Dátum: 2019. szeptember 18. szerda    Mai névnap(ok): Diána, József


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Kővágóörs - Kistelepülés
Országunk számos szép tájegysége közül is kiemelkedik a Káli-medence gyönyörű látványa. Ennek déli kapuja, az egykor fontos kereskedelmi központ, mezőváros, valaha Révfülöpöt is magábanfoglaló - ma már kistelepülés: Kővágóörs. Akit a jó-sorsa egyszer is idevezet, biztosan a táj, a település rajongójává válik.
A Balatontól alig négy kilométerre, enyhe emelkedőn kerekezve érjük el a települést. A dombról visszanézve a Balaton megunhatatlan látványa tárul elénk. Kővágóörs a honfoglalás kori 7 törzs egyikének, Örsnek a szállásterülete volt, innen származik nevének utótagja. A központba érve két irányba mehetünk tovább. Balra Kékkút, jobbra Köveskál. A „kő” a nevekben nem véletlen. A faluból kiérve megláthatjuk a „Kőtenger”-t, ami a kövek malomkő céljára történő vágásáról, kibányászásáról kapta az előtag nevet. Létrejötte a vulkanikus utóműködésnek köszönhető, mivel ennek során ezen a területen hévizes források törtek fel a föld mélyéből, s ez kemény kőhalmazzá ragasztotta össze az itteni fehér homokot. Azóta a sziklák nagy részét kibányászták és csak néhány szép sziklaképződmény maradt meg mutatóban, védetté nyilvánítva. Távolabb keleti irányban a Kis Hegyestűvel, déli irányból a Fülöp-hegy és a környező hegyek látványával, őstölgyes erdővel rendkívüli adottság és érték.
Kékkút, a régészeti leletek szerint erre vezetett a rómaiak Itáliából Aquincumba vezető útja. A legenda szerint az itt feltörő savanyúvízforrás Theodóra császárnő kedvenc itala volt. A Kékkút (Kőkút) elnevezés ebből ered, vagyis kővel kirakott forrásra, kútra utal.

 
 
Kővágóörs első említése Sol comes 1221-ből származó végrendeletében található. Későbbi okiratokban hol Boldog Asszony, hol Kővágó eörsnek nevezik, de Szentlászlóörs, illetve Nagyörs és Kisörs néven is felbukkan. 1548-ban a község egy részét a török felégette. 1553-ban puszta községként említik, de a következő évek adóösszeírásai lassú benépesedését bizonyítják. 1564-ben ismét puszta község, s ettől kezdve csak majd az egytelkes nemesi összeírásokban találkozunk újra a település nevével. A XIX. század során Kővágóörs fontos kereskedelmi központ, mezőváros és, - ha csak rövid ideig is -, alispáni székhely. A településen katolikus, evangélikus és zsidó iskola is működött, néhány évig lutheránus algimnáziummal is dicsekedhetett. Kővágóörshöz tartozott Ecsér, Kisörs, Ábrahám és a mai Révfülöp területe.

 
 
 
Kővágóörs középkori eredetű, majd barokk stílusban átépített evangélikus temploma a település központjában, kiemelkedő sziklaszirtre épült. A külső és belső megjelenésében barokk templom középső szakasza magában foglal egy korábbi, XIII. század első harmadára tehető román templomot. A templom berendezése között szép míves készítmény a szószékoltár, mely a XVIII. századból való, az orgona 1833-ban készült, a keresztelőmedence 1866-ból származik.
Késő-barokk stílusban 1774-1795 között épült római katolikus templom Mojser Pál kőművesmester tervei alapján készült. Sajátos módon a nép-nyelv „dac” templomnak nevezte, ugyanis közvetlenül az evangélikus templom elé építették.
A település legfontosabb műemléke - amely szinte megtalálhatatlan -, az egyik utolsó még meglévő magyarországi falusi zsinagóga. A hírek szerint a belső terében dekoratív falfestés van. A 80-as években magántulajdonba került, és azóta üresen áll és pusztul.

 
 
Kővágóörs több-száz éves házai közül kitűnik, egy, az átlagosnál hosszabb, és láthatóan nemrég felújított épület, a Káli-ház. Tulajdonosa Popovics László, aki jogos büszkeséggel kalauzol a július 11-én ünnepélyes keretek között megnyílt falak között. A megnyitón - amelyen fellépett a teniszpartner, Tahi Tóth László valamint Albert Gábor és Karsai István -, megtelt az amúgy jelentős méretű ház. Ott-jártunkkor, éppen Karády Katalin-estre készültek.
A gépésztechnikus végzettségű Popovics László, egy Hegesztő Kábel és Alkatrész-gyártó Kft. első embere ’98-ban „kényszer” vásárlás során jutott az akkor teljesen lepusztult épület birtokába. A faluban megtetszett neki egy eladó ház, amelyet csak ezzel a romos épülettel együtt lehetett megvenni. A táj, a település rabjaként megvásárolta, majd hogy ne csúfítsa a falu központját, rendbe hozta.
Cserhalmi György, aki nyarait gyerekkorában is itt töltötte – most Kékkúton él – az egykor moziként működő épületbe járt gyerekkorában. A felújítást követően eleinte műszaki üzletként, később borozóként működött, de a mérete arra a célra túl nagy volt. Ekkor született a döntés, hogy Kővágóörs megérdemel egy olyan épületet, ahol kultúráltan lehet igénybe venni a kor modern szolgáltatásait.

 
 
A több funkciót magában foglaló épületben – egy térben – találunk: helyben sütött édes és sós süteményeket, fagylaltozót, eszpresszót, dart’s-ot, plazmatévét, internetezési lehetőséget, biliárd-”szalont”, asztali focit, bárpultot, a környék borválasztékával, amelyet a frisscsapolású sör egészít ki. A helyiségből kilépve egy különleges árnyékolású teraszra jutunk, ahonnan a hatalmas kertben pódiummal ellátott filmvászon látható. A kertből, amely ideális pihenőhelye lehet az amúgy mostohán kezelt kerékpáros túrázóknak, hangulatos borospincébe juthatunk.

 
 
A különleges árnyékolású teraszra érdemes egy kis figyelmet szentelnünk. Ez valójában egy napkollektor, vagyis 2 az 1-ben árnyékolás, a speciálisan kialakított tetőben a napsütés vizet melegít, amely a ház melegvíz szükségletének jelentős részét kielégíti. Nagy teljesítménye miatt, Popovics László azt tervezi, hogy a nyáron „termelt” melegvizet, télre eltárolja egy szigetelt homok-ágyba vezetett, csőrendszerben. A hideg beálltával, a „hőszivattyú” elv alapján visszaáramoltatja, ezzel csökkentve a téli fűtés-szükségletet.

 
A Káli-ház tervei közt szerepel képzőművészeti kiállítások létrehozása, az épület és környezete alkalmas „alkotótáborok” megrendezésére, különböző művészeti ágak jelentős képviselőivel való beszélgetéssorozat. A kerékpáros turizmusnak egyik jelentős állomása válhat a jó adottságú ingatlanból.
Ha arra járnak, ne kerüljék el!

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu