Dátum: 2017. június 28. szerda Mai névnap(ok): Irén, Levente

képgaléria

linkajánló

CITY BALETT ALAPÍTVÁNY

HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY

Terasz Archív

A "régi" Terasz archivált anyagai és rovatai itt továbbra is olvashatók, kereshetők.

Születésnapi levél - Maár Gyulának

Maár Gyula nem a díjakkal elhalmozott művészek közül való, pedig a magyar filmművészet többször is megköszönhette volna, hogy egyedi és utánozhatatlan filmnyelvet hozott létre. Hát legyek én az, aki ezt megteszem és megköszönöm az együtt töltött éveket.(Koltai Lajostól)

Egy nagyon hétköznapi délután volt 1971-ben Fábri Zoltán Hangyaboly c. filmjét forgattuk Majkon és én, mint Illés György kameraoperatőre ültem a kamera mögött, s amikor Törőcsik Mari hozzám fordult - „A párom szeretne beszélni magával!” - ez Maár Gyula volt. Egy sokáig halogatott film kezdésével küszködtek Grunwalsky Ferenccel, aki nem tudott alkalmazkodni az újabb időbeli lehetőséghez - később úgy hallottam, ő is engem ajánlott operatőrnek.
Annak ellenére, hogy csak egy év különbséggel jártunk a filmakadémiára, Gyula számomra egy igazi felnőtt filmes volt, aki most döntésével befogad egy fiatalt tanoncnak. Emlékszem milyen izgalommal olvastam a forgatókönyvet, melynek minőségével nemigen találkoztam addig. Megismerkedtem a sorok közt húzódó erő fontosságával. Személyes beszélgetéseink – s itt már a későbbiekre is gondolok – meggyőztek Gyula különös, rendkívül szuggesztív előadási képességeiről. Elképzeléseit lakásukon tette közzé, sokszor hirtelen helyéről felugorva-járkálva, s így a teret is bekapcsolva a fogalmazás erejébe, győzőtt meg ill. juttatott el bizonyos képek és mozgások láttatásáig. Furamód ez az állandó mozgással kötött gondolatiság lett filmjeink szülője-szövete is.


Koltai Lajos		Maár Gyula

Nagyon hálás vagyok ezekért a délelőttökért és délutánokért, melyek alkalmával Gyula vizuális kirándulásokra vitt, sok esetben nemcsak egymagamban.
A „Prés” ereje, tisztasága szinte költői gyengédsége és szikársága a fekete és fehér tiszta tagolhatósága átnő a „Végül” szikár férfimagányába, amiből sok minden hazavihető, de különösen az a bizonyos 20 perc, ami a vonaton játszódik, Josef Kroner felszállásával kezdődik és Monori Lili leszállásával végződik. Meggyőződésem, hogy ezt az etűdöt a világ minden filmművészettel foglalkozó iskolájának tanítania illene. S melyből az is megtanulható, hogy egy férfi hát sokszor nagyobb súlyú az ábrázolásban, mint egy motivált arc. És sose feledjük a „Déryné hol van?” barokk ragyogását egy remek színésznő tükörbe szenvedett rembrandt-i portréját. E filmek pályám állandó kiindulópontjai, ami itt megszületett, ahhoz képest történik minden más – akár azt ismételve, kiegészítve, javítva, átírva, de soha nem felejtve azt.

Drága Gyula, köszönöm Neked a „mézbarna félhomályt”, ami biztosan alapja és meghatározója munkásságomnak és a Te szavaidat most szemérmetlenül kölcsönvéve hadd köszönjem meg a megköszönhetetlent.

De most mindenek előtt egy rendkívül boldog születésnapot kíván Neked barátod,

Sutyi

(Koltai Lajos)

MAÁR Gyula filmrendező. Bp., 1934. aug. 2. Nős, Törőcsik Mari.
T.: ELTE BTK, 1952-57, Színház- és Filmműv. Fõisk., 1963-68. É: 1960-61 a Medicina Könyvkiadó lektora, 1961-63 a Magvető Kiadó szerk., 1968- a Mafilm rendezője. Mannheimi fesztivál fõdíja (1974), a touloni fesztivál legjobb rendezés díja (1975), az új-delhi fesztivál zsűri-különdíja (1984), Balázs Béla-díj (1984). F. r.: Pilinszky: Síremlék, Szép Ernő: Patika, Remenyik: Vén Európa Hotel, Erkel: Hunyadi László, filmek: Prés (1971), Végül (1973), Déryné, hol van? (1975), Teketória (1976), A lőcsei fehér asszony (1976 tv), Viszontlátásra drága! (1977 tv), Bűn és bűnhődés (1980 tv), Álom a színházról (1982 tv-opera), Lysistrate (1983 tv-opera), Nápolyi mulatságok (1983), Felhőjáték (1983), Széphistória (1984), Micsoda útjaim (1984 tv-show), Ez csak színjáték (1985 tv-show), Lót (1985 tv-opera), Első kétszáz évem (1985), az ördög talizmánjai (1985 tv), KZ-oratórium (1986 tv), Malom a pokolban (1986), Montmartre-i ibolya (1987), Én és a kisöcsém (1989 tv), Síremlék (1989 tv), A kommunizmus múmiái (1990 tv dok.), A szkipetárok földjén (1990 tv dok.), Hoppá (1992), Lement a hold (1992 tv), Balkán! Balkán! (1993), Moszkvai képeslap (1995 tv dok.), portréfilmek Pilinszky Jánosról, Törőcsik Mariról. F. m.: Sértődött utazás (társszerző, 1969), egy operaszövegkönyv (Bűn és bűnhődés), kb. 15 forgatókönyv.

KOLTAI Lajos operatőr.
T.: Színház- és Filmműv. Főisk., 1966-70. É.: A fõisk. előtt az MTV segédoperatőre, 1970- a Mafilm operatőre és a Színház- és Filmműv. Főisk. operatőri szakának egy. docense. 20 rövidfilm, 18 tv-film, 67 játékfilm operatőre. Balázs Béla-díj (1977), érdemes művész (1982), Kossuth-díj (1985), Ernest Artaria-díj (Locarno, 1979), Oscar-díj jelöltje (1983, 1988), Donatello-Dávid-díj (1999). F. m.: rövidfilmek: Lányok, A Lőrinci Fonóban, Sárospatak Füredi Anna-bál, Az 556-os ügy, Előjáték, tv-filmek: Parasztfestők, A kulcs - Fürdés, Kínai kancsó, Genezis, A lőcsei fehér asszony, Illés György (portréfilm, rendező), játékfilmek: Agitátorok, Szabad lélegzet, Jutalomutazás, Örökbefogadás, Déryné hol van?, Szépek és bolondok, Veri az ördög a feleségét, Filmregény, Ménesgazda, Olyan mint otthon, Angi Vera, Ajándék ez a nap, Bizalom, Mephistó, Megáll az idő, Mennyei seregek, Macskajáték (NSZK), Sznob (NSZK), Redl ezredes, Gabi (amerikai), Hajnali háztetők, Hanussen, Homer és Eddie (amerikai), Artisan (NSZK-amerikai), Tökéletes tanú (amerikai), Édes Emma, drága Böbe, Home for the Holidays (amerikai), Just Cause (amerikai), Mario és a varázsló (NSZK), When a Man Loves a Woman (amerikai), Wrestling Ernest Hemingway (amerikai), Tegnap született (amerikai), Találkozás Vénusszal, Mobsters (amerikai), Fehér palota (amerikai), Offenbach titka (magy.-német), A zongorista legendája az óceánon (olasz), The Taste of Sunshine (amerikai), Hét perc (amerikai).
Most készül a Nóbel-díjas Kertész Imre SORSTALANSÁG című filmje, amelyet rendezőként jegyez (a szerk.)

Forrás: Ki Kicsoda 2000

Cikk nyomtatása