Dátum: 2019. február 19. kedd    Mai névnap(ok): Zsuzsa, Zsuzsanna


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Somogyi Gábor: Éder Gyula, az ember és a művész
Éder Gyula (1875 – 1945) „Az ember és a művész” – írta Somogyi Gábor könyvének címében, s ebben semmi retorikai túlzás nincs. Valóban az ember és a művész sorsát, életét, életművét tárja olvasói elé a szerző, számos forrásértékű adat kíséretében. A kötet Éder Gyula születése 130. és halála 60. évfordulóján emlékeztet az elfeledett művészre. Kiadta a Kazinczy Ferenc Társaság.
A könyv címlapján - Éder Gyula és felesége
 
A forrásértékű műről így ír Bellák Gábor művészettörténész:

„Éder Gyula munkássága soha nem állt a művészettörténeti érdeklődés középpontjában. A tájékozottabb szakemberek sem tudtak többet, mint amennyit a kézikönyvek írtak róla: hogy Éder a benczúri festészeti hagyomány egyik késői képviselője, Benczúr tanítványa unokaöccse. A kiállítás-látogató Éder munkáival ritkán találkozhatott, a művészeti életet figyelő érdeklődő azonban a műkereskedelemben gyakran belebotolhat a művész egy-egy festményébe.
Ki ez a festő?
Érdemes-e kutatni sorsa, élete, életműve után, végül érdemes-e könyvet írni róla, a szinte elfeledett magyar festőről?

A művész édesanyja A művész édesapja
 
Ifj. Benczur Ürmössy Gábor A szerző ötéves korában
 
Nos Somogyi Gábor szépen bebizonyította, hogy érdemes. Megtalálta Éder Gyula életművében azt a két erős pontot, amelyeken keresztül Éder stabilan beépíthető a „nagy” magyar művészettörténetbe is.
Az egyik ilyen alappont Édernek a karikatúra műfajában teremtett életműve. A magyar művészettörténet régóta adós a hazai karikatúra művészettörténeti földolgozásával.
… Éder karikatúrái üdítően szellemesek, művésziek és szókimondóak. S most már látjuk: Éder nélkül a magyar karikatúra története nagyon hiányos lenne. De hiányos lenne, s egész idáig hiányos is volt a korszakról való ismeretünk Éder forrásértékű feljegyzései nélkül is s ez a másik erős pontja Éder munkásságának, és a róla szóló könyvnek. Éder „könyvelései” olyan értékes forrást jelentenek a századforduló és a kora 20. század művészettörténetéhez, mint amihez csak Barabás Miklós hasonló tartalmú feljegyzései foghatóak.

 
 
Egy sokat foglalkoztatott művész teljes tevékenységét látjuk megelevenedni Éder Gyula feljegyzései nyomán. Kik, mennyiért és mit vettek tőle? Olyan komplett összképet kapunk itt a korszak művészeti életéről, mint amilyent akár az összes kiállítási katalógus áttanulmányozása során sem tudnánk felvázolni.
A karikatúrista és a felbecsülhetetlen értékű forrás szolgáltatója, Éder Gyula továbbra is rejtve maradt volna szemünk elől, ha Somogyi Gábor hosszú és alapos kutatómunkával föl nem tárja ezt az életművet és a forrásokat. Mindez azonban csak „száraz adalék lenne mindahhoz, ami tulajdonképpen maga az élet, Éder Gyula élete.”

Kövessetek engem
 
AJÁNLÁS

„Mostanában Márait olvasom. Elbűvöl, szinte megigéz az író-és költőfejedelem intellektusa, kristálytiszta stílusa, humánuma, gondolat-és érzelemgazdagsága. Ha Márai, akkor Kassa. Ha Márait olvasom, Kassát is gondolom. Ha Kassa, akkor a kassai polgárok: magyarok, németek (szászok), olaszok, később ruszinok és szlovákok is. Ha kassai polgárok, akkor katedrálisépítő mesterek, európai látóhatárral, szorgalommal és tehetséggel, igényességgel. A tudomány és a művészet képviselői támogatói.
Művészeik közül itt előttünk e könyv lapjain: Éder Gyula festőművész. Kassai születés, majd történelem idősodra, külföldi mesteriskolák, fővárosi elismertség, a keresett művész évei, majd a feledés hosszú évtizedei.
… Ha Éder polgár volt a szó legjobb értelmében, akkor a róla szóló monográfia szerzője, Somogyi Gábor is az. Értékeket őriz, elfeledett embereket fedez fel és állít példaként elénk. Újrateremti azt a műfajt, amellyel a művészt és az embert együtt írja meg. (…)”

Fehér József
a
Kazinczy Ferenc Társaság
elnöke

 
 
A szerző előszava:

"Halványan még emlékeimben él a Székely utcai műterem a budai vár lábánál, ahogyan a művész fehér köpenyében ülve magyaráz a matrózruhás ötéves gyermeknek, hogyan álljak modellt, lehetőleg mosolygós arccal. Akkor még nem tudtam, miért ül mindig a művész, miért kell kezébe adni az ecsetet, festéket. Ekkor 1939 márciusát írták. Egyikünk sem sejtette, hogy nemsokára kitör egy újabb borzalmas világháború, amelynek epicentrumába sodródik hazánk… Azóta már sok évtized telt el. A testvéreimről és rólam készült Éder-portrék szüleim ágya fölé kerültek, majd haláluk után ki-ki vette a saját magáét, ami lakásaink dísze lett."

II. Rákóczi Ferenc
 
"A sors különös játéka folytán nemrég könyvírással is megpróbálkoztam. Borúth Andor festőművész nagybátyámról írott monográfiámhoz tartozó kutatások során került a kezembe egy rövid újságcikk Tolnai Gáborné Horváth Annától „Az elfelejtett Éder Gyula” címmel. Megdöbbentettek a művész élete alkonyáról írott sorai egyre szomorúbb sorsáról, majd tragikus végéről. Az első csapás 1932-ben érte, amikor elvesztette szeretett „múzsáját”, feleségét, Jolánkát. A sors a gyermekáldás apai örömeitől is megfosztotta. Egy korábbi baleset és 1936-ban egy sikertelen operáció következtében mindkét lábára megbénult. Ezért kellett ülve festenie. De kellett, mert ebből tartotta fenn magát. És mindig szeretettel, örömmel festett, pedig lakásához, székéhez kötve magányra volt ítélve. Csupán Horváth Annus volt segítője, támasza, aki 15 éves gyermeklányként került a családhoz még 1930-ban. S a beteg magányos művészt a világháború borzalmai rettenetes véggel sújtották. 1945. január 26-án lakását bombatalálat érte, s szinte mindene elpusztult. Gyógyszerhiány miatt először egyik, majd halála előtt másik szemére is megvakult. A sok nélkülözés mellett így kellett végigszenvednie az ostromot és az azt követő nehéz hónapokat, míg 1945. szeptember végén tüdőgyulladásban csendesen elhunyt."

Kokas Márton címlapja
 
"Az emlékezés, e tragikus vég és a művésznek Tolnainé Horváth Anna, majd örökösi által féltve megőrzött rendkívül érdekes írásos hagyatéka ösztönzött arra, hogy Éder Gyula Művészetéről, emberségéről, képeiről e monográfiával a feledés porát letöröljem.”

Lejegyezte- és lefényképezte: Kiss Péter

A könyv megrendelhető: 06 – 1 – 3550 - 490

Fotó: Kadelka László

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Archívum
Legfrissebb cikkeink
A mozdulat varázsa

Artisjus Irodalmi Díjak

„Katkó hátborzongatóan jó volt!”

Vak Randi egy könyvvel

Kettős élet - vagy mégsem?

Bajza József 215 éve született

Sorsok írják a történelmet

Történelem és legenda az otthonkeresésről

Arató András - Képek majdnem szöveg nélkül

B. Ú. É. K.! 2019.

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu