Dátum: 2020. október 24. szombat    Mai névnap(ok): Salamon


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Anyám, Kleopátra – 37. előadás (új szereplővel)
A most József Attila-díjjal kitűntetett Bartis Attila Anyám, Kleopátra című tragédiájának 37. előadása március 13-án, a Nemzeti Színház Stúdiójában új szereplővel, Fekete Ernővel (fotó) ismét döbbenetesen jó előadás.
Mint ahogy a könyveknek, úgy a színházi előadásoknak is megvan a maguk sorsa. Akik rendszeresen olvasnak kritikát, többnyire arra kíváncsiak, hogy a premier vagy az azt követő néhány előadás alapján miért érdemes vagy nem érdemes megtekinteni a produkciót. A közönséget nem igazán érdekli, ha a recenzens ismételten örömmel végignéz, vagy bosszankodva végigszenved egy előadást.
Magam a most József Attila-díjjal kitüntetett Bartis Attila művével könyvalakban találkoztam először. A könyvesboltban belelapoztam – és érdektelennek tartottam. Talán azért, mert túlságosan is ismertem a színésznők természetrajzát, magatartásformáját, amit Bartis Attila regénye középpontjába állított. A prózában túlságosan is „színpadiasak” voltak a mondatai… A könyvet akkor (még) nem vettem meg, nem olvastam el. Később a Nemzeti Színházban Garas Dezső rendezői irányításával (dramaturg: Upor László) a Stúdiószínpadon kezdték próbálni a Bartis regényéből készült tragédiát. A fotós próbára azért keveredtem be, hogy a képaláírásokhoz írjak néhány sort. Gondoltam, egy-két jelenetet megnézek, s rohanok a dolgom után. Aztán nem tudtam szabadulni a feszesen szerkesztett, szikár, kopogós dialógusokkal megfogalmazott történettől, Udvaros Dorottya és a többiek színészi játékától.

Fekete Ernő - Udvaros Dorottya
 
A bemutatón még inkább tetszett az előadás (lásd a Teraszon megjelent korábbi cikket), annak ellenére, hogy tudtam, sokan Bartis Attila könyvét jobbnak tartották, mint az előadást. S aztán úgy olvastam el a könyvet, hogy az Anya, Weér Rebeka, hajdani színésznő minden mondatánál Udvaros Dorottya hangját hallottam.
Sokáig nem játszották a darabot. Egy alkalommal összefutottam a rendezővel, Garas Dezsővel, és érdeklődtem, vajon miért vették ki a repertoárból. Nem tudott magyarázattal szolgálni. Időközben Hujber Ferenc, aki Andort, Weér Rebeka fiát játszotta, külföldre ment, és úgy tűnt, végleg eltűnt az előadás. Ebben az évadban viszont minden csinnadratta nélkül egyszer csak újból felfedeztem a műsorrendben, s Hujber Ferenc szerepét vendégként Fekete Ernő, a Katona József Színház művésze vette át. (Garas Dezső portrékötetéből tudjuk, hogy Fekete Ernőt a fiatal generáció legtehetségesebb tagjának tartja, bizonyára ő kérte a direkciótól, hogy Hujber helyett Fekete játssza a szerepet.)

Udvaros Dorottya
 
Nos, a 37. előadás minden várakozáson felüli volt. Az előadás új színekkel gazdagodott. Hozzá kell tennem, hogy mindhárom alkalommal más-más helyen, más-más szögből láttam az előadást. Volt, amikor az íróasztalnál hosszan ülő Udvaros Dorottyának csak a hátát láttam, ami tartásában, picinyke rángatózásában is hitelesen kifejezte a benne lejátszódó fájdalmat. Most ezt a jelenetet a művésznővel szemben ülve nézhettem végig. Döbbenetes volt az arcjátéka. S még szemből is látszott, hogy a háta is „játszik”, meg-megrázkódik.

A mostani előadásból viszont hiányzott egy nem túl lényeges szereplő, Effenbach figurája, akit korábban Vida Péter személyesített meg. Az előadás ezáltal feszesebb lett, de azért a tragédia bonyolult jellemeinek ábrázolásához hiányzik ez a figura.
Fekete Ernő (fotó) természetesen másképp játszotta Weér Rebeka fiát, Andort, mint Hujber Ferenc. Érettebb eszközökkel dolgozik, s harminchárom évesen nem annyira kamaszos, mint Hujber. Az ő anyakonfliktusa abban merül ki, hogy úgy érzi, a volt színésznő az ő önmegvalósításának a legnagyobb akadálya. Fekete Ernő úgy játssza el Andort, mint egy magányos, önmarcangoló Csehov-hőst. A korábban ügyetlenre sikeredett, nem túl jól látható utolsó jelenet, amikor a pisztoly eldördül, most nagyon helyesen a színpad elejére került. A 37. előadás közönsége némi döbbent csönd után hosszan ünnepelte az előadás résztvevőit.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

[Deák Attila]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Déri Miklós fotóművész kiállítása

Átadták az első Heller Ágnes-díjat

Hajós Trianoni Emléktúra - START

Darvay Nagy Adrienne - Szín játék

MGP - Coming out

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól