Dátum: 2020. október 20. kedd    Mai névnap(ok): Vendel


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Puntila úr és a szolgája, Matti
Máté Gábor rendezésében Bertolt Brecht: Puntila úr és a szolgája, Matti című darabjából fergeteges előadás született a Katona József Színházban. Haumann Péter(fotó) és Kocsis Gergely megbabonázza a közönséget.
A Puntila úr nem tartozik hazai színházaink agyonjátszott darabjai közé. A Madách színház 1959-es előadását Greguss Zoltánnal és Zenthe Ferenccel a főszerepben nem igazán jegyzi az újkori színháztörténet. Viszont annál nagyobb a „legendája” a szolnoki Szigligeti Színház 1976-os előadásának, amelyet Csiszár Imre rendezett Major Tamással és Blaskó Péterrel.

Major, akinek zseniális érzéke volt saját karrierje építéséhez, akkoriban (ki tudja hányadszor) megint „meg kívánta újítani” önmagát, és lement Szolnokra Puntilát játszani. Máig emlékezetes Major alakítása, s ezt még azok is elismerik, akik sem őt, sem az általa rendezett Brecht-előadásokat nem kedvelték. S bár Major Puntilája óta majd három évtized telt el, azóta sem akadt olyan rendező, aki megtalálta volna azt a színészt, aki ezt a nagyon is sokrétegű, igen nehéz szerepet maradéktalanul el tudja játszani. Máté Gábort, a Katona József Színház főrendezőjét nem lehet eléggé dicsérni, hogy elővette Brecht művét, és merte ráosztani Haumann Péterre.

 
 
Haumannról régóta tudjuk, hogy remek színész, de első blikkre önkéntelenül is arra gondolunk, hogy a brechti „elidegenítési eszközök” következetes végrehajtása talán színtelenné teheti alakítását.
Nos, Haumann olyan elementárisan hozza a jó és a gonosz, a buta és az agresszív és ki tudja még hány emberi tulajdonságot felsorakoztató Puntilát, hogy az előadás végén az (általában rossz vasárnap esti) közönség szinte állva ünnepli.
A Mattit alakító Kocsis Gergely abszolút társa Haumann-nak. Őt valójában most már a filmrendezőknek illene felfedezniük. Pelsőczy Réka kapta Puntila lánya, Éva szerepét. A fiatal színésznő visszafogott színészi eszközeivel mutatta fel, hogy ő is érti, hogyan kell a XXI. században Brechtet játszani: nem rátenni kell, hanem visszavenni. A négy kisasszony (Kiss Eszter, Rezes Judit, Szantner Anna, Tóth Anita) szintén emlékezetest alakított.

 
 
Máté Gábor egy-két rövidke jelenet kivételével feszes, pörgő, lendületes előadást rendezett. Elképzelhető, hogy Máté rendezésén sokáig fognak még az ítészek vitatkozni. Ugyanakkor a színházba járó közönség között ma már kevesen vannak, akik Major Tamás vagy akár mások Brecht-rendezésein nőttek fel.
Badarság lenne számon kérni olyasmit, ami már soha sem tér(het) vissza színpadjainkra.

Fotó: Peti Péter

További képek: ppphoto.terasz.hu

[Deák Attila]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Déri Miklós fotóművész kiállítása

Átadták az első Heller Ágnes-díjat

Hajós Trianoni Emléktúra - START

Darvay Nagy Adrienne - Szín játék

MGP - Coming out

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól