Dátum: 2020. október 24. szombat    Mai névnap(ok): Salamon


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Egri István 110
Egri István (született: Klein István, Budapest, 1905. május 21. – Budapest, 1980. július 10.) magyar színész, színházi és rádiós rendező, főiskolai tanár, író, publicista; érdemes és kiváló művész; Náray Teri színésznő férje volt. Lányai: Egri Kati és Egri Márta.
 
A színházi szakmában a hallatlanul népszerű Egri István a „Dacos” nevet kapta. A rendkívül felkészült színész-rendező – Dacosan – ragaszkodott az elképzeléseihez, miközben rendezéseiben szabad teret adott a színészi fantáziának. Azon régi mesterek közé tartozott, akinek a szerző, színész, közönség hármas egység volt a legfontosabb. Mint rendező soha nem tolakodott a szerző és a színész közé. Mindég a történetet akarta elmesélni úgy, hogy a szereplői a lehető legjobb formájukban mutatkozzanak meg. Igazi mesterember volt. Előadásaiban nem a rendező, hanem a színészei csillogtak.

Maga is színész lévén kitűnően ismerte a színjátékos lelkivilágát, és képességeit, így instrukcióival könnyen célt ért. Rendkívül tájékozott volt a színházkészítés minden ágában; az építészet, a képzőművészet, a jelmeztörténet, a zenetörténet a kisujjában volt. Bár nem sorolták a „sztár” rendezők közé, időről időre nagy hírű előadásokat rendezett.
Nem lévén kritikus, vagy esztéta, de a szemtanú hitelessége késztet, hogy három előadásáról megemlékezzem.

Félkegyelmű: Váradi Hédi - Sinkovits Imre - Iglódi István
 
Az 1965/66 évad „nagy szezonja” volt a Nemzeti Színházban; szeptember 17-én Móricz Úri muri, majd a Katona József Színházban (akkor a nemzeti kamara színháza) november 26-án V. Havel Kerti ünnepély, március 18-án Galambos L. Későn, szeptember 18-án L. Pirandello Csörgősipka. Már maga az a tény, hogy az ország első színházában egy év alatt valaki négyet rendezzen, ez abban az időben nem volt szokás, ez is mutatja rendkívüli munkabírását és felkészültségét.
A Csörgősipkának – Berek Kati és Kálmán György főszereplésével – híre ment a szakmában, oly annyira, hogy eljött megnézni a Palermoban és Agrigentoban szerveződő Pirandello Fesztivál igazgatója és azonnal meghívta az előadást. Így esett meg, hogy a „szocialista Magyarország” - a második világháború után első ízben - 1968 decemberében NYUGATI turnéra mehetett. Az előadásnak olyan sikere volt, hogy a szervezők azt kérték, a következő évben egy másik Pirandello darabbal szerepeljen a társulat, ez volt A virág az ajkán.

Racine: Berenice, V. Vasarely színpadképe
 
Egri István 1969-ben megrendezte Dosztojevszkij- Tovsztonogov Félkegyelműjét a Nemzeti Színházban. Parádés szereposztás; Miskin herceg – Iglódi István, Nasztaszja Filipova – Váradi Hédi, Ragozsin – Sinkovits Imre szerepelt még Makay Margit, Avar István, Máthé Erzsi, Béres Ilona, Balázs Samu, Dániel Vali, Gór Nagy Mária.
A fiatal Iglódi István ezért az alakításáért Jászai Mari-díjban részesült.

A Nemzeti Színházban ettől kezdve több fiatal is elkezdett rendezni: Iglódi, Babarczy László, Nagy András László így egyre kevesebb feladatot kapott Egri. Ezért más színházakban is rendezett.
Emlékezetes sikert aratott rendezése a győri Kisfaludy Színházban. Az addig konzervatívnak tartott mester, abban az időben szokatlan megoldást választott. Racine Berenice díszlettervezőjének meghívta a külföldön élő világhírű magyar képzőművészt, Viktor Vasarelyt. Ezzel egy időre ismét a figyelem központjába került.

Sétálós ember volt. Esténként a Váci utcában, a Vörösmarty tér és az Erzsébet híd között rótta a „hosszakat”. Esti sétapartnerei a Katona József Színház előadásairól kijövő színészek elsősorban Sztankay István, Avar István, Kálmán György, akkoriban szintén a Belvárosban lakó Léner Péter.
Napra készen ismerte a színházi programot, így tudta, mikor kit várhat az esti sétákra. Abban a szerencsében volt részem, hogy - ugyancsak ott lakván – gyakran várt és beszámolót kellett adnom a színházban történtekről. Mindnek előtt az aznapi előadásról, majd egy „hossz” Major és az ő tevékenysége, egy „vissza-hossz” Marton Endre kivesézése. Akkoriban sokat dolgoztam a Rádióban, arról is várta a híreket – egyszóval ezeken a sétákon szedte össze az információkat a színházi világról. Egy élmény volt Vele sétálgatni a sokszor már kihalt Váci utcán, végül amikor elfáradt a Mérleg utcai kapujánál búcsúztunk el, hogy majd holnap folytatjuk.

Immár harmincöt éve nem sétálunk.

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Déri Miklós fotóművész kiállítása

Átadták az első Heller Ágnes-díjat

Hajós Trianoni Emléktúra - START

Darvay Nagy Adrienne - Szín játék

MGP - Coming out

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól