Dátum: 2019. szeptember 18. szerda    Mai névnap(ok): Diána, József


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

EVA BESNYÖ és KORNIS MIHÁLY a SPINOZABAN
Besnyő Éva, magyar származású fotóművész kiállítását 2003 október 15-én 18 órakor nyitja meg Kincses Károly a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója. A fotók megtekintése után 20 órakor Kornis Mihály talk show. Tehát Sándor Anna a „ház” lelke-szelleme ismét nem akármilyen csemegével csábítja – a máris jelentős számú – híveit.
„A fotográfia nagyasszonya:
Besnyő Éva, Hollandia egyik leghíresebb fotósa. Képei képeslap formájában százezres számban keringenek a nagyvilágban.
Hollandiába, ahol már a háború előtt tekintélyes nevet szerzett, hetven évvel ezelőtt érkezett. Kortársa, személyes ismerőse annak a külföldön nevet szerzett magyar fotós generációnak, amelynek tagjai – többek között-: Kertész, Capa, Brassai."

Besnyő Éva Kornis Mihály
 
A kiállítás katalógusában Sándor Anna készített interjút a művésszel, ebből idézünk:

- "Hogyan lett Önből, a budapesti, Városház utcai polgárlányból a húszas évek végén fotográfus, amikor ez a szakma akkor még szinte nem is létezett?

Apám jó nevű budapesti ügyvéd volt. Hárman voltunk lányok, s apám mindhármunkat egyetemre szánt. Amikor érettségi után rám került a sor, és apám megkérdezte: melyik egyetemre akarok menni, mondtam, hogy egyikre sem. Tanulni ugyanis nem szerettem. Akkor a sógorom azt mondta: „olyan csinos fényképeket csinálsz, miért nem leszel fotográfus?” Miután a sógorom folyton bizonygatta, hogy igenis ez egy jó szakma, úgy gondoltam, megpróbálom.

Hol lehetett ezt annak idején megtanulni?

- Pécsi Józsefnek volt a Dorottya utcában egy stúdiója, nála tanultam két évig. 1930-ban a tanoncvizsgám után a védett családi környezetből Berlinbe érkeztem.
Berlin akkor olyan volt, mint ma New York, amit apámék nyilván nem tudtak különben biztos nem engedtek volna oda. Ma sem értem, hogy maradtam talpon, s hogy értem el azt, amit elértem…
Sok buktató és néhány vicces helyzet után elkerültem egy fotóshoz, aki újságoknak dolgozott, ő teljesen szabad kezet adott. Fotóimat természetesen a saját neve alatt adta el, s ez nekem jó iskola volt. Később már saját nevemmel, a magam munkájából is megéltem, az akkor igen csak izgalmas Berlinben. Életem legizgalmasabb évei voltak ezek.

Balaton, 1931
 
Bergen, Hollandia 1936
 
Berlin, 1931
 
- Kortársai, ismerősei közül több magyar fotográfus futott be külföldön: Kertész, Brassai, Capa és Ön is. Hogyhogy?

- A magyarok nagyon vizuálisak. Kitűnő filmesek és kiváló fotósok. Capa különben nemcsak egy házban lakott velünk a Városház utcában, de együtt is nőttünk fel, s az én hatásomra lett fényképész. Capa, akkori nevén: Fridmann Bandi, állandóan a mi lakásunkban volt, mindhárom Besnyő lányba beleszeretett. Mindig azt tette, amit a Besnyő lányok. Amikor elmentem Berlinbe, ő is megérkezett. Kérdezte, hogy tetszik-e Berlin és a fotográfia, azt feleltem, nagyon. „Akkor én is fotográfus leszek”, válaszolta.

- Capa hogyan futott be? Igaz a Trockij sztori?

- Igaz. Trockij 1933-ban Berlinbe jött, s nemigen lehetett öt fotografálni. Bandi ekkor azt mondta: „adjatok egy fényképezőgépet, én megpróbálom lefényképezni”. Abban a szállodában, ahol Trockij lakott megfűzött egy szobalányt, aki becsempészte őt abba a helyiségbe, ahonnan lefényképezhette. A fotó ugyan nem volt éles, mert még nem volt jó fotós, de nagy szenzáció lett. Így kezdődött…
A háború után New York és Párizs között ingázott, nők jöttek mentek az életében, Ingrid Bergman is nagy szerelme volt évekig. A francia-vietnami háborúba ment tudósítóként, ott rálépett egy aknára, s 1952-ben meghalt. Nagyon fiatal, még negyven éves sem volt. Ám Capa nemcsak nagyon jó fotós volt, hanem kitűnően írt is.

Balaton, 1931
 
- Egyszer azt olvastam, hogy nem tarja magát művésznek.

- Művészet? Szerintem művészet az, ha ötven év múlva ránézel erre a cigányfiúra, és még akkor is mond valamit.”

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu