Dátum: 2020. október 23. péntek    Mai névnap(ok): Gyöngyi


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Az irodalom szolgálólánya volt
Évek óta nem állt már színpadon, de aki csak egyszer is látta-hallotta őt verset mondani, sohasem felejti el Szentpál Monika méltóságot sugárzó lényét s mély zengésű hangját, mellyel a gondolatok ritmusát, az emberi kedély és intellektus valamennyi árnyalatát képes volt kifejezni. Tragikum és vérbő humor, belső vívódás és bölcsesség – minden érzelem és gondolat hitelesen hangzott, ha megszólalt.
Pályáját táncművészként kezdte. Előbb koreográfus édesanyja, Szentpál Olga mozdulatművészeti iskolájában tanult, majd éveken át vidéki színházakban játszott – komikai vénáját ekkor fedezték föl. Az ötvenes években a Rádió Színház, majd a Radnóti Színpad tagjaként már a magyar irodalom remekműveinek közvetítésére tette föl az életét. Családi kötelékeit is a hivatásszeretet alakította – ebben is hasonlítottak egymásra Jancsó Adrienne-nel, „a versmondás nagyasszonyával”: Adrienne-nek Jékely Zoltán, Monikának Rákos Sándor volt a férje. A költészet alázatos „szolgálólányai” a hetvenes évek közepén együtt kezdték szerkeszteni az Angelika Kávéház Irodalmi Sarokasztalának műsorát, még abban a „szellemi aranykor”-nak tetsző időszakban, amikor a művészet hívószavára zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel a Batthyány téri cukrászda. 1977-től 1993-ig Monika lett az „irodalmi presszó” háziasszonya, s kétszáznál több írót, költőt, irodalmárt, képzőművészt, versmondót hívott vendégül.

 
Előadóművészi pályáján ez az időszak volt a „fénykor”: a hetvenes évektől kezdve állt közönség elé önálló estjeivel a Radnóti Színpadon. Produkcióit alapos könyvtári kutatások előzték meg: gyönyörűségére szolgált a búvárkodás a régi magyar irodalomban, s a begyűjtött szövegek, szemelvények alapján állította össze műsorai forgatókönyvét. Méltán kapott érdemes művész elismerést 1982-ben.
Akkor is az irodalmat szolgálta, amikor nagybeteg költőférjét, a Kossuth-díjas Rákos Sándort éveken át ápolta, az életműkiadással kapcsolatos, gyakorlati feladatokat is magára vállalva. Amikor megözvegyült, a költői hagyaték gondozójaként közkinccsé tette a hátrahagyott jegyzőfüzetekből kimentett, fontos írásokat, verseket. (Féljelen, Littera Nova, Bp. 2002.) Három évvel ezelőtt több órás életút-interjúban vallott negyvenkét évi házas- és alkotótársi kapcsolatuk állomásairól, hiteles „koronatanúként” adva közre legszemélyesebb emlékeit. Neki köszönhető, hogy Rákos Sándor halálának tízedik évfordulójára megjelenhetett az a monográfia (Csigavonalban a Parnasszusra. Rákos Sándor földi poklai és táguló költői világa. Argumentum, Bp. 2009), mely közös életük krónikáját is magába foglalja.

 
Sokat tett azért, hogy a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján Rákos Sándor életműve a maga teljességében hozzáférhető legyen. (Memóriája, bámulatos szellemi frissessége akkor kamatozott igazán, amikor a hibás kötetszövegeket pontosítottuk. Ő kapásból javított, hiszen férje minden versét betéve tudta.) Alkotó energiái kifogyhatatlanak látszottak: utoljára Tomaji Attila költő harmadik verseskötetét rendezte sajtó alá. Nagyformátumú jelenség volt, akit a művészi érték iránti alázat és a jobbító szándékú közlésvágy motivált.

Tragikus baleset vetett véget önkéntes szolgálattételének: egyik éjszaka elektromos zárlat következtében kigyulladt a lakása. Korommal vastagon beborítva találtak rá a tűzoltók, akiket a szomszéd riasztott. Pótolhatatlan hiányának jelét a testével formázta meg: az előszoba fekete padlóján hófehér alakzat őrizte körvonalait.

A Színházművészeti Lexikon csak távirati stílusban tudósíthat az életpálya kiemelkedő állomásairól, az önálló estek címeit említve: Krónika az magyaroknak dolgairól; Magyar Ámor – avagy égi, földi, pokolbeli szerelem; Fésületlen gondolatok; Kis magyar szatíralexikon. Hang- és videofelvételeken azonban ránk hagyta a magyar nyelven megszólaltatható költészet elfeledett szellemi kincseit. Ha újra megnézhetnénk e nagysikerű műsorok felvételeit, érzéki bizonyossággal győződhetnénk meg „a pillanat művészének” maradandóságra érdemes teljesítményéről.
Most már tőlünk, a hagyaték kollektív örököseitől függ, továbbadjuk-e ezeket a pótolhatatlan dokumentumokat azoknak, akik sohasem láthatták-hallhatták őt a pódiumon, mert falat emelt közéjük az idő. Ez a fal azonban nem áttörhetetlen – inkább a korszakokra tagolódó kultúra folyamatosságának jelképe. Szentpál Monika évtizedeken át maga is a nyelvemlékeket új életre támasztó, örökbecsű szellemi mágiát űzte, mint valamennyi művészetközvetítő.

Neki is kijár hát a költőket megillető halhatatlanság.

Valachi Anna


Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Déri Miklós fotóművész kiállítása

Átadták az első Heller Ágnes-díjat

Hajós Trianoni Emléktúra - START

Darvay Nagy Adrienne - Szín játék

MGP - Coming out

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól