Dátum: 2019. szeptember 17. kedd    Mai névnap(ok): Zsófia, Ludmilla


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Az ember tragédiája a négyzeten Békéscsabán
Az Ádámok és Évák Ünnepének lényege, hogy a város és a megye középiskoláiból jelentkező csapatok, megtanulják, bepróbálják, majd előadják Madách Imre: Az ember tragédiája című művének egy-egy színjét. A Jókai Színház minden csapat, illetve annak vezető pedagógusa mellé biztosít egy-egy segítő színészt, rendezőt. . A bemutatóra, a tulajdonképpeni Ádámok és Évák Ünnepére áprilisban került sor.
A cím egy kis magyarázatra szorul.

E sorok írója eredeti foglalkozását tekintve, a Nemzeti Színház ügyelője, elegánsabban: előadás-vezetője volt harminchat évig. Tudom, kevesen tudják, hogy ki is az ügyelő, az angol elnevezés talán találóbb: stage manager.Az első munkaszerződésemben a munkaköri leírás így szerepelt:
Feladata a próbák és az előadások zavartalan lebonyolítása.
Szóval, mint ilyen színházi munkatárs 1960-óta 14(!) Az ember tragédiája előadáson működtem közre: kőszínházban, szabadtéren, operában, televízióban, rádióban. A XX. század nagy színház-rendezőivel volt szerencsém dolgozni, s így – nekik köszönhetően – alaposan megismertem a Művet!
Békéscsabán, talán ezért kértek meg, hogy vegyek részt az előadás lebonyolításában.

Ez tehát a 15. (!), és miután Az ember tragédiája 15 színből áll, és minden színt egy másik iskola állított színpadra: 15 x 15, vagyis:

Az ember tragédiája a négyzeten

Nem gondoltam volna, hogy még tudnak nekem újat mondani erről a műről. Tévedtem! Az iskolák mindegyike rendkívül komolyan vette a feladatot. A felkészítő tanárok és a mentorok segítségével és a színházi szakszemélyzet támogatásával olyan sikerű előadást hoztak létre, hogy az eredetileg egy alkalomra tervezett produkciót még kétszer be kellett mutatni.

 
(…)Az esemény szervezői: Józsa Mihály – Programszervező
Fekete Péter – Igazgató

Szóval az "Ádámok és Évek ünnepéről".

A színháznak - és különösen a magyar színháznak - egyik legfontosabb feladat volt és lesz mindig is a nevelés. Persze nem a szó pedagógiai, oktatási értelmében, arra ott van az iskola. A színház a lelki, az erkölcsi, a filozófiai nevelés, a beszéd- és viselkedéskultúra formálásának színtere, és nem utolsó sorban a hazafias nevelésé is. A színházi nevelés alanyai nem csak a gyermekek, diákok, hanem a felnőttek is. A színház valamiféle átmenet az iskola és a templom között úgy, hogy nem helyettesítheti egyiket sem, de mindkettő munkáját segítheti. Az ember alapvető igénye a körülötte lévő világ és a benne rejlő világ megismerése, az iskola elsősorban az előbbire, míg a színház inkább az utóbbira összpontosít. A színháznak természetesen van egy másik feladata is, a szórakoztatás, de mindkettőnek meg kell felelnie, különösen egy vidéki színháznak. A színházak állandó törekvése, hogy munkájuk során saját későbbi felnőtt közönségüket is kineveljék. Ezt szolgálják a gyermek, és ifjúsági előadások, a különféle beavató-színházi előadások, és az Ádámok és Évák Ünnepe program is.

A kezdeményezést a Magyar Teátrumi Társaság nevű - főleg vidéki színházakat összefogó - szakmai egyesület keretein belül indította el a szolnoki Szigligeti Színház, és azóta a debreceni Csokonai Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és a soproni Petőfi Színház és idén a székesfehérvári Vörösmarty Színház is csatlakozott hozzá. A Békés Megyei Jókai Színház vezetése úgy döntött, hogy a 2011/12-es évadban szintén megrendezi az Ádámok és Évák Ünnepét.

Az Ádámok és Évák Ünnepének lényege, hogy a város és a megye középiskoláiból jelentkező csapatok, megtanulják, bepróbálják, majd előadják Madách Imre: Az ember tragédiája című művének egy-egy színjét. A Jókai Színház minden csapat, illetve annak vezető pedagógusa mellé biztosít egy-egy segítő színészt, rendezőt. A jeleneteknek március közepére kell(ett) elkészülniük, amit egy rövid színházi összepróbálás követ(ett), melynek során a különböző csapatok jelenetei egységes előadássá álln(t)ak össze a Jókai Színház nagyszínpadán, a színház szakembereinek segítségével. A bemutatóra, a tulajdonképpeni Ádámok és Évák Ünnepére áprilisban kerül(t) sor.

A program lényege nem a versengés, nem egymás legyőzése, hanem önmagunké. A cél - ahogy darabban is szerepel - a „küzdés maga”. A cél az a folyamat, amelyben a diákok, olvasás, szövegértés, szövegmondás, cselekvés, együttdolgozás és együttjátszás segítségével jutnak közelebb a mű, a világ, egymás, és önmaguk megismeréséhez, nem pedig készen kapott, az internetről letöltött sűrítmények, mások által kidolgozott vizsgatételek mankóira támaszkodva.

Az előadást, a jeleneteket, tekintélyes szakmai zsűri értékeli, és bár díjakra is számíthatnak a legjobbak, mégsem versenyt akarunk rendezni, hanem egy örömteli, munkás diákfesztivált. (…)

 
A mezőberényi Petőfi Sándor Gimnáziumban tavaly óta, kísérleti jelleggel működik a drámatagozat. Amikor híre kelt, hogy meghirdette a Jókai Színház az Ádámok és Évák Ünnepét, Szabó Ila tanárnő - aki békéscsabai lakos – elment az indító megbeszélésre. Korábban az iskolában arról beszéltek, hogy jó lenne olyan színt választani/kapni, amelyben kevés a fiú. A jelenetek szétosztásakor kiderült, hogy a Mennyek képre nincs jelentkező, így övék lett a lehetőség. „Szereztek” két fiút, az Úr és Lucifer szerepére, amikor kiderült, hogy milyen sok a megtanulandó szövege „Lucinak”… Hááát bizony az illető megfutamodott. Maradtak a lányok Kürti Szabina vállalkozott a feladatra.
(Akkor még nem tudták, hogy volt már példa arra, hogy a szerepet nő játssza. Berek Kati a 80’-as években a Győri Kisfaludy Színházban remek alakítással lepte meg a színházi szakmát.)

Kürti Szabina
 
Kissé tanácstalanul nekiláttak az elemzésnek Mikó Edit és Szabó Ila magyar tanárnők vezetésével. Drámaelmélet órákon elemezték a művet, ismerkedtek Madách munkásságával. Beszédgyakorlatok alapján megtörtén a szereposztás, majd ahogy mondják „nyűglődtünk”. Az események akkor vettek lendületet, amikor Bányai Ágota színművész mentorként a csapathoz érkezett. Az Ő hozzáértése, lendülete magával ragadta, felvillanyozta a társaságot és beindult a munka. A második félévtől kezdve minden kedden és csütörtökön próbáltak, bár a sok szerteágazó elfoglaltság miatt sokan és sokszor hiányoztak a próbákról.
Novák Éva koreográfus segítségével megszületett a kép mozgásvilága. A zene kiválasztásához a zenészszakos kolléga segítségét kérték, kezdett összeállni a kép. Szép lassan elhitték, hogy a kezdeti bizonytalankodás ellenére „lesz ebből valami”.

Modolo Ákos Marco
 
A Lucifert alakító, Kürti Szabina egy talpraesett lány. Különösebben nem ijedt meg a feladattól, kedveli a szereplést, szeret a közösségbe járni, így egy olyan megoldandó feladatnak tekintette, amelyet érdemes jól megoldani. Az eredmény teljes mértékben igazolta a hozzáállását. Egyébként a többiek is kitűnően, érthetően beszélnek, sok hivatásos színész példát vehetne róluk. Szakál Fruzsina már általános iskolában is színjátszó csoportba járt, tehát nem meglepő a jó teljesítményük. A csapat másik tagja, Mucsi Nikolett a drámaírással kacérkodik, írt egy komédiát, amelyről jó visszajelzéseket kapott azoktól, akik már olvasták.

A csapat egy része
 
A „lánycsapat” egyet fiúja, Modolo Ákos Marco, a hangzatos nevét olasz édesapjától kapta, nem mellesleg öt(!) nyelven beszél, és egy nemzetközi német-nyelv verseny győztese. A mezőberényi Orlai Petrics Soma színjátszó kör tagja, amely két éve alakult. (A névadó, a híres festőművész Petőfi barátja, a város szülötte, az ő házukból indult a költő az emlékezetes csatába ahonnan nem tért vissza.)

1. szín - A Mennyekben
 
1. szín

A Mennyekben

Petőfi Sándor Gimnázium, Mezőberény

Úr – Modolo Ákos Marco
Lucifer – Kürti Szabina
Gábriel – Szakál Fruzsina
Mihály – Mundrucz Szilvia
Ráfael – Metz Laura Anna

Angyalok kara

Beinschródt Alexa, Földesi Dóra, Lédig Nóra,
Mihala Rebeka, Mucsi Nikolett, Such Petra,
Szabó Zsófia, Szűcs Rebeka Amália, Hajnal Alexandra Mentor – Bányai Ágota
Pedagógusok – Mikó Edit és Szabó Ila

 
Mezőberény története

Mezőberény területén a Körösök völgyének vízjárta helyein már több ezer évvel ezelőtt megtelepült az ember, az ármentes terepeken és földhátakon.
Az új kőkortól a honfoglalásig számos erre utaló leletet találtak a régészek. A magyarság letelepedésével új korszak kezdődött a település történetében, hiszen ebben az időszakban alakult ki a későbbi Berény nevű Árpád kori falu.
Berény történetét a helytörténészek három korszakra osztják. A Berény név eredetét többféleképpen is magyarázzák. Az látszik legvalószínűbbnek, hogy a Berény szó törzsi név, talán besenyő vagy kabar eredetű. Az ország területén mindenesetre 14 Berény nevű település található, ami a fenti magyarázatot igazolja.

 
Berényben volt a megye első evangélikus gimnáziuma 1802 -1834 között, igazgatója korának egyik művelt személyisége, Skolka András. A Wenckheim kastélyban néhány évig leánynevelő intézet működött, amit Festetich Vincéné vezetett.1838- 1840 között Szendrey Júlia is az intézet tanulója volt. Petőfi Sándor is sok szállal kötődött Berényhez. Baráti és rokoni szálak fűzték Orlai Petrics Somához, a magyar történelmi festészet jeles alakjához. Petőfi több alkalommal is járt Mezőberényben és a Petrics család vendégszerető házában szállt meg. Orlai többször is megfestette itt a költő portréját.
A költő Mezőberényből indult Bem seregébe, hogy beteljesítse küldetését. Ekkor írta utolsó versét a "Szörnyű időt". A költő emlékét a Körös-partján emlékoszlop, a városháza falán dombormű, róla elnevezett intézmények és utcanév őrzi. A Petőfi Művelődési Központ melletti parkban áll Petőfi egész alakos bronz szobra, ifj. Szabó István alkotása.

 
SZÖRNYŰ IDŐ...

Szörnyű idő, szörnyű idő!
S a szörnyüség mindegyre nő.
Talán az ég
Megesküvék,
Hogy a magyart kiirtja.
Minden tagunkból vérezünk,
Hogy is ne? villog ellenünk
A fél világnak kardja.

És ott elől a háború
Csak a kisebb baj; szomorúbb,
Mi hátul áll,
A döghalál.
Be kijutott a részed
Isten csapásiból, o hon,
Folyvást arat határidon
Két kézzel az enyészet.

Egy szálig elveszünk-e mi?
Vagy fog maradni valaki,
Leírni e
Vad fekete
Időket a világnak?
S ha lesz ember, ki megmarad,
El tudja e gyászdolgokat
Beszélni, mint valának?

S ha elbeszéli úgy, amint
Megértük ezeket mi mind:
Akad-e majd,
Ki ennyi bajt
Higgyen, hogy ez történet?
És e beszédet nem veszi
Egy őrült, rémülésteli,
Zavart ész meséjének?

(Mezőberény, 1849. július 6–17.)

1849. július 31-én életét áldozza a Segesvár melletti fehéregyházi csatában.

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu