Dátum: 2018. november 13. kedd    Mai névnap(ok): Szilvia


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

QUADRIPUS - tripus helyett
A pannóniai ezüstlelet - restaurálásáról - és a Seuso-kincs kapcsolatáról tartottak sajtótájékoztatót szeptember 19-én a Magyar Nemzeti Múzeum felújított Dísztermében. Meglepő következtetésre jutottak a szakemberek, akik a tripus (háromlábú állvány Pannónia idejéből) felújítását végezték: az 1878-ban előkerült lelet nem három, hanem négy lábbal funkcionált hajdanán.
Sejtelmes felvezetéssel, letakart lelettel várták a médiát a múzeum illetékesei az emeleti megújult Díszteremben. Igazából nem számított arra senki, hogy a leleplezés effajta „újdonságot” fed, hiszen a tripus immár több mint százhúsz éve ismert és ezidáig semmi nem mutatott a most módosult tényre: négy lába van a tripusnak, ezáltal elnevezése is megváltozott quadripusra.

Mindez kissé új megvilágításba helyezi a lelet megítélését, mégis a Seuso-kincsekhez történő kapcsolata továbbra is hangsúlyos és megerősítést nyert a bemutató során is.
Egy szilvafa kivágása és gyökerének kiásása közben fordította ki Polgárdi község határában, Kőszárhegyen egy gazda a páratlan értékű összecsukható állvány töredékeit és küldte be a Nemzeti Múzeumba. Mráv Zsolt régész elmondta, hogy az előkerült két lábat, illetve két keresztpántot tripusnak gondolta Hampre József, a tripus első elméletének felállítója, ugyanis addig a IV. századból zömmel háromlábú állványokat ismertek a kutatók. A tripust 1878-ban Vandrák András restaurálta és egészítette ki a „hiányát” egy harmadik lábbal. Ám az idő multával az állvány folyton javításra szorult: a harmadik láb (galvanoplasztikai kiegészítés volt) megrepedt, ezért öntött ezüstre cserélték, és lágy forrasztással nittelték össze a részleteket.

Most viszont a restaurálás már újra időszerűvé vált, hiszen a forrasztások folyton leváltak, repedeztek a tárgyon. Brúder Katalin restaurátor vezetésével, Veres Kálmán ötvösmester közreműködésével alkotóelemeire bontották a tárgyat és az újra összeállításnál derült ki: azért voltak a hibák, mert a tárgyban feszültség keletkezik a „háromlábúság” következtében.
Ekkor került elő a feltevés - amely igazolást is nyert -, hogy még egy tartópont kell a tripus stabilitásához. Erre egy épségben maradt fül adott indokot, ami derékszöget zárt be az állvány egyik lába és keresztpántja között. A többi igazolás már egymást hozta magával. Többek között az is, hogy pont a fele került elő az állványnak és az is, hogy a késő köztársaság korában – ugyan csekélyebb számban, de – használatban voltak négy lábon álló állványok is a tehetősebbek lakomáin.
A régészek eleinte hitetlenkedve fogadták az újszerű elméletet, végül mégis mindannyian azonosan vélekedtek: a pannóniai ezüstlelet négy lábon áll. Bizonyítékokat is találtak a teóriára, például az V. századból való Vergilius Vaticanus kódexben is négylábú állvány látható egy lakoma-ábrázoláson, ugyanakkor már Hollandiában is előkerült hasonló quadripus.

A quadripus
 

Használatára nézve a régészek elmondták, hogy egyrészt ezüsttároló készlet részét képezi a quadripus, amik az antik Pannónia korabeli tehetős uraságok lakomáin tartották a tálakat. Előnye volt, hogy hordozható volt, ezért egy kerti rendezvényen könnyedén mozgathattak funkciójának helyére. Emellett szakrális szerepet is betöltött a szentélyekben: a halotti áldozat kellékeit helyezték rá. Másrészt pedig hivatali jelképnek is tulajdonították. A páratlan lelet fő jellemzője – mint a Seuso-kincsnek is -, hogy rendkívül nagy tisztaságú ezüstből (98%-os) készült. Ugyanakkor mérete is jelentős: 114 cm magas, mely illeszkedik a kincs táljainak méretéhez is. Leghíresebb darabja a Seuso-tál átmérője 70 cm és a kancsók is 50 cm-sek.

Nagy Mihály a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának megbízottja pedig a quadripus és a Seuso-kincs közötti azonosságokat emelte ki előadásában. A már említett anyag, súly és méretbeli hasonlóságokon túl a díszítés, az alkalmazott motívumkincs is nagymértékben megegyezik. Gyöngysorok vonulnak végig a quadripus lábain, a kancsókon és a Hippolytus-készlet vödrein is. Továbbá a vödör lábaiként megmintázott griffek visszaköszönnek az állvány lábainak kétharmados magasságánál is. A gyöngysorok között végigvonuló növényi ornamentika is azonos a Seuso-készlet darabjainak díszítményeivel. Az ezüst tisztaságából származik sérülékenysége, ez a tálak hátoldalán is látszik, több karcolást mutatott ki a biológiai vizsgálat, amelyet valószínűleg a tálat tartó állvány füleitől okoztak. Leghíresebb tény, hogy a Seuso-tálon ott díszeleg a Balaton római korban használt neve, a Pelso is. Amit viszont nem tudnak egyértelműen bizonyítani, mondta Tóth Endre a múzeum könyvtárának főosztályvezetője, hogy melyik ötvösműhelyből származnak a készelt darabjai, hiszen a IV. században a mesterek nem hagyták alkotásukon signáljukat. Emiatt a Római Birodalom bármely részen készülhettek a míves edények. Ami viszont ennek a feltételezésnek ellent mond, hogy a már említett Hippolytos-vödrök alakja viszont egyértelműen pannóniai jegyeket mutatnak: lefelé szélesednek, ellentétben a többi római kori lelettel, amelyek gömbölyded vagy körte formájúak. Árulkodó a Pannóniára jellemző nielló ötvöstechnika (ezüstbe ágyazott agyag, domborművek plasztikusabbá tételére alkalmazták) is, amely a Seuso-kincseken is felfedezhetők.
Összességében a quadripus egyedülálló a világon, mint ahogyan a Seuso-kincs is, azzal a különbséggel, hogy míg az előző tárgy szerencsére a magyar állam tulajdonát képezi, addig a kincs zöme külföldön található, és egyelőre nem sok esély kínálkozik a visszaszerzésre. Holott a fent leírtak és számos eset (a kincs kikerülésének históriája stb.) azt mutatja, Magyarországot illeti a páratlan lelet-együttes. Jelen helyzetben viszont annak kell örülni, ami megadatott: a quadripus, mely egy héten át megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum Lampardiumában, majd később (november 25-től) pedig az új álladó kiállításuk keretein belül.

[Moldován Mónika]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Dalos György - Az utolsó cár

Bitó László - Sámson A vadon fia

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Életre szóló kilenc éjszaka – A pandák gyönyörű utazása

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Cziffra György – örök élményt nyújt

A mi Krúdynk

Kocsis András Sándor kiállítása

Gerevich József - Szerelmek, múzsák, szeretők

Kocsis András Sándor - IRÁN ezeregy arca

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu