Dátum: 2020. szeptember 22. kedd    Mai névnap(ok): Móric, Ottó


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

A kitalált hagyomány
''A kitalált hagyomány'' címmel kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeum földszintjén, megtekinthető október 12.-ig. A szokás kialakulásának eredetét a 19. század végén, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter azon leiratánál kell keresni, amely a földesúr és az aratók közötti "patriarchális jó viszony" helyreállítása érdekében aratóünnepek rendezését szorgalmazta.
Szent István-napi ünnepünk egyik leglátványosabb jelenete, amikor népviseletbe öltözött leányok és legények nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyérrel köszöntik a díszemelvényen álló szónokot.
Felmerül a kérdés, honnan ered ez a szokás. Vajon akkor alakult-e ki, mint néhányan feltételezik, amikor 1949-ben a Szent István-napot alkotmány ünneppé változtatták, vagy inkább az a vélekedés a helyes, amely szerint az új kenyér átadásánál egy ősi, egészen a középkorig visszanyúló hagyománnyal állunk szemben.

A kiállítás és az ünnep egész keletkezéstörténetét tárgyaló katalógus minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy egyik vélekedés sem állja meg a helyét. Az új kenyér átadásának jól ismert toposza ugyanis nem szovjet minta alapján született, de nem is olyan régi, "ősi magyar", mint azt a közvélemény hiszi.

A szokás kialakulásának eredetét a 19. század végén, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter azon leiratánál kell keresni, amely a földesúr és az aratók közötti "patriarchális jó viszony" helyreállítása érdekében aratóünnepek rendezését szorgalmazta.

A kiállítás aratókoszorúkkal feldíszített szekerek, korabeli újságcikkek, fotók, filmhíradók segítségével rekonstruálja, milyenek is voltak ezek a Darányi-féle, főleg uradalmi gazdatisztek, egyházi személyek és különböző egyletek, körök, által rendezett aratóünnepek. Ezeken egyébként nem egyszer a királyi család tagjai is megjelentek.
Hogyan és miért alakultak át ezek az ünnepek a kenyér, illetve az új kenyér ünnepévé. Milyen is volt az első 1937-ben Péter-Pál-napján, Szegeden, a város idegenforgalmának fellendítése érdekében rendezett magyar kenyér ünnep. Milyen volt a második, a Bácska visszacsatolása alkalmából a szabadkai Hitler téren megtartott, a kormányzó háborús propagandáját szolgáló magyar kenyér ünnep, vagy 1945 után hogyan szálltak harcba az új kenyér eszmei kisajátításáért a különböző politikai pártok; milyenek is voltak az MDP fõtitkárának arcképével díszített "szocialista aratókoszorúk"; s végül a kenyérátadás rituáléja milyen szerepet tölt be ma Szent István-napi állami ünnepünk szertartásrendjében.

 

A kiállítás arra a kérdésre is választ keres, hogy a nemzeti emlékezetben hogyan vált egy "fölülről kitalált" hagyomány "évszázadokra visszatekintő, ősi" hagyománnyá.

Néprajzi Múzeum

[Ebics Anna]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Déri Miklós fotóművész kiállítása

Átadták az első Heller Ágnes-díjat

Hajós Trianoni Emléktúra - START

Darvay Nagy Adrienne - Szín játék

MGP - Coming out

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól