Születésnapi levél - Gálffi Lászlónak |
 |
 |
"Most időzz el egy kicsit a csúcson, tekints körül a tájon, ez a Tiéd, ne zavarja meg látásodat a szél." (Ruszt Józseftől)
Laci!
A névnap nyilvános, mindannyian tudjuk, számon tartjuk a magunkét és barátainkét is. Az európai hagyományok szerint általában szentekről neveznek el minket, mert a Névnek, állítólag mágikus ereje van.
A születésnap intim, személyes ügy, szerelmetes viszony a csillagokkal, mert a konstelláció, amelybe beleszülettünk, megjelöl minket, kijelöli lehetséges utjainkat. A születésnap számvetés a sorssal, hányadán állunk is egymással?! A tizedik kedves, a huszadik szép ígéret, a harmincadik a korrekció, a negyvenedik pedig az utolsóelőtti kijelölés a Csillagok és az Én kapcsolatában. Ezt aztán tíz olyan esztendő követi, egy olyan életszakasz, amelynek döntései meghatározzák a mérlegkészítő Ötvenediket, utána már csak egyetlen korrekciós lehetőséget kínálnak fel a csillagok: a Hatvanadikat, amikor az ember szembenéz önmagával, már nem nagyon foglalkozik a csillagokkal, már nem is az Én a fontos hanem az, ami az Én után következik, mert ugye, csak ami volt annak van bokra, és csak ami lesz... ami van, az meg csak van.
|
Az Ötvenedik még dialógus. Még lehet kérdezni! És még lehet válaszolni! A mérleg azt mutatja, mik voltak a kérdések, és mit válaszoltunk rájuk. Mi adja ki egy élet summáját? A kérdések és a válaszok újra meg újra, folyton-folyvást elavulnak. Ha van olyan kérdésünk, amelyik ötven éven át megválaszolatlan maradt, vajon jól kérdeztünk-e? Egyetlen kérdés kivétel, az az egy, az a bizonyos, hogy: s mivégre az egész teremtés?... Ez nem filozófiai, hanem napi választ igényel. Erre naponta válaszolunk, amikor megítéljük a tegnapot, és eldöntjük a holnapot. Hány nap, hányadik döntése ez a mai ötvenedik? Lehet-e a barátság jogán feltenni ezt a kérdést? No persze nem a napok, hanem a döntések száma az érdekes. Szabad-e látnunk mi van a mérleg egyik és másik oldalán? Nem.
Én itt most egy csendes völgyben üldögélek, lejöttem a hegyről, mert kissé szeles az idő. Meg aztán „meglátni csúcsainkat” innen lentről lehet igazán. Látom a hegyeket, a Tiédet is. Szép.
Ötven. Hegyet mászó ötven évedből talán huszonötöt együtt másztunk meg. Ismerjük egymás lihegését, meg mindent, ami ehhez kapcsolható... Néha Te voltál a serpa, néha én, de a zászlók ott vannak a csúcsokon, s mindenki tudhatja, hogy együtt tűztük ki őket.
|
Most időzz el egy kicsit a csúcson, tekints körül a tájon, ez a Tiéd, ne zavarja meg látásodat a szél. Mondd el, mit látsz, én itt ülök a völgyben, de ha hívsz, ismét felmegyek a hegyre Veled. Ugye nem kérdezed majd, hogy miért...

Ruszt JózsefGálffi László Színész. Budapest, 1952. november 16. Tanulmányok: Színház- és Filmművészeti Főiskola 1971-75. Életút: Diákkorában amatőr színjátszó, 1975- a Vígszínház tagja. Díjai: Jászai Mari-díj (1984), Mensáros László Emlékérem (1994), Hecuba-díj (1994) Főbb szerepei: Alan Strang (Equus), ... Artur (Tangó), Krapp (Az utolsó tekercs), Rimbaud (Egy évad a pokolban), ... Báró (Éjjeli menedékhely), ... Dimba (Lakodalom), Sztaszik Marhockij (Érzéki szenvedély). Filmen: A kenguru (1975), Áramütés (1978), ... A svéd, akinek nyoma veszett (1980), ... Hajnali párbeszéd (1987 tv), Fehér éjszakák (1987 tv), ... Orbán lelke (1994 tv), A végzetes szerelem játéka (1994 tv), Csajok (1995), Pisztácia (1996 tv), Pótvizsga (1997) 6:3 (1998). Ruszt József Rendező. Született: Isaszeg, 1937. július 4. Színház- és Filmművészeti Főiskola 1957-62. 1962-73: Debrecenben dolgozik, közben az Egyetemi Színpad tagja, 1973-78: Kecskeméten főrendező, 1978-79: részt vesz a Gyurkó-féle népszínházi kísérletben, 1980-82: Szegeden művészeti tanácsadó.
A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház tagja: mb. igazgató: 1982-1984, művészeti vezető : 1982-1984, igazgató-főrendező: 1984-1987, művészeti tanácsadó: 1987-1988, örökös tag: 1997-től.
1987-88: a Nemzeti Színház rendezője, 1988-89: a szegedi Nemzeti Színház társulatának újjászervezésében vesz részt, 1989: Szegeden megalapítja a Független Színpadot, amit 1990-ben Budapestre telepít, 1994-től 1998-ig a Budapesti Kamaraszínház tagja, 1995-98: művészeti vezetője.
Rendezései a színházban: 1982/83 A csodálatos mandarin, 1982/83 Az ördögök, 1982/83 Romeo és Júlia, 1982/83 Tom Paine, 1983/84 A fából faragott királyfi, 1983/84 Az ember tragédiája, 1983/84 Húsvét, 1983/84 Vihar, 1984/85 A fehér ördög, 1984/85 A kékszakállú herceg vára, 1984/85 Egy igazi úr, 1984/85 Jeruzsálem pusztulása, 1984/85 Óz, a nagy varázsló, 1984/85 Székely fonó, 1985/86 Kegyenc.
Egyéb fontosabb rendezései: Genet: A cselédek, Tolsztoj - Piscator: Háború és béke, T. Williams: A vágy villamosa, O'Neill: Egy igazi úr, Amerikai Elektra, Shakespeare: Troilus és Cressida, Schiller: Don Carlos, Marlowe: Doktor Faustus, II. Edward, Kodály: Háry János, Sütő: A szuzai mennyegző, Gorkij: Jegor Bulicsov, An - Ski: Dybuk, Csokonai: Özvegy Karnyóné, Márton: A római hullazsinat, Mozart: A varázsfuvola, Goldman: Az oroszlán télen, Capek - Capek: A végzetes szerelem játéka.
Játéktértervezései a színházban: 1985/86 Kegyenc, 2000/2001 Philoktétész.
Díjai: Jászai Mari-díj (1975), Érdemes Művész (1977), Kiváló Művész (1985), Zala Megyei Alkotói Díj (1988), Magyar Művészetért Díj (1989), Kossuth-díj (1993).
|
|
|
 |
Cikk nyomtatása
|
|
 |
Szakonyi Károlynak Mindenek előtt: nem szép félrevezetni a világot! A Németh Lajos lehet, hogy nyolcvankilenc éves, de a Szakonyi Karcsiról senki nem hiszi el, hiába csináltatott magának jó pár éve ilyen szép ősz maszkot. (Kadelka Lászlótól) |
Archívum |
|
 |
 |
|
 |
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
|
|
 |
| |