Dátum: 2018. november 13. kedd    Mai névnap(ok): Szilvia


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Egri István idén lenne 103 éves
A szerkesztő azt mondja, idén száz éves lenne Egri István, és még azt is hozzáteszi, arra gondolt, én emlékezzem meg róla. Megtisztelő ajánlat. Felhívom Mártit, kérdezem tőle, tudod-e, hogy apád most lenne száz éves, azt feleli, százhárom, mert néhány lexikon ugyan tévesen 1908-at ír, de a helyes születési évszám 1905.
Visszaszólok a szerkesztőnek, hogy attól, mert nem kerek egy évforduló, ugye, még nyugodtan eszünkbe juthat valaki, akik sokakkal együtt épp mostanság merül, merülget a slampos és hideglelős feledésbe. És épp ezért a merülés miatt, épp manapság kapjunk már az alkalom híján!...
Csak hogy a jelen is tükröződjék a magam rosszkedve szerint…!

 
Egri István színész volt, rendező volt, főrendező volt, és egy kicsit igaz-gató is volt…! Aki kíváncsi életrajzára, kattintson rá a nevére, megtudja milyen szerepeket játszott, milyen darabokat rendezett, mely színházak-ban működött. Ám ezek a kurta adatok mit sem árulnak el egy színházi emberről, aki élete során napi nyolc-tíz-tizenhat órát is rááldozott hivatá-sára. Mert épp ezekben az ezernyi órákban történt vele, és általa az, ami meghatározta, hogy ki is volt, kivé lett emlékeinkben például Egri Pista bácsi is. Azok az órák persze nagyon sokat változtak az ő halála óta is.

Soha nem dolgoztam vele, majdnem mindent tudok róla. (Régebben az ilyen önkéntes kötelme volt egy színésznek.) Nyilván Kálmán György többet és élményszerűbbet mondhatna róla, ha élne, de sajnos már ő is a feledésbe merülők egyike, és nyilván Törőcsik Marinak is volna mit mondania, Sztankainak is, de vajon kíváncsi-e tőlük bárki is mindazon időkre, amikor még fontosnak érezhették magukat, no nem csak úgy al-kalomszerű szűkség okán, hanem mert hogy igény volna jó sokat tanulni tőlük…!
Nagyjainkat mostanság inkább használják, és ha túl sokat beszélnek a régen történtekről, hamar rájuk legyintenek…! Igaz, hogy a legyintőktől a jövőben nem nagyon lesz majd minek a feledésbe merül-nie, de nem baj…!
Vagyis éppen hogy nagyon nagy baj…!
S ha már engem tisztelt meg a szerkesztő, hadd szóljak arról, miért is volna fontos az a sok tanulnivaló, ami lassan-lassan kárba veszni lát-szik…!

Boldizsár I. Túlélők (1967) Pápai Erzsi - Egri István - Béres Iilona - Őze Lajos - Kállai Ferenc - Sztankay István
 
Egri István művelt volt. Amikor nem a színpad, akkor a könyv volt idejé-nek bitorlója. Így aztán előadásai sem görcsöltek valamiféle stíluskény-szertől, mert Egri ismerte a színdarab korának minden ágát-bogát, konf-liktusának egyetemes voltát, a jellemek mineműségének árnyalt lélektani motívumait, tudta, mihez miért fog hozzá, és tudta, mi hat majd miként kikre. Ehhez bizony olvasni kell, mindezt ma sem adják ingyen…! Az így töltekező rendezőnek többnyire mindig a színész a legfontosabb, annak hitelessége és hatásai, az ilyen kultúrájú rendező nem tolakszik a köz-lendő elé, mert van szellemi tőkéje ahhoz, hogy azt tiszteletben tartsa.
Egri István igencsak birtokában volt szakmájának. Ezáltal tudta, melyik színésztől mi várható, hogy az egyes színészeknek mik a hiányosságai, mik a tartalékai. Ám mindezt nem csak tudta, de figyelt is rá, és volt esz-köze – szakmai, lélektani, pedagógiai -, fölnevelni egy színészt a szere-péhez, néha az egész pályájához… Egri felelősséget vállalt színészeiért, és nem csak a kézségeket pallérozta, hanem, aki arra alkalmas volt, azt barátjául is fogadta. Egri szeretett sétálni, és közben a színházról be-szélgetni. Napi sétáinak mikor apám, mikor Kazimir, mikor Léner, mikor Sztankay, mikor mások voltak részesei. Az ilyen séták, és általában a színházról való eszmecserék enyhítették a próbák sajátos feszültségeit. Egri korában a rendezők ugyanis még nem gerjesztették, hanem huma-nizálták a maguk, és színészeik idegállapotát.
Egri pontos és tüzetes volt. Előadásai nem estek szét, mert törődve volt minden pillanatukkal. Nem egyszer dolgoztam saját példányából, (két lánya áldassék ezért is!), húzásai, megjegyzései tíz-húsz-harminc év múltán is érvényesként hatottak számomra.

Racine: Berenice, V. Vasarely színpadképe
 
Egri sok fajta előadást rendezett, sokféleképpen fogalmazott aszerint, hogy mi volt a mű, ám az ízlése csalhatatlan volt. A nagyformátumú színpadképek (például a nagyszerű Upor Tibor révén) épp úgy emléke-imben élnek, mint egy győri Racine-előadás Vasarely által konstruált ins-tallációja. Akkoriban a modernnek ugyanis nem volt muszáj rondának, unalmasnak, átláthatatlannak, obszcénnak, durvának lennie. Akkoriban még modernnek számított az is, ami érthető és megrendítő volt. És akko-riban még Egri Istvánról sem az merült fel, hogy modern-e, vagy sem, hanem csak annyi, hogy nagyon jó rendező. Ez úgy általában akkortájt elégnek is mutatkozott a művész méltóságához.
Egri Istvánnak volt humora. Mert akkoriban még nem számított szégyen-nek, ha egy rendező, vagy egy színész bírt valami olyasmivel is…!
Egri Istvánnal szerettek dolgozni a színészek. De lám-lám, erre jele-sül azonban akkortájt is irigyek voltak a tehetségtelenebb pályatársak. Egyként azok is, akik szakmailag, és azok is, akik emberileg voltak te-hetségtelenek.

Végezetül megemlítem, és nem véletlenül, hogy Egri Istvánnak Dacos volt a beceneve…! Nyilván, mert konok volt, szigorú és következe-tes. Ő pontosan tudta, hogy így hívják, s tudatában volt annak is, mi-ért…! S ha pedig akkoriban dacos volt, el se merem képzelni, ma meny-nyire az volna …!

Jó, hogy nem érte meg, amikor már hiába volna az…!

[Verebes István]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Dalos György - Az utolsó cár

Bitó László - Sámson A vadon fia

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Életre szóló kilenc éjszaka – A pandák gyönyörű utazása

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Cziffra György – örök élményt nyújt

A mi Krúdynk

Kocsis András Sándor kiállítása

Gerevich József - Szerelmek, múzsák, szeretők

Kocsis András Sándor - IRÁN ezeregy arca

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu