Dátum: 2020. október 22. csütörtök    Mai névnap(ok): Előd


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Olasz nő Algírban először magyar színpadon
Rossini igen aktuális szerző lett Olasz nő Algírban című vígoperájával, amelyet az Erkel Színház tűzött műsorára. A fülbemászó muzsikának minden részletét ismerjük, de így operaként színpadon Magyarországon először szólal meg.
 
Kultúrák találkozása és ütközése a téma, konkrétan az iszlám világ férficentrikus, a női nemet semmibe vevő világlátása és berendezkedése konfrontálódik a szabad mediterrán szellemmel. Vígoperáról beszélünk, ezért a darab elején a férfi kórustól fenyegetően hangzó “bemutatkozás”, miszerint azon a vidéken a nő csak szenvedésre született, később a cselekmény során épp az ellenkezőjére fordul. De ne szaladjunk ennyire előre.

 
Az opera már nyitójelenetében is meglepetést kelt. Felmegy a függöny és fénylő arany-fekete testhezálló macskanőket látunk érzéki vonaglással táncolni egy elegáns, modernül egzotikus környezetben. A három szintre osztott tér Cziegler Balázs díszlettervező nagyszerű munkája, amellyel kiválóan jellemzi a gazdag és nagyhatalmú bej, Musztafa életterét. Bakonyi Marcell dinamikusan adja a nőfaló törököt.

 
Szemere Zita énekli az aggódó, megfélemlített, eltaszított feleség szerepét, aki kitartóan szeretné visszahódítani elhidegült férjét, ám az olaszbolond bej kiadja testőrének (Dobák Attila) az utasítást: hat napon belül szerezzen neki egy olasz nőt, aki felpezsdítheti újra a vérét. És mit ad a véletlen, illetve a libretto szerzője, Luigi Mosca, akinek darabjából Angelo Anelli írta a szövegkönyvet és Kenesey Judit jóvoltából egy üde, mai nyelven szóló fordítást olvashatunk a kivetítőn: a bej kalózai egy egész csoport olasz turistát ejtenek foglyul, köztük a talpraesett, magát minden helyzetben feltaláló gyönyörű Isabellát (Vörös Szilvia). Isabella mint femme fatale jelenik meg a bej számára, és ettől a pillanattól az ő kezében van a történet fonala, hogy a darab végére a nőket leigázó bejből nevetséges maflapincsit csináljon.

 
Hogy legyen még egy csavar a történetben: a bejnek már vannak olasz rabszolgái, egyikük Lindoro, (Vassilis Kavayas) a szakács, aki hasztalan sóhajtozik Itáliában maradt kedvese után. Csakhogy Isabella épp azért szállt hajóra, hogy felkutassa az ő Lindoróját. Igaz, nem a hűséges ara mintaképe, hiszen aktuális szeretője, Taddeo (CsehAntal) kíséri őt, ám a bej palotájában a szerelmesek ismét egymásra találnak, és Lindoro is megússza, hogy a bej megúnt feleségét kelljen nőül vennie. Mindez a fondorlatos Isabellának köszönhető, ki az ujja köré csavarja a bejt és sikerül az egész olasz társaságot megszöktetnie. Az énekesek egytől egyig remekül bírták szusszal és színészi játékkal a multaságos jelenetek sorát. S hogy mindez olyan szórakoztató a mai közönség számára, arról Szabó Máté kiváló rendezése gondoskodott.

 
Cseppet sem érezzük erőltetettnek sem túlzottnak a modern környezetet – például mobiltelefon és laptop használatát – sem a mai európai öltözékeket.
A férfi főszerep, Musztafa karizmatikus személyiség, eljátszani, elénekelni tökéletes technikai felkészültséget és megfelelő fizikai megjelenést kíván, és ennek a követelménynek Bakonyi Marcell tökéletesen megfelel. Mellette az egyébként fényes hangú Lindoro kis termetével a minden szempontból dúsan nőies Vörös Szilvia mellett akaratlanul is a férfi dominanciával szembeni női fölényt erősíti.

 
Az Alit alakító Dobák Attila jól illeszkedik mind hangjával mind megjelenésével a kiváló énekesek csapatába. Külön érdemes megemlíteni a nagyszerű Szemere Zitát, aki tökéletes, meggyőző Elvira, hangja csodálatosan szól a recitativokban és az énekelt részekben egyaránt. Mellette társnőjeként méltó partner Simon Krisztina.

A jelmezeket Füzér Anni tervezte éles kontrasztot hangsúlyozva a két világ kultúrája között.

Alighanem Rossini is elégedett lenne, ha láthatná ezt a színpadi megjelenítést, amely úgy utal a mai európai jelenre, hogy kerüli a moralizálást, viszont a komikus fordulatokból nem hiányzik az irónia sem.

Vincenzo Basile Polgár
(fordította: Máté Judit)


Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Déri Miklós fotóművész kiállítása

Átadták az első Heller Ágnes-díjat

Hajós Trianoni Emléktúra - START

Darvay Nagy Adrienne - Szín játék

MGP - Coming out

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól