Dátum: 2019. szeptember 18. szerda    Mai névnap(ok): Diána, József


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Átadták a Prima Primissima Díjakat
Az alapító a díjazottak kiválasztásában soha nem vett részt, a tizedik évforduló alkalmából Jubileumi Prima Primissima Díjasokat választott az eddigi primák közül: elismerést Bálint András és Jordán Tamás, Szörényi Levente, Zoboki Gábor építész, a Művészetek Palotája tervezője kapták meg, míg Jancsó Miklós filmrendező helyett kórházi kezelése miatt felesége vette át a díjat.
 
A magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői vehették át a 10. alkalommal odaítélt Prima Primissima Díjakat, valamint a Jubileumi Prima Primissima Díjakat péntek este a Művészetek Palotájában.
A magyar irodalom kategóriában Krasznahorkai László írónak; sport kategóriában Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok párbajtőrözőnek; a magyar népművészet és közművelődés kategóriában pedig a Bihari János Táncegyüttesnek ítélték oda a díjat. A képzőművészet kategória nyertese Sajdik Ferenc karikaturista; a zeneművészet kategóriáé pedig Miklósa Erika operaénekes lett. A Prima Primissima Díjat építészet és építőművészet kategóriában Török Péter tájépítész; a tudomány kategóriában Palkovits Miklós akadémikus, agykutató vehette át. Oktatás és köznevelés kategóriában Grétsy László nyelvészt; sajtó kategóriában Riskó Gézát, a közmédia sportműsorainak főszerkesztőjét; míg a színház- és filmművészet kategóriában Kósa Ferenc filmrendezőt díjazták.
Közönségdíjat vehetett át Bodrogi Gyula, a nemzet színésze.

„Mindig nagyra becsültem azokat az embereket, akik magánvagyonukból támogatják a kultúrát, a tudományt, a sportot vagy azok képviselőit. Ezen emberek közé sorolom Demján Sándor urat, aki tíz évvel ezelőtt megalapította a Prima Primissima Díjakat” – méltatta az elismerést létrehozó nagyvállalkozót a díjátadón Törőcsik Mari, a nemzet színésze, aki öt évvel ezelőtt kapott Jubileumi Prima Primissima Díjat.

 
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója felidézte, hogy 2003 óta több ezer jelölt közül mintegy 300 primát, közülük 100 primissimát, valamint 10 közönségdíjast választottak meg. A megyei Prima Díjak a lokálpatrióták elismerését testesítik meg, míg a Junior Prima Díjakkal a 30 év alatti tehetségeket ismerik el – tette hozzá. Az üzletember emlékeztetett arra, hogy 2013-tól korlátlan időre az OTP Bank vállalja át a díj fenntartását Demján Sándortól, aki a közönségdíj finanszírozását veszi át Csányi Sándortól.

„Büszkén és boldogan adom át Csányi Sándornak a Prima Primissimát” – jegyezte meg Demján Sándor, aki úgy vélte, a Prima Primissima Díj ötlete számít élete egyik legjelentősebb sikerének. Mint emlékeztetett, Csányi Sándor a díj kuratóriumának elnökeként sok ütközetet megvívott a tanácsadó testülettel, ahol a primák választása folyt. „Nincs jobb- és baloldali művész, tudós vagy sportoló, és Sándor ennek végig érvényt tudott szerezni” – emelte ki. Demján Sándor elárulta: több jelentkező is volt, de Csányi Sándor és az OTP érdemlik meg, hogy továbbvigyék a díjat.

Noha az alapító a díjazottak kiválasztásában soha nem vett részt, a tizedik évforduló alkalmából Jubileumi Prima Primissima Díjasokat választott az eddigi primák közül: az elismerést Bálint András és Jordán Tamás színművészek, Szörényi Levente zeneszerző, előadóművész és Zoboki Gábor építész, a Művészetek Palotája tervezője kapták meg, míg Jancsó Miklós filmrendező helyett kórházi kezelése miatt felesége vette át a díjat.

A díjazottak

Krasznahorkai László Kulcsár Győző
 
Krasznahorkai László 1954-ben született, első műve, a Sátántangó 1985-ben jelent meg. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le, a regényeiből készült filmek is bejárták a világot. Egyike a külföldön legelismertebb magyar íróknak. Munkásságát Németországban a Brücke Berlin díjjal ismerték el. Az Amerikai Egyesült Államokban is óriási sikerrel szerepel, itthon számos egyéb elismerés mellett Kossuth-díjjal tüntették ki.

Kulcsár Győző párbajtőröző 1940-ben született. Minden idők egyik legeredményesebb párbajtőrvívója, négyszeres olimpiai bajnok. A vívó világbajnokságokon 9 érmet – köztük 3 aranyérmet – nyert. 1980 és 1981 között a Magyar Vívószövetség főtitkára, 1981 és 1986, valamint 2005 és 2012 között a válogatott szövetségi kapitánya volt. Olaszországban a Pro Vercelli és az olasz válogatott vívóedzője volt. Nagy Tímea, Kulcsár Krisztián, Boczkó Gábor mestere, a nemzet sportolója, a MOB Olimpiai Érdemérem és a NOB Érdemrend birtokosa.

Sajdik Ferenc Miklósa Erika
 
Sajdik Ferenc karikaturista 1930-ban született. A rádióújságnál kezdte pályafutását, majd 25 éven át a Ludas Matyi karikaturistája volt. Számos könyvillusztrációja jelent meg, többek között Arany János és Petőfi Sándor vidám költeményeihez készített rajzokat. Rajzfilmes munkái – köztük a Pom-Pom meséi, a Nagy Ho-Ho-Horgász vagy a Gombóc Artúr – hatalmas sikert arattak. Az utóbbi években kezdett táblaképeket festeni, amelyekből állandó kiállítás látható Vácon. Munkácsy-díjas, érdemes művész, Budapest díszpolgára.

Miklósa Erika 1970-ben született, 19 évesen minden idők legfiatalabbjaként lett a Magyar Állami Operaház magánénekese. Nemzetközi karrierje 20 éve az Éj királynője szerepével kezdődött, azóta fellépett a világ legnagyobb operaházaiban a milánói Scalától a londoni Covent Gardenig, a Berlini Staatsopertől a New York-i Metropolitanig. Énekelt Placido Domingóval, Jose Carrerasszal. Számos sporttal és tudatos életmóddal foglalkozó civil szervezet vezetője, aktivistája. Az önkéntességi nagyköveti cím birtokosa, nemzetközi Fair Play-díjas és Kossuth-díjas művész.

Török Péter Palkovits Miklós
 
Török Péter tájépítész 1958-ban született, pályáját a VÁTI műemléki irodájában kezdte, 1997 óta önálló tervezőirodáját vezeti. 1987 óta oktat a műegyetemen. Utcák, terek, történeti városrészek és parkok tervezésével, szobrok környezetalakításával foglalkozik. Főbb munkái közé tartozik a Nemzeti Színház parkja, a sárospataki várkert, Szeged belvárosa, a csákvári Esterházy- és a hajósi érseki kastély kertjeinek újjáélesztése, a budapesti Szent István-bazilika környezete, a Holocaust Múzeum kertje. Dolgozott Pannonhalmán, Gödöllőn. Munkásságát Europa Nostra és Ybl Miklós-díjjal is elismerték.

Palkovits Miklós agykutató 1933-ban született, 1958 óta a Semmelweis Egyetem tudományos kutatója, 1980-tól kutató professzor, 1992-től vezeti a Semmelweis Egyetem Neuromorfológiai Kutatócsoportját és a Humán Agyminta Bankot. Számos agypályát írt le, munkatársaival megalapozta a neuroanatómia új ágát, a kémiai neuroanatómiát. Agyi mikrodisszekciós technikát vezetett be, amelyet róla neveztek el. Jelenleg Magyarország legtöbbet idézett kutatója, tanítványai közül tizenketten lettek professzorok. Széchenyi-díjas, 1978-ban és 1997-ben Nobel-díjra is jelölték.

Grétsy László Riskó Géza
 
Grétsy László nyelvész 1932-ben született. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, majd osztályvezetője, valamint az ELTE TFK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője volt. Nevét főleg számos nyelvészeti-nyelvművelő rádió- és tévéműsora – köztük a Vágó Istvánnal közös sorozat, az Álljunk meg egy szóra! – tette országosan ismertté. Munkásságát Magyar Örökség-díjjal is elismerték.

Riskó Géza televíziós sportfőszerkesztő 1949-ben született. Válogatott úszó, első osztályú vízilabdázó volt. Az 1976-os és 1992-es olimpiákról tudósított. A Csongrád Megyei Hírlap, a Pesti Műsor, az Esti Hírlap, a Népszava rovatvezetője, az általa alapított Pesti Hírlap, Színes Mai Lap és Napi Ász főszerkesztője, a Képes Sport, a Mai Nap lapigazgatója, a Szubjektív objektív, a Mai sport műsorvezetője volt. Korábban a Duna Televízió, ma az MTVA sportfőszerkesztője. Néhány könyve: Edda Művek Miskolc, Pege, Mai Visszhang. Nevéhez fűződik Az utolsó kettő… Grosics, Buzánszky című film. Kétszeres MOB Nívódíjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének birtokosa.

Bodrogi Gyula Kósa Ferenc
 
Kósa Ferenc filmrendező 1937-ben született. A tízezer nap című diplomafilmje 1967-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendezés díját, azóta számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült. Filmjeit több mint 50 országban vetítették. Kiemelkedő művei: Ítélet, Nincs idő, Öngyilkosság, Hószakadás, A mérkőzés, Küldetés, Az utolsó szó jogán, Guernica, A másik ember… Legközelebbi alkotótársa Csoóri Sándor, Sára Sándor, Nagy László, valamint Bessenyei Ferenc, Kozák András, Haumann Péter és Szilágyi Tibor. Kósa Ferenc a Magyar Mozgókép Mestere, Kossuth- és Balázs Béla-díjas érdemes művész.

Kodály Kórus Debrecen
 
Forrás_MTI


Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu