gyárteleppel szemben létesülő Pécs-üszögi vasútvonal építését, majd engedélyt kap a várostól az Első Pécsi Cement, Chamotte és Tűzbiztos Agyagáruk Gyára alapítására.

Zsolnay Vilmos a gyár vezetését eleinte külföldről behívott, szakképzet igazgatókra bízta, 1872-től maga vezeti a gyárat. Az első piaci sikereit az 1873-as Bécsi Világkiállítás hozza: használati edények, mosdófelszerelések, terakotta kerti vázák, épületdíszítő kerámiák, mázzal bevont díszkancsók, amelyeket a zsűri bronzéremmel jutalmaz. Az uralkodó, Ferenc József Rend lovagkeresztjével tünteti ki. Megrendelést kap a gödöllői királyi kastélyba, Ferenc József személyes használatára szánt mosdókészlet elkészítésére.

 

Zsolnay Vilmos folytatta kísérleteit, amelynek eredményként 1877 végére kialakult a magastüzű máztechnika. A Zsolnay-féle porcelánfajansz, földpát és kvarc keverékéből áll.
A találmányt az 1878-as Párizsi Világkiállításon mutatták be. A kiállítás ideje alatt olyan mennyiségben adják el az új technikával készült díszedényeket, hogy a gyár alig győzi az utánpótlást. A nem várt siker: a kiállítás aranyérme mellé Zsolnay Vilmos megkapja a francia kormány becsületrendjét. Ekkor kapcsolódik a munkában Zs. Vilmos fia, Miklós, aki ügyes üzletembernek bizonyul. Az egyre több megrendelés indokolja, hogy a család mind több tagja kapcsolódik a munkába, a növekvő igényeknek a gyári tanonciskola megszervezésével is igyekeznek megfelelni.

 

Az 1885-ös év nagy újdonsága a terrakotta lapra engobe-bal festett kép, amely szintén Zsolnay Vilmos kísérleteinek eredménye. A fémoxidokkal színezett agyagpép a nyers alapra került, ezután mázazták és égették. ’80-as évek végén rohamos fejlődésnek indult az ipari-és épületkerámia gyártás, elsőként az országban a Zsolnay gyár megkezdi a szigetelőgyártást.
Az épülő Parlament számára Zsolnay megbízást kap külső és belső kerámiadíszítmények gyártására.
Wartha Vince kémikus, műegyetemi tanárral közös találmányukat az eozin technikát az 1896-ban megrendezett Millenniumi Kiállításon mutatták be. (Mára az eozin a szivárvány minden színében látható. A szerk.).


Zsolnay Vilmos bevonja fiát, Zs. Miklóst a cégvezetésbe, és a tervezői csoport frissítésére, és 1898-ban az új stílus, a szecesszió meghonosítására törekszik. Ennek keretében meghívására, Rippl-Rónai József bekapcsolódik a munkába, hogy részt vegyen az Andrássy ebédlő számára készülő étkészlet és díszedények készítésébe. Merészen festői megoldásokat alkalmazott élénk színezésű, stilizált virágokkal díszített készletén. Portrét rajzolt Zsolnay Vilmosról, amely az egykori, gyári múzeum kiállításán szerepelt.
A Párizsi Világkiállításra való felkészülés jegyében kísérletezte ki Zs. Vilmos a csiszolt labradorkövet utánzó mélytüzű kék-zöld színű eozinmázat. Foglalkozott az üvegre festett eozin gondolatával is, kísérletei azonban félbemaradtak; 1900 márciusában meghűlt és tüdőgyulladásban hunyt el.


A vállalat irányítását Zsolnay Miklós vette át. A család egyre több tagja kapcsolódik a munkába, fejlesztenek, terjeszkednek, már amennyire a történelem viharai engedik. A II. világháború okozta veszteséget a gyár már nem tudja kiheverni: 1948-ban államosítják.
Megszűnik a díszmű-, a pyrogránit-, a majolika- és a kályhagyártás. Az üzem Pécsi Porcelángyár néven ipari porcelánt állít elő, csak 1953-tól újítják fel a porcelán-díszmű gyártását, a 60-as évek elején fiatal iparművészek kezdik meg pályafutásukat a Zsolnay gyárban.

 

A Zsolnay gyár kerámiáinak nagy része történelmi épületekhez, vagy rekonstrukciójukhoz kapcsolódik. Bár merre járunk az országban, számos helyen találkozunk az építészeti kerámiák változatos forma és mással össze nem téveszthető színvilágával. Felsorolni sem könnyű az épületek számát és ne fejtsük el megjegyezni, hogy az E-U tagjaként sok más országban is látható Zsolnay Vilmos máig tartó, és reméljük megújuló hatása.
Feltétlenül felújításra szorul a Zsolnay Mauzóleum.

Fotó: Peti Péter, Ajpek Orsolya

Forrás: a Janus Pannonius Múzeum, Zsolnay kerámia kiállítás című, Pécs 1999-es kiadványa.

Képgalériák:
Zsolnay Múzeum
Zsolnay-gyár
Zsolnay-kút

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél

Fodor Zsókának. Arról, hogy mennyi talán igen, de arról, hogy van, nem illik megfeledkezni. Boldog születésnapot! (Kadelka Lászlótól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Ascher Oszkár 120

Kitüntetések 2017. augusztus 20. alkalmából

14. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál

Szabó Máté – „A tagadás önmagunkra is vonatkozik”

Robin Hood - musical

Benkő Géza - Az Öreg (6)

Catalina Moş és Szabó Réka - viselkedés lélektan

Benkő Géza - Az Öreg (5)

Benkő Géza - Az Öreg (4)

Benkő Géza - Az Öreg (3)

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu