Dátum: 2019. szeptember 19. csütörtök    Mai névnap(ok): Vilhelmina


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Jordán Tamás igazgatói pályázata
Jordán Tamás a Terasz rendelkezésére bocsátotta pályázatát a Nemzeti Színház igazgatói posztjára. A különböző sajtóorgánumokban megjelent és félreértésekre esetleg okot adó információk helyett íme a teljes pályázat.
I. A KONCEPCIÓ
   
   II. A MEGVALÓSÍTÁS
   1. Teendôk 2003. július 31-ig
   2. Mûsorterv
   3. RENDEZÔK
   4. TÁRSULAT
   5. A VIDÉK SZÍNHÁZA ÉS KULTÚRÁJA A NEMZETIBEN
   6. AZ „ORSZÁG SZÍNHÁZA”
   7. HATÁRONTÚLI SZÍNHÁZAK
   8. TÁRSMÛVÉSZETEK
   9. NYITOTTSÁG
   10. VILÁGIRODALOM
   11. SZÍNÉSZEGYEZTETÉS
   
   III. NEMZETKÖZI NEMZETI
   1. A NEMZETI SZÍNHÁZ NEMZETKÖZI MÛKÖDÉSE
   2. A NEMZETI ÉS AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS
   3. ÖSZTÖNDÍJAK
   4. A KORTÁRS MAGYAR DRÁMA
   
   IV. A JÖVÔ KÖZÖNSÉGE
   
   V. A HELY
   1. LÁTHATÓSÁG
   2. HALLHATÓSÁG
   3. AGORA
   
   VI. MÛKÖDÉSI STRUKTÚRA
   1. A KREATÍV VEZETÔ
   2. A SZÍNHÁZ KOMMUNIKÁCIÓJA
   
   VII. Mellékletek
   
   
   
   A z Egyetemi Színpad az oka mindennek. A hatvanas évek Universitas Együttese. Számtalan értelmiségi karrier bölcsôje. Ma már meglett, rangos mûvészek, neves közéleti szereplôk origója. A negyven évvel ezelôtti HELY. Életformát jelentett, a személyiség alakulásához adott zsinórmértéket. Önmagunk és a világ dolgai iránti felelôsségre tanított.
   A huszonévesként, mámoros boldogságban eltöltött évek kitörölhetetlen nyomot hagytak.
   Egész életemben ezt a múltat kerestem, ezt a „valamikor volt, tán igaz sem volt” világot szerettem volna a mindenkori jelenben újraéleszteni.
   Amikor a Nemzeti Színházra pályázom, arra vállalkozom, hogy létrehozom nagy léptékben azt, amit néhányszor kicsiben sikerült megvalósítani. A várbeli „Csepûrágó…”, a Tabáni Versfesztiválok, a Pécsi Országos Színházi Találkozó – a POSZT. És természetesen a Merlin 11 éve. Közel a hatvanhoz a termés javát már bizonyára betakarítottam, de az érettebb, édesebb szemek még hátravannak.
   Nem kerüli el figyelmemet a pályázati kiírásban szereplô definíció. Újra és újra elolvasom, sôt ide is másolom:
   
   A Nemzeti Színház az egyetemes magyar színházmûvészet legértékesebb hagyományainak
   továbbvitelére és megújítására hivatott, feladatainak a legkiválóbb színházmûvészek közremûködésével létrehozott, repertoárrendszerben játszott elôadásokkal eleget tévô intézmény.
   
   Egyetértek vele, szeretnék eleget tenni a benne rejlô imperativuszoknak.
   Én nem mást, többet várok a Nemzeti Színháztól: ne elsô az egyenlôk között, hanem a magyar kulturális, szellemi élet vezetô intézménye legyen. Pályázatom szövege nem keresgélheti a decens, sokszor bevált elemeket, vállalnia kell a szubjektív fogalmazás idônként megmosolyogható naivitását, e mûfajban szokatlan hevületét. De hát egy pályázat, ha vesztes, nyom nélkül eltûnik, ha nyer, az alkotó munka elsô fejezete. Programot hirdet.
   Számtalanszor ütköztem már szkepszisbe, legyintésekbe, értetlenségbe. Mindig átsegített rendíthetetlen hitem. A leglehetetlenebbnek látszó dolgok is létrejönnek, ha nagyon akarjuk, ha a szándék minden egyéni érdektôl mentes, és ha tartópillére a másoknak bôkezûen adni akaró önzetlenség.
   Nem bújok ki a felelôsség alól, alapvetôen jó elôadásokat kell létrehozni, szignifikáns színházi arculatot kialakítani. De ezzel együtt meg kell teremteni a HELY-et.
   A színház több annál, mint amit az egyes elôadások nyújtanak. Agora, találkozóhely, szellemi börze legyen! A Nemzeti Színház vonzza magához mágnesként a társmûvészetek alkotóit, teremtsen alkalmat eszmecserére a kulturális életünket meghatározó szereplôk között! A falai közé szervezett események jelentsenek permanens szellemi izgalmat, legyenek elôre nem látható, új folyamatok elindítói! Ma már tudjuk, mit adott társadalmunknak az Egyetemi Színpad. A Nemzeti Színházról is tudjuk majd.
   Kinevezésem esetén a Nemzeti Színház vezetésében, mûködtetésében – többek között – Balikó Tamás, Bosnyák Miklós, Farkas Ágnes, Horgas Péter segítségére számítok.
   
   
   I. A KONCEPCIÓ
   
   
   A továbbiakban a pályázat érdemi része következik; milyen lenne az általam vezetett Nemzeti Színház. A jól követhetô szerkezet érdekében elôször a kiíró által megfogalmazott szempontok szerint csoportosítom az elképzeléseimet, majd ezt követi néhány további gondolat. A pályázat elvárása szerint
   
   a vezérigazgató feladata:
   A Nemzeti Színház arculatának kialakításához szükséges – minden értékre nyitott – hosszú távú terv kidolgozása, amely meghatározza a nemzeti színház jövôbeli pozícióját a hazai és az egyetemes magyar színházmûvészetben, különös tekintettel a magyar színházmûvészet hagyományainak ápolására, egyúttal mûhelyt és otthont teremtve a kortárs drámairodalomnak.
   
   A Nemzeti Színház arculata néhány év múlva a következôképpen néz ki:
   (néhány gondolat egy 2006-ban (sic!) közzétett, reprezentatív minta alapján készített közvéleménykutatás elemzésének összefoglaló fejezetébôl)
   „A megkérdezettek 85%-a úgy véli, hogy a Nemzeti Színház az ország legjelentôsebb kulturális intézménye, amely sikeresen gyôzte le a vele szemben kialakult ellenérzést, politikai hovatartozástól függetlenül mindenki számára ugyanazt jelenti, ahol elôszeretettel mutatnak be régi és új magyar darabokat (a kortárs magyar drámák feltûnôen gyakoriak),
   … sokszor találkoznak fiatal rendezôk izgalmas munkáival,
   … minden hétre jut valami egyéb esemény: koncert, kiállítás, CD- vagy könyvbemutató,
   … itt lehet megismerni a vidéki és a határon túli színházak jelentôs alkotásait,
   … sûrûn látni külföldi elôadásokat,
   … jelentôs szerepe van/volt az európai uniós csatlakozás folyamatában,
   … a gyerekek kedvenc színháza,
   … a Nemzeti nem csak a budapestieké; az ország minden részébôl indulnak buszok és hozzák ide a nézôket,
   … a nap bármely szakában érdemes idelátogatni, barátságos, vendégszeretô légkört biztosít a találkozásokhoz, megbeszélésekhez,
   … a magyar színházi közvélemény már nem tekinti idegen testnek a Nemzeti Színházat,
   … színészegyeztetô és -nyilvántartó rendszerével, mûhelyházának szolgáltatásával, a klasszikusok újrafordításával,
   … az épületébe szervezett szakmai vitákkal értékes szolgálatot tesz a magyar színházi életnek.
   A Nemzeti Színház kiadványait jó kézbe venni,
   … a közönség által látogatott terek meghittek, otthonosak
   ... A színház akusztikája legendásan jó, minden eladott nézôtéri székbôl láthatóak az elôadások …”
   
   
   II. A MEGVALÓSÍTÁS
   
   
   Vezetô munkatársaival együtt a 2003/2004. színházi évadtól kezdôdôen a Nemzeti Színház mûvészi arculatának kialakítása és formálása.
   
   1. Teendôk 2003. július 31-ig
   A kinevezés idôpontja szerencsésnek mondható az új szezon elôkészítése szempontjából, de nehézségeket okoz a futó szezon hátralévô félévének lebonyolítása. A pályázó nem ismeri, nem ismerheti a már megkötött szerzôdések pontos tartalmát. Az új vezetés alapvetô törekvése, hogy a szezont a már kialakított mûsorterv alapján lebonyolítsa. Ehhez elengedhetetlenül szükséges január elején egy átadás-átvétel, mely a színház egész mûködésére, mûködtetésére kiterjed. A jogszerûen megkötött és érvényes szerzôdéseket az új vezetés tiszteletben tartja.
   Az elôzô vezetés által kialakított, illetve az általunk tervezett repertoár ismeretében kívánunk dönteni a bérletrendszer bevezetésérôl. A jegyértékesítést illetôen további tervünk áttérés a számítógépes jegyeladásra, illetve egy olyan saját fejlesztésû program kialakítása, amely egy rendszeren belül kezeli a színészegyeztetést, a jegyértékesítést és a produkciós elszámolást.
   A felkészülés idôszakában szeretnénk megismerni a Nemzeti világszínvonalúnak mondott színpadtechnikáját.
   
   2. Mûsorterv
   A 2003-as csonka évadban a fent említett színpadtechnikában rejlô lehetôségek feltérképezésére kiválasztott rendezôk, tervezôk, színházmûvészek kapnak megbízást olyan produkciók, performance-ok létrehozására, melyek igyekeznek majd a színpad adta lehetôségeket a lehetô leggazdagabban kihasználni. Nem a jobb sorsra érdemes remekmûveket dobnánk oda áldozatul a kísérletezésnek, hanem kifejezetten a kísérlet lenne a feladat. Ez a produkció akár úgy is szerepelhet majd, mint egy kézikönyv vagy szótár a színpadtechnika használatáról, és ezt megtekintheti minden alkotó, aki élni akar vele.
   A Nemzeti Színház – szakítva a megszokott magyar színházi gyakorlattal – a késôbbiekben több évre elôre kívánja elkészíteni a mûsortervét, de a következôkben, számolva a kezdeti nehézségekkel, csak a 2003/2004-es szezonra vonatkozó elképzeléseimet vázolom.
   A nagyszínpadon és a kamaraszínpadon egyaránt 3-3 bemutatót tervezünk. Komolyan véve és meggyôzôdéssel vállalva a „magyar színházmûvészet hagyományainak ápolása” elvárást, csak magyar mûveket mutatnánk be. Hisszük, hogy találhatók itt még fel nem ismert értékek, és a magyar színházmûvészet is adós néhány darab méltó színrevitelével.
   Az általam vezetett színház elsô teljes évadjának emblematikus nyitóelôadása 2003 ôszén egy olyan, gyerekeknek szóló produkció lesz, amely a már megismert technikát használva varázsolja el közönségét. Gyerek, szülô szája egyaránt tátva marad a csodálkozástól, milyen fantasztikus dolog a színház.
   A kiíró kívánsága találkozik elképzelésünk egyik fontos elemével: mûhelyt és otthont teremtünk a kortárs drámairodalomnak. Elôszeretettel mutatjuk be felolvasó színház formájában a legújabb mûveket, a legígéretesebb pedig bekerül a színház következô évadjának mûsortervébe. Ezen túl évente egy jelentôs pénzdíjjal járó drámapályázat kiírását tervezem.
   
   3. RENDEZÔK
   Minden jelentôs magyar rendezôre számítunk. Különösen azokra a fiatal tehetségekre gondolok, akiktôl a magyar színház megújítását leginkább várhatjuk. A Nemzeti Színház, a hagyományok megôrzése mellett, legyen élenjáró és merész az új utakat keresô kísérletezésben. Tervünk az, hogy a szenzációs adottságokkal bíró kamaraszínházat az új utakat keresô ifjú vagy már nem annyira ifjú titánokra bízzuk, közülük minden évadban hárman kapnak lehetôséget, pályázat útján.
   A teljesség igénye nélkül az alábbi rendezôk munkájára számítok (a mellékelt nyilatkozatok arról tanúskodnak, hogy a bizalom kölcsönös, a nevezettek is örömmel rendeznének nálunk):
   Ascher Tamás, Ács János, Babarczy László, Béres Attila, Bodó Viktor, Forgács Péter, Gothár Péter, Hargittai Iván, Horgas Ádám, Keszég László, Kovalik Balázs, Mácsai Pál, Mohácsi János, Pintér Béla, Szabó Máté, Szász János, Szikora János, Valló Péter, Verebes István
   
   4. TÁRSULAT
   A Nemzeti Színház rendelkezzen saját társulattal. A jelenlegi gárda többségében jó erôkbôl áll, tehetséges színészek alkotják a csapatot. Itt is betartjuk a jogszerûen megkötött és érvényes szerzôdések tiszteletben tartásának elvét. Az, hogy a 2002/2003-as szezon után mi történik, több dolog függvénye. El kell dönteni, mely darabok kerülnek bemutatásra. Tudnunk kell, kik rendeznek. A felkért rendezôk kikkel dolgoznának? A fentiek alapján dönthetô el, hogy a jelenlegi társulatot alkotó színészek közül kire van folyamatosan szükségünk, de arra is választ várunk, hogy a kiválasztott színészek óhajtanak-e az újrafogalmazott Nemzetiben dolgozni. Nem a legjobb színészek adják a legerôsebb csapatot. A 2003 márciusában esedékes szerzôdtetéseknél a legfontosabb szempont az lesz, hogy a mûvészetrôl, a munkáról, a színházi etikáról és a Nemzetirôl, mint a magyar színházi élet szerves részérôl együtt gondolkodásra kész kollégákkal kezdjük el a mûködést. Ez körültekintô elôkészítô munkát igényel.
   Két fontos szempontra kell ügyelnünk majd a szerzôdtetések során. Egyrészt nem célunk lerombolni a jól mûködô színházi mûhelyeket, másrészt a honoráriumok tekintetében nem kívánjuk konzerválni az egész szakmában meglévô ellenérzést, visszatetszést. Természetesen a Nemzetiben történô munka átlagon felüli teljesítményeket és eredményeket feltételez, ezért a honoráriumok is átlagon felüliek legyenek. A Nemzeti ebbôl a szempontból is legyen kiemelkedô, de mértéktartóan reális.
   
   5. A VIDÉK SZÍNHÁZA ÉS KULTÚRÁJA A NEMZETIBEN
   A Nemzeti Színház kötelességének tartja, hogy a vidék kultúrájának bemutatkozási lehetôséget adjon. Havonta egy-egy alkalommal, hétvégén, más-más vidéki színház és az adott város lehetôséget kap, hogy megjelenjen a fôvárosban. Ez az eseménysorozat magától értetôdôen jelent színházi elôadást, de mellette koncertek, kiállítások stb. képviselnék a régió mûvészi értékeit. Meggyôzôdésem, hogy a program rendkívül sikeres lesz. A közremûködô mûvészek mellett számíthatunk az adott város szellemi elitjének jelenlétére, és a térség életét meghatározó politikai, gazdasági vezetôk is képviseltethetik magukat, szakemberek, tudósok kerülhetnek reflektorfénybe. Ebben a kezdeményezésben – reményeink szerint – a közszolgálati Magyar Televízió is partnerünk lesz.
   
   6. AZ „ORSZÁG SZÍNHÁZA”
   A Nemzeti Színház az egész ország színháza. Jól hangzó szlogen, de tudjuk, hogy a szerényebb körülmények között élô, autóval nem rendelkezô, a színházat azonban kedvelô honfitársaink, esetleg 150-200 km távolságból aligha lesznek nézôink. Megpróbáljuk ôket is rendszeres látogatóinkká tenni. Mind a 19 megyére kiterjedô programot hirdetünk meg. Minden megye kap évente 1 elôadást. Nem csak a megyeszékhelyek lakosait várjuk, hanem a kisebb településekéit is. A tömegtájékoztatás eszközeit igénybe véve megszervezzük a jelentkezést, autóbuszok szedik össze az erre vállalkozókat. Ezek az elôadások hétvégenként lesznek 17 órai kezdettel, hogy emberi idôben mindenki hazaérkezhessen. Jöhetnek gyerekek is, szüleikkel, számukra a nagyszínházi elôadás alatt gyerekmûsorral kedveskedünk. Ez évente 19 elôadást jelentene, mely alkalmakkor a MÁV különvonatokat indít a megyeszékhelyekrôl. Nem akarjuk a színházra éhes vidéki nézôk pénztárcáját nagyon megterhelni; az adott megyék, szponzorok és pályázati pénzek segíthetnek a megvalósításban. A Nemzeti Színház ezekre az elôadásokra kedvezményes áron adná jegyeit.
   
   7. HATÁRON TÚLI SZÍNHÁZAK
   A Nemzeti Színház alapvetô feladatai közé tartozik a határon túli magyar színházmûvészet bemutatása és támogatása. Az adott régió szakmai szervezeteivel együttmûködve készek vagyunk a kiváló színházi értékeket létrehozó határon túli mûhelyekkel közös produkciót kiállítani.
   
   8. TÁRSMÛVÉSZETEK
   Az általunk elképzelt Nemzeti Színház szellemiségéhez a társmûvészetek is hozzátartoznak. Mûködésünk szerves része lesz jelentôs zenei események, táncelôadások bemutatása, képzô- és iparmûvészek alkotásainak megjelentetése.
   
   9. NYITOTTSÁG
   A nyitás másik terepe az a sok-sok egyéb esemény, amely nem klasszikus értelemben vett színházi produkció, de nagy szolgálatot tehet a Színháznak. Felvettük a kapcsolatot a Budapesti Fesztiválközpont Kht.-val és egyetértésüket bírjuk arra vonatkozóan, hogy a Nemzeti Színház a jövôben adjon helyet a Budapesti Tavaszi Fesztivál kiemelt színházi (tánc, opera) eseményének. Szeretnénk a szakmai folyóiratokat (Színház, Criticai Lapok, Ellenfény) rábírni arra, hogy a Nemzeti Színházzal közösen bizonyos rendszerességgel szervezzenek konferenciákat a színházi szakmát aktuálisan érintô problémákról, feszültségekrôl.
   Amennyiben a színházon belül sikerül erre alkalmas teret kialakítani, helyszíne szeretnénk lenni könyv- és CD-bemutatóknak, más kulturális intézmények sajtótájékoztatóinak. Természetesen ki kell venni a részünket a nemzeti ünnepekbôl, illetve az egyetemes és a magyar színházi ünnepekbôl is (Színházi Világnap, Magyar Dráma Napja). Ezen alkalmakkor a színház jövôbeni kreatív teamjére támaszkodva olyan happeningeket szervezünk, mint például a fiktív kaszting, a nyilvános rendelkezô próba, Dalnokverseny, kiállítások. Színészek kerek születésnapjára kollégák, archív filmanyagok segítségével, gálával kedveskednénk. Legyen természetes, hogy a színházi díjak átadásának helyszíne a Nemzeti Színház!
   
   10. VILÁGIRODALOM
   Manapság, ha egy színház mûsorára tûz egy, a világirodalom klasszikusának számító mûvet, elsô dolga, hogy új fordítást készíttet. A Nemzeti Színház, segítséget nyújtva a rendezô kollégáknak, újra szeretné fordíttatni ezeket az örökérvényû alkotásokat. Nemcsak azokat, amelyeket a Színház bemutatna, hanem tematikusan vagy kronologikusan azokat, amelyek a legkeresettebbek. Ez a munka a Színház dramaturgiájának égisze alatt és a legnívósabb mûfordítók bevonásával folyna, amelynek végeredménye a Nemzeti Színház által kiadott könyvsorozat.
   
   11. SZÍNÉSZEGYEZTETÉS
   A Magyar Televízió színészegyeztetésének megszûnése után olyan ûr támadt ezen a területen, amelyet a sok apró egyeztetô iroda nem tud betölteni, mivel nem tudják a szükséges mennyiségû adatot begyûjteni, kezelni. A decentralizáltság az információk megbízhatatlanságához vezetett. Szívügyünk a Színházon belül egy olyan központi adatbázis létrehozása, amely oly mértékben pontos és naprakész, hogy egy idô után minden mûvész, minden színház elemi érdekének tartja majd, hogy az egyeztetéséhez szükséges adatokat megadja. Nem a többi színháztól kívánjuk az egyeztetést átvállalni, hanem mint adatbank szeretnénk mûködni, ahol minden érintett megbízható információkhoz jut.
   
   III. A NEMZETKÖZI NEMZETI
   
   A Nemzeti Színház mint a magyar színházmûvészet reprezentatív intézményének
   a nemzetközi élvonalba emelése, nemzetközi mûvészi kapcsolatainak kiépítése.
   
   1. A SZÍNHÁZ NEMZETKÖZI MÛKÖDÉSE
   Az általam vezetett Színház nemzetközi élvonalba emeléséhez rendkívüli értékekkel bíró elôadásokat kell létrehozni, és megteremteni a feltételeket, hogy ezek híre eljusson külföldre. A Merlin nemzetközi mûködése során számos külföldi kulturális intézménnyel, képviselettel építettünk ki kapcsolatot. A British Council, a Francia Intézet, az Olasz Kultúrintézet, a Goethe Institut Inter Nationes vagy a külföldi magyar intézetek közremûködésére számíthatunk egy-egy magas színvonalú elôadás külföldi bemutatásában. Ezek az intézmények, illetve a Színház dramaturgiája segítenek abban, hogy a külföldi sikerelôadások is eljussanak a Nemzetibe, illetve hogy egy-egy kortárs nemzetközi sikerdarabot magyar nyelven elôször mi mutassunk be.
   Fontos az Európai Színházak Uniójával létrehozandó együttmûködés.
   
   2. A NEMZETI ÉS AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS
   A nemzetközi mûvészi kapcsolatok kiépítése együtt járhat azzal az önként vállalt feladattal, mely a Nemzeti Színház részvételét jelenti az európai uniós csatlakozásban. A elkövetkezô néhány évben a csatlakozás Magyarország egyik legfontosabb célja. Ebben a kultúrának is szerepet kell vállalnia.
   Tervünk a következô: mivel az Európai Unió elnöki tisztét minden félévben más tagország tölti be (2003 második félévétôl kezdôdôen Olaszország, Írország, Hollandia, Luxemburg, Egyesült Királyság, Ausztria, Finnország), a Nemzeti Színház minden félévben fesztiválon mutatja be annak az országnak a mûvészetét, mely az Unió soros elnöke. Színházi elôadásokat, koncerteket, kiállításokat láthatunk majd.
   Ez a fesztivál nem csak kulturális eseményt jelent majd, hanem alkalmanként az adott európai ország és Magyarország kapcsolatának erôsítését szolgálja, felhasználva a színház, a kultúra felbecsülhetetlen PR értékét. A jól elôkészített eseményen a két ország mûvészeinek, politikusainak, gazdasági szakembereinek találkozása magától értetôdôen jön létre, és az oldott, kötetlen forma számos eredményes eszmecsere kiindulópontja lehet.
   
   3. ÖSZTÖNDÍJAK
   A Nemzeti Színház költségvetése megengedi, hogy tehetséges fiatal színházmûvészeket csere-tanulmányútra küldjünk. Frissen diplomázott rendezôket, tervezôket, színészeket a Nemzeti Színház ösztöndíjasaként elküldenénk jelentôs külföldi színházi mûhelyekbe: kísérjék figyelemmel egy-egy ottani produkció születését, az ott szerzett tapasztalatokat pedig hasznosítsák majd a Nemzeti Színházban. A külföldi mûhelyekbôl mi fogadnánk fiatal tehetségeket.
   A magyarországi színházi gyakorlat szerint kizárólag a mûvészeti tevékenységet végzôk (színész, rendezô, díszlet- és jelmeztervezô) részesülnek szakirányú képzésben. A kiszolgáló ágazat szakemberei a rokon polgári szakmákból való átképzéssel és hosszú évek szakmai gyakorlatával válnak „színházi szakemberré”.
   
   Az új Nemzeti Színház üzemeltetésében résztvevôknek ismerniük kell azokat a rendszereket, amelyek a világ számos részén beváltak. Azoknak az amúgy nagy hazai tapasztalattal rendelkezô színházi szakembereknek (az öltöztetôtôl a szervezôn keresztül a színpadmesterig), akik a Nemzeti Színházat mûködtetik, lehetôséget kell biztosítani, hogy szakmai tudásukat fejleszthessék, önképzéssel az európai színvonalra emelhessék.
   A Walesi Nemzeti Színmûvészeti Fôiskola Nagy-Britannia egyik legelismertebb intézménye, mely a színházi kiszolgáló személyzet felsôfokú képzésében méltán örvend európai hírnévnek. A Merlin Színház, valamint jómagam és a walesi fôiskola többéves, igen kiváló szakmai kapcsolatára építve könnyen megoldható, hogy a Nemzeti Színház leendô technikai dolgozói olyan továbbképzésben részesüljenek, amely példaértékû lehet Magyarországon. Biztosítani kell és biztosítani kívánom, hogy a színház „szürke eminenciásai” a legkiválóbb képzésben, továbbképzésben részesüljenek. Új produkciós menedzselési módszereket elsajátítani, abban kreatívan részt venni csak új rendszerek megismerése útján lehetséges.
   
   4. A KORTÁRS MAGYAR DRÁMA
   A Nemzeti Színház feladatának tekinti, hogy a kortárs magyar drámairodalom bekerüljön a világ színházi vérkeringésébe. Az érdeklôdésre számot tartható mûveket lefordíttatjuk angol nyelvre és felolvasószínház formájában, valamint az internet segítségével hozzáférhetôvé tesszük. (A Merlin Színháznak már voltak ilyen kezdeményezései, Hamvai Kornél és Egressy Zoltán egy-egy darabját Londonban olvasták fel.)
   
   IV. A JÖVÔ KÖZÖNSÉGE
   
   Folyamatos ifjúsági programok kialakítása és megvalósítása.
   
   Igazán kedvemre való feladat. A fiatalok színházra, kultúrára nevelése elemi érdeke mindenkinek, aki még 10 év múlva is telt házakat akar látni, aki szeretné, hogy a mûvészi értékek látványos devalválódása ne folytatódjék. Manapság a jövô nemzedéke kevés értékes eszmét, követendô ideát kap. Pedig a többsége érzékeny, kész mohón magához venni a lelki táplálékot.
   A Nemzeti Színház gazdag kínálattal igyekszik a mûvészet lelkes hívévé tenni az ifjúságot.
   Beavató színház: a Ruszt József által teremtett hagyományt szeretnénk folytatni. Az internet segítségével országos érvénnyel tehetjük ezt (élô adás, webkamera).
   Az oktatási intézményekkel napi kapcsolatot kell kialakítani. Egyrészt lehetôséget kell teremteni, hogy az irodalomtanárok használhassák mindennapos munkájukhoz a Nemzeti Színházban zajló tevékenységet. Ehhez állandó internetes kapcsolatot kell kiépíteni, melyen keresztül a gyerekek megismerhetik a színházi üzemet. Betekinthetnek egy-egy próbába. A Sulineten keresztül az egyes produkciók létrehozásának különbözô fázisait – az olvasópróbától a premierig – on line követhetik nyomon a gyerekek.
   Másrészt az oktatási anyaghoz szervesen kapcsolható (kötelezô irodalom, rendhagyó irodalomórák) produkciókat kell létrehozni. A költészet, különösen megzenésített formában, nagy hatással van a fiatalokra. Többször átélt élményem: a Merlin Kommandó elôadásait a diákokból álló közönség a popkoncerteken tapasztalt elragadtatással fogadta. Rendszeressé kívánom tenni a zenés irodalmi esteket.
   A Merlin Színháznak nyolcéves tapasztalata van a színház oktatási felhasználhatósága kutatásának területén. Az Oktatási Minisztériummal 8 éve igen sikeresen mûködik az angol T.I.E. mintájára a Színház az Oktatásban program, melynek keretében a teljes magyar felsôoktatás részesült egy jól felhasználható oktatási segédprogramban. A nyolcéves tapasztalatokat a Nemzeti Színház esetében fel kell használni, és az általános, valamint a középiskolák irányába is ki kell szélesíteni. Az új Nemzeti Színház és az oktatási intézmények munkakapcsolatának kidolgozására Fekete Péter rendezôt tudom megnyerni, aki a színház oktatási célú felhasználásának nagy-britanniai és magyarországi szakértôje.
   Nagyon fontosnak tartjuk a gyerekek elsô találkozását a színházzal. Kaposvárott többek között azért van jó közönség, mert a mai felnôttek elsô színházi élményei a különleges mûgonddal és tehetséggel létrehozott gyerekelôadások voltak, igen neves mûvészek rendezésében (Babarczy László, Ascher Tamás, Gazdag Gyula). Elsô bemutatónkat üzenetnek is tekinthetik.
   
   
   V. A HELY
   
   
   A kiíró nem kér választ a pályázótól alapvetô fontosságú kérdésekre, melyek tisztázása és megnyugtató módon történô rendezése koncepcióm megvalósításának alapfeltétele. Ezek sorában kiemelt figyelmet érdemel a láthatóság és a hallhatóság kérdése, de nem hanyagolható el néhány egyéb építészeti és funkcionális probléma sem. Nem tudni, hogy a kiíró-fenntartó szorgalmazza-e a problémák megoldását, és amennyiben igen, biztosítja-e a megfelelô anyagi feltételeket. Mindezek ismerete nélkül, elképzeléseim a következôk:
   
   1. LÁTHATÓSÁG
   Építészek megbízható szakvéleménye szerint a színpad-nézôtér viszonya, a portálnyílás, az oldalpáholyok elhelyezése nem változtatható, jelen helyzetben csak kompromisszumos megoldás jöhet szóba. Ez alatt azt értjük, hogy azokat az ülôhelyeket nem adjuk el, ahol rosszak a láthatósági viszonyok. Az így felszabadult területeket a technikai eszközök (fény, hang) telepítésére kívánjuk felhasználni. E téren a minden igényt kielégítô megoldás drasztikus építészeti beavatkozást igényel. Ennek jogi és anyagi konzekvenciái vannak, melyek vállalásáról a fenntartónak kell döntenie.
   
   2. HALLHATÓSÁG
   A legnyugtalanítóbb probléma. A pályázó csak remélheti, hogy pontos akusztikai felmérések után, szakértôk bevonásával javaslatot tud tenni az elfogadható akusztika megteremtésére. Ennek érdekében:
   - Minden részletre kiterjedô akusztikai méréssorozattal fel kell térképezni a színpadtérhez kapcsolódó oldalszínpadok, a hátsószínpad, valamint a zsinórpad légtereinek hátrányos hatását. El kell érni, hogy ez a negatív hatás a megengedett tûréshatáron belül legyen a változó díszletezés mellett. A meglévô hibák kijavítására rendelkezésre állnak korszerû anyagok, így egy semleges „akusztikai tér” hozható létre, amely kiindulását képezi a hangosításnak.
   - A szakmán kívülállók számára talán szokatlannak tûnhet akusztikus hangvetôkkel foglalkozni napjainkban, de ez nem tekinthetô új megoldásnak, a múlt század elsô felében e megoldást rendszeresen alkalmazták.
   - Elôtérbe kerülhet a virtuális díszlet tudatosabb alkalmazása is. Így az akusztikai hangerôsítéssel jelentôsen nagyobb hatás érhetô el, amelynek már dramaturgiai szerepe is van.
   - Az akusztikus hangerôsítô rendszer kiépítése után dönthetô el, hogy a nézôtér meglévô akusztikája igényel-e beavatkozást.
   
   3. AGORA
   A pályázatban foglaltak megvalósításához elengedhetetlen egy közönségforgalmi helyszín (információs központ, kávéház, társalgó stb.) kialakítása, mely fájdalmasan hiányzik az épületbôl.
   A vázolt koncepció, a HELY kialakítása egy egész napon át mozgásban lévô, élettel megtöltött házat feltételez. A pályázatban leírt gazdag programok, a szakmai beszélgetések, külföldi vendégek fogadása, a CD-, valamint könyvbemutatók színesítése az adott alkalomra készített mûsorral, a kötetlen találkozók, a színházi szakmának oldott légkörû vagy valamilyen nevezetes alkalomból történô ünnepélyes összejövetele … stb., mind-mind vendéglátói hátteret feltételez. Egy éttermet, ami egyben kávézó is, egy kis színpaddal, hang- és fénytechnikával, pianínóval. Természetesen olyasmit szeretnék, amilyen a Merlinben található, és amely több mint egy évtizeden át felbecsülhetetlen szolgálatokat tett. Ez a kávézó-étterem lenne a lelke az épületnek, kialakulna a törzsközönsége, atmoszférája formálná, meghatározná a Nemzeti Színház arculatát. Megszülné az áhított mondatot: „jó a Nemzetiben!”
   A jelenlegi Nemzeti Színház közönséget kiszolgáló terei erre nem alkalmasak. De látunk megoldást. A Nemzeti épületéhez tartozik, a nyugati oldalszárnyhoz illesztve, egy szabadtéri színpad. Közel a HÉV-sínekhez, a Duna-parthoz, árván szomorkodik. A közlekedés zajártalma, a színpad kicsi mérete, a járások hiánya, díszletezhetetlensége, rossz technikai adottságai megfosztják feladata ellátásának lehetôségétôl, soha nem válhat színházzá. Ebbôl adódott az ötlet, hogy ennek a lesüllyesztett szabadtéri színpadnak a területe lenne beépíthetô AGORÁ-nak, mégpedig két vagy három szinten. Ennek eldöntése a további vizsgálatok és a pontos tervezés elsô vázlatai után lehetséges. A kapott tervdokumentáció áttekintésébôl megállapítható, hogy az üzemi területeken keresztül megoldható az árufeltöltés az AGORA vendéglátási funkciójához. Annyi bizonyos, hogy az alaprajzi kontúrban a szabadtéri színpad helye egy öböl, aminek beépítése tehát nem roncsolja az építészeti produkciót, így szervesen kitölthetô. Ugyanakkor közönségforgalma ideális, hiszen közvetlenül megközelíthetô a színház fôbejárati útvonala felôl, s kapcsolódik a színházat körülvevô parkhoz is, ellenben könnyen integrálható az épületbe. Üvegfalú homlokzattal, mint a télikertek, az elôcsarnok szerves folytatásává válhat, három szinten tudna a vendéglátás rendelkezésére állni.
   Ez persze költségeket jelent. A pályázó tisztában van vele, hogy nem szabhat feltételeket a fenntartónak.
   Nem is teszi.
   Csupán mérlegelésre, megfontolás tárgyául kínálja az alábbiakat:
   A Nemzeti Színházzal szemben a sok-sok huzavona, szerencsétlennek látszó döntések, viszontagságosnak mondható történések után, felfokozott a társadalom elvárása. A pályázatomban található koncepció talán megfelel az igények, elvárások többségének. De ez az elképzelés csak akkor tud teljes értékû lenni, ha azt vendéglátói háttér is kiszolgálja. Ennek költsége fajlagosan eltörpül az eddigi beruházási tételek mellett, viszont pénzben ki nem fejezhetô hozama, éppen a felfokozott várakozás miatt, nagyon jelentôs lehet. Nem tudom, a pályázati elbírálás milyen szakaszokból áll. Feltételezem, hogy lesz meghallgatás, de azt nem tudom, hogy ott kialakulhat-e olyan párbeszéd, mely „alkuhelyzetet” teremt a fenntartó és a pályázó között. Lesz-e alkalmam bôvebben kifejteni azt, amit most csak vázlatosan érinthetek, nevezetesen: mit kell tenni azért, hogy ez a beruházás létrejöhessen? A leendô fôigazgató ígérhet-e magasabb saját bevételt, esetleg kereshet-e szponzort, illetve a fenntartónak módjában áll-e jobban a pénztárcájába nyúlni a terv megvalósítása érdekében?
   
   
   VI. MÛKÖDÉSI STRUKTÚRA
   
   
   A Nemzeti Színház mûködési struktúrájának produkció-központú szemlélet alapján történô kialakítása a mûvészi arculatnak és a kulturális piaci követelményeknek megfelelôen.
   
   Mellékelem a Színház tervezett szervezeti felépítését, mely négy nagy csoportra tagolja a struktúrát: üzemeltetési igazgatóság, kreatív és kommunikációs igazgatóság, mûvészeti igazgatóság, mûvészeti állomány (lásd: Mellékletek / 1. Szervezeti felépítés).
   A színházi struktúrában a kreatív és kommunikációs igazgatóság fogalma nem megszokott. Ezekrôl szeretnék néhány szót bôvebben írni.
   
   1. A KREATÍV VEZETÔ
   Az általam felállítandó szervezeti felépítésben a kreatív vezetô a vezérigazgató megbízott munkatársaként, egy szakemberekbôl álló team felelôs vezetôjeként fog össze a színházhoz kapcsolódó minden olyan feladatot, amely a látványhoz, arculathoz, díszlethez, jelmezhez, kiállításokhoz kötôdik. Mûködését elôre meghatározott költségvetés alapján végzi. Így lehetôsége nyílik a gyártások optimális, tervezett megszervezésére, a kiállítások, az arculat alakításának szakszerû elôkészítésére, megvalósítására.
   A kreatív vezetô a Színház szcenikusával felügyeli a kelléktár, az anyagraktár beszerzéseit, állapotát, a színpad, a mûhelyek biztonságos mûködését, továbbá feladata az alábbi két terület irányítása is.
   
   1.a A Mûhelyház
   A díszletgyártó mûhelyházat (amelynek megvalósítása meglehetôsen felemásra sikeredett) a Színháznak kell mûködtetnie, amely azon túl, hogy a saját produkciók díszleteit készíti, egyfajta iskola lenne, tanmûhelyként mûködne. A reményeink szerint korszerûen felszerelt mûhelyek szakmai és gyártási segítséget, támogatást nyújthatnának alternatív vagy akár vidéki, határon túli magyar színházaknak is. Ezzel a Nemzeti tevékenysége is szélesedhetne, és a Színház hírnevét is öregbíti, ha egy-egy más színházbeli produkcióban tevékenyen szerepet vállal.
   
   1.b A 3D stúdió
   A Színház egyik fontos szolgáltatása lenne egy olyan számítógépes, operációs rendszer felépítése és mûködtetése, amely az ország összes színházának, színpadának, színjátszó terének feldolgozása, archiválása után, mintegy 3D tervezôi bázist, stúdiót jelent. A stúdió tevékenységét moderátor biztosítaná. Ez azt jelenti, hogy egy tetszôleges színházi produkció díszletét a számítógépre téve akár egy virtuális állítópróbára is lehetôség nyílik, az értékes próbaidô vesztegetése nélkül. Mindez a költségvetések pontos tervezését, kiszámolását is nagyban elôsegíti. A Stúdió a Magyar Látványtervezô Mûvészek Társaságának szakmai támogatásával mûködne, minden magyar színház rendelkezésére állna és a Magyar Képzômûvészeti Egyetem tervezô szakos hallgatóinak tanulási lehetôséget biztosítana.
   
   A Színház egyedi és egységes arculatát a kommunikációs vezetôvel együttmûködve alakítja ki.
   
   2. A SZÍNHÁZ KOMMUNIKÁCIÓJA
   A Nemzeti Színház kommunikációja a pályázat elôzô részében leírt koncepcióhoz szorosan illeszkedik. Fô üzenete: a Nemzeti Színház az ország vezetô kulturális intézménye. Mivel az elképzelés szakít a hagyományos színházi funkcióval, újrapozícionálja azt a magyar színházi és közéletben, jóval tágabban értelmezi a Színház szerepét. Így a kommunikáció során is jóval szélesebb spektrumot kell megszólítani.
   A Nemzeti Színház mindenkori kommunikációjának „megelôzônek”, nem pedig „eseményeket követô”-nek kell lennie. Ennek eszköze az elôre tájékoztatás. Lényege, hogy a kommunikáció olyan tényekre, összefüggésekre is felhívja a figyelmet (akár a múltban történt eseményekrôl van szó, akár a jövôben tervezettekrôl), melyekrôl a médiának nincs, vagy csak hiányos, téves információja van.
   Külön kiemelném a sajtóval „békeidôben” kiépítendô, oldott hangvételû „napi” kapcsolatot, amely egy esetleges krízishelyzetet professzionálisan kezelô kommunikáció során is jó szolgálatot tehet. A szakmai sajtóval kialakítandó együttmûködéshez szervesen kötôdik a szûk értelemben vett színházi szakmával való aktív együttgondolkodás. Ennek révén mód nyílhat arra, hogy a Nemzeti Színház progresszív viták területévé váljon, szakmai konferenciákkal, szimpóziumokkal, találkozókkal segítve azt, hogy végre evidencia legyen: ez az a HELY, ahol a mai magyar mûvészet minden területén ütközhetnek az arról vallott különbözô nézetek.
   Ugyanez a nyitottság és kommunikáció az alapja a fenntartóval, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, de a tágabb értelemben vett kulturális kormányzati és egyéb szervekkel kialakítandó konstruktív együttmûködésnek. A konstruktív együttmûködés értelmezésemben nem a politikai befolyásra vonatkozik. Éppen ellenkezôleg: a színház mindennapjairól való rendszeres tájékoztatás a függetlenség alapja (!), mert tudatosítja, hogy ez olyan intézmény, ahol nem visszhang, de szellem – élmény és gondolat – születik.
   Itt újra, külön kiemelném a közszolgálati Magyar Televízióval kiépítendô szoros kapcsolatot, amely nem korlátozódhat pusztán színházi elôadások rögzítésére. A hamarosan fölálló új televíziós vezetéssel közösen szeretném kidolgozni egy, a Nemzetibôl sugárzandó mûsor körvonalait.
   Természetesen a hagyományos kommunikációs eszközöket úgy kell kiválasztani, hogy az adott produktumról (maga a Színház, színházi elôadás, egyéb kapcsolódó programok, az alkotók) a leghatékonyabban tájékoztassanak.
   
   2.a A külsô kommunikáció
   (célcsoportok szerinti megközelítésben)
   - a Színház fenntartója, egyéb kormányzati és államigazgatási szervek
   - a hazai színházi szakma (alkotók, mûvészek, szakmai szervezetek, testületek) – szakmai rendezvények, hírlevelek, idôszakos kiadványok, internet
   - a nemzetközi színházi szakma (pl. nemzetközi fesztiválokon való részvétel, külföldi intézményekkel való együttmûködés, külföldi alkotókkal történô közös munka) – nemzetközi médiumok, hírlevelek, internet
   - hazai, nemzetközi sajtó – hírlevelek, sajtórendezvények, internet
   - hazai, nemzetközi szakmai sajtó – sajtórendezvények, közös szervezésû rendezvények, hírlevelek, internet
   - a Színház iránt kiemelkedôen érdeklôdô nézôk – pártoló tag rendszer, promóciós anyagok, idôszakos kiadványok, újságok, internet
   - gyermekek és szülôk (pl. gyermek- és ifjúsági programok, hagyományos színházi elôadások, könyvbemutatók, happeningek) – országos médiumok, promóciós anyagok, internet
   - leendô közönség (a lakosság legszélesebb köre; üzenete: ebben a színházban valami olyan történik, amire érdemes odafigyelni, mely azok számára is érdekes és izgalmas lehet, akik eddig nem jártak színházba, különös tekintettel a fiatalabb korosztályokra) – országos médiumok, internet
   - a vidék lakossága (a vidék kultúrája a Nemzetiben, a Nemzeti az ország színháza) – regionális médiumok (körzeti tévék, megyei lapok stb.), internet
   - minden olyan gazdasági „vállalkozás” (leendô szponzorok), amely bármilyen módon kapcsolódhat vagy érdekelt lehet a programok megvalósításában – országos médiumok, a gazdasági szféra által használt médiumok
   
   2.b Belsô kommunikáció
   A színházi életben a leghatékonyabb közösségformáló erô a sikeres elôadás. Ezt nem figyelmen kívül hagyva, fontos, hogy megemlítsük azokat a „technikákat és eszközöket”, amelyek növelik a színház dolgozóinak összetartozás-érzését, hûségét és odaadását. Egy elégedett dolgozó szívesen és pozitívan beszél a színházról, akaratlanul is formálva az arról kialakult képet.
   - rendszeres eszmecsere az igazgatóság és a társulat között, hatékony információ-áramoltatás (belsô hírújság, sajtófigyeléshez való hozzáférés biztosítása, vélemény-láda stb.)
   - közös rendezvények (szakmai tréningek, nyilvános évadnyitó és évadzáró összejövetelek (társulati ülések), születésnapok, díjak, évfordulók közös ünneplése, szilveszter, farsang, sportprogramok, kedvezményes nyelvtanfolyamok stb.)
   - a társulat elismerése: Társulat által alapított díjak (a legjobb fiatalnak, háttérszemélyzetnek, külföldi tanulmányutak, ösztöndíjak stb.)
   A konkrét kommunikációs terv kidolgozásánál pontosan meghatározzuk az eszközök leghatékonyabb variációját a fenti célcsoportokra. A mindenkori – a színház vezetése által jóváhagyott – kommunikációs terv (ezen belül: elôkészítô szakasz, fenntartó szakasz) végrehajtása a kommunikációs vezetô irányításával mûködô tapasztalt szakemberekbôl felállítandó team feladata lesz.
   
   
   
   
   Befejezésül még egy gondolat kívánkozik ide. A Színházat a közeljövôben egy új városrész veszi körül, melyben karakteres, meghatározó kulturális intézmények is mûködnek (Modern Magyar Mûvészeti Múzeum, Hagyományok Háza, Nemzeti Hangversenyterem). Ez azt jelenti, hogy Budapest kulturális életének súlypontja erre a területre helyezôdik át. A Nemzeti Színház feladata lesz ebben a közeli jövôben, hogy lelke, szervezô ereje legyen az ott felépülô új kulturális negyednek. Ennek csak úgy tud eleget tenni, ha a nap minden szakában él, szeretettel várja a közönségét, akár színházi élményre, akár találkozásokra, szellemi táplálékra vagy kulináris élvezetre vágyik. Hogy a Nemzeti eredendôen találkozóhely, azt egy örökzöld dal elsô sora is rögzíti:
   
   „Hétre ma várom a Nemzetinél…”
   
   
   
   
   VII. MELLÉKLETEK
   
   
   
   1. Szervezeti felépítés
   2. Jordán Tamás szakmai önéletrajza
   3. Jordán Tamás erkölcsi bizonyítványa
   4. Jordán Tamás diplomájának fénymásolata
   5. Jordán Tamás összeférhetetlenségi nyilatkozata
   6. 19 db rendezôi szándéknyilatkozat
   7. 5 db munkatársi szándéknyilatkozat
   8. MÁV szándéknyilatkozat

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu