Dátum: 2020. október 20. kedd    Mai névnap(ok): Vendel


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Szendrő József 100
„Nem vagyok „széplélek”, és nagyon is megértem az „objektív nehézség” mineműségét, de ez a jelenkori történelem semmi széppel nem kecsegtet – elbágyaszt, megöregít, és idő előtt sírba visz mindnyájunkat”. (Szendrő József, 1955. szeptember 18.) Bármely színésznek joga van ahhoz, hogy Rómeóként kezdje és Falstaffként fejezze be a pályafutását.” (Szendrő József, 1966)
Rómeó (?) Falstaff (?)
 
A magyar színházi legendák sorában előkelő helyet foglal el a száz éve született Szendrő József.
Ahogy ezekkel a legendákkal lenni szokott, nem szól az emlékezet kiemelkedő alakításokról, rendezésekről, inkább hajdan volt „aranyköpésekről”. Szendrő József, bár kevesen tudj(t)ák róla, igazából alanyi költőként indult, a történelem és annak sajátos fordulatai tették legendává.

Ármány és szerelem, Pécs 1951. Szendrő József - Kálmán György
 
Dr. Szendrő József orvos, és Szabó Mária tanítónő gyermekeként született Budapesten. Iskolai tanulmányokat követően, elvégezi a Színművészeti Akadémiát. 1936-ban Nemzeti Színház tagja, majd kis időre, Miskolcra költözik. A Royal Színházba, késöbb a Vígszínházba kerül ismét Budapesten. 1939-ben katonának sorozzák, ahol két éven át, szolgál. Leszerelését követően Budapesten, Hont Ferenc vezette Független Színpad tagja, ám a háború előrehaladtával ismét behívót kap 1944-ben. 1944. október 15.-én orosz fogságba esik, Grúziába kerül. Az elkeseredett hangulatú fogolytáborban Lágerszínházat szervez. 1947. szeptember 22.-én hazaengedik.

Máthé Erzsi, Szendrő József, Lontay Margit és Gordon Zsuzsa
 
A hadifogságból 1947-ben a Nemzeti Színházba hazatérő „csontsovány” színészből a politika és a féltékeny pesti színházvezetők csináltak vidéki-színházigazgatót. 1949-ben, átkerül a Pécsi Nemzeti Színház-hoz, igazgatónak, ahol három esztendő elmúltával, 1952-ben a budapesti Néphadsereg Színházához kerül, szintén igazgatónak. "Zsír-kis savanyúval" cimmel önálló előadóest sorozatot készít, amellyel járja az országot. 1949-ben házasságot köt Máthé Erzsi színművésznővel, akitől hivatalosan nem válik el, bár 1957-től fogva külön élnek. Neki köszönhető a magyar színésztársadalom – ma már szintén legendává vált – jelentős számú kiválóságának a pályára állítása. Ő indította el (megfelelő szerepekkel ellátva) Bessenyei Ferenc, Kálmán György, Máthé Erzsi, Avar István karrierjét Pécsett.

Garas Dezső, Sinkovits Imre és Szendrő József (1961. Két félidő a pokolban)
 
1954.-55.-ben megszervezi és megalakítja a József Attila Színházat, ahol igazgatói posztot tölt be. 1955 őszétől-1958-ig, a Néphadsereg Színházának főrendezője, majd a Debreceni Csokonai Színház igazgatását vállalja el, 1958-ban és két évadon keresztül dolgozik itt.
Neki köszönhetjük, hogy Latinovits Zoltán és Hofi Géza Debrecenből indulva a magyar előadó művészet meghatározói lettek. 1960-61-ben a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője, ahol Mécs Károly és Papp Éva első sikereinek kovácsa. 1963-tól a Petőfi Színház, 1964-től a Fővárosi Operett Színház szinésze és rendezője, 1966-tól fogva a Nemzeti Színház szerződteti, amely intézménynek haláláig tagja marad. Kevesen tudják, hogy a hadifogságban megtanult orosz nyelvtudása tette lehetővé számos műfordítását, így a Zorin: Varsói melódia lefordítását. Törőcsik Mari és Sztankay István ebben az előadásban aratta első igazán nagy színházi sikerét Budapesten, a rendezőként debütáló Iglódi Istvánnal.
1970-ben Jászai Mari díj kitüntetésben részesült.

Budapesten, 1971. október 22-én hunyt el.

Hofi Géza, Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán, Lantos Zsuzsa és Szendrő József (1970.)
 
Szendrő József hagyatékából előkerült az 1954-56 között írt naplója, álljon itt jellemzésül a korra és a szerzőre jellemző bejegyzés:

„1955. szeptember 18.
Csalódásom kétirányú. Az egyik az új rendnek szól, a másik a magánéletnek. Nekem sokáig hihetetlenül fájt, hogy a „demokrácia” nem sikerül, és ennek a torzónak csak a napos oldalra került haszonélvezője lehetek. Ezért az érvényesülés vágya és valósága kifakult bennem. Szükségtelen itt beszámolnom azokról a rémségekről, amik már végbementek, a hazugságokról, amik szakadatlanul folynak, a művészet és az emberi hétköznap összezsugorodásáról, ami már elképesztő, az élet leszürkítéséről, statisztikai átalányról, melyben az ember önbecsülését és magasabb rendű létének értelmét tökéletesen elveszti. Szükségtelen bizonykodnom, hogy változatlanul baloldali ember vagyok, progresszív alkat, és minden ízemben lelkesedésre képes azért, ami egy kicsit jó.
Nem vagyok „széplélek”, és nagyon is megértem az „objektív nehézség” mineműségét, de ez a jelenkori történelem semmi széppel nem kecsegtet – elbágyaszt, megöregít, és idő előtt sírba visz mindnyájunkat”.

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Déri Miklós fotóművész kiállítása

Átadták az első Heller Ágnes-díjat

Hajós Trianoni Emléktúra - START

Darvay Nagy Adrienne - Szín játék

MGP - Coming out

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól