Dátum: 2019. szeptember 20. péntek    Mai névnap(ok): Friderika


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Himalájakék
A többnyire szabadúszóként és fotográfusként tevékenykedő marosvásárhelyi Sütő Zsolt Kőrösi Csoma Sándor útjának egy kis szakaszát követve utazott 2007-ben Nyugat-Tibetbe, és zarándokolt - többnyire gyalogosan - azokba a buddhista kolostorokba és helyszínekre, ahol a vándortudós 200 évvel ezelőtt folytatta nyelvészeti tanulmányait, kutatásait, és amelyek életművének legfontosabb, legmeghatározóbb helyszínei voltak.
A Himalájakék címre hallgató projekt kapcsán két, a harmincas éveiben járó férfi sajátos sorsa rajzolódik ki, kapcsolódik össze és jár különös táncot, néhol közvetlen, másutt közvetett kapcsolódási pontokra támaszkodva. Egyikük a 19. században – a másik meg a 21. században, a kulcsfontosságú pontokon pedig, úgy tűnik, ők ketten jól szót értenek: a múlt és a jelen, a külső és a belső, a Kelet és a Nyugat közötti határvonalak pedig szelíden elmosódnak, s ami marad az az egyszerű és különös baráti találkozás. Mindketten erdélyi székely-magyarok, akik egymagukban vágnak neki a napkeleti útnak. Kőrösi Csoma Sándor a magyarok őshazáját-őseit keresi az 1900-as években – Zsolt pedig 2007-ben már maga Csoma és az eltűnt csend (a „himalájakék”) valamint a „valahol otthon lenni” állandó illúziójának nyomában zarándokol, és mintha önmagát meg azt a bizonyos letűnő világot keresné: „Nem véletlen, hogy Csoma volt az, aki ezeket a nagy dolgokat véghezvitte, én meg csak legfeljebb a nyomában járok. Bottal üthetem a nyomát. Annak a régi világnak, s az effajta nagy szellemeknek. Mutass nekem ilyen embereket, ma. Mint Csoma volt.” – írja naplójegyzeteiben.

 

A 20 nyelvet bíró Csoma Sándor elsősorban a tibeti nyelv és a buddhista kultúra feltárásával írta be magát a (kultúr)történetbe: ő a tibetológiának mint olyannak a megalapítója. Különös életútja és a szerzetesekre jellemző életmódra egy sor mítosz születéséhez vezettek: így születtek az erdélyi Csoma-népmesék, vagy a néhány éve készült Csomafilm „mintha-népmeséi” is. Mára az egyik Japánban működő buddhista egyetemen hivatalosan is a buddhista szentek (bódhiszattvák) panteonjába emelték – Magyarországon pedig emlékpark és sztúpa viseli nevét és áldoz emlékének, miközben a magyar nemzetiségű buddhisták között egyre nő az iránta való tisztelet. Maga a Dalai Láma is szinte minden magyar vonatkozású beszédében megemlékezik Csoma alakjáról. A szerző erről a kérdésről is röviden és direkten fogalmaz naplójában: „Kétkedem azokban (pontosabban leírásaik valóságközeliségében), akik ennek ellenkezőjét állítják (lásd pl: az erdélyi szcientifisták hősmagyar-képe, Szemző kontemplatív jellegű utazója, a hu buddhisták bódhiszattvája, stb.). Ezek mind vetítések. Vagyis: inkább szólnak azokról az emberekről, akik állítják, mint magáról Csomáról.

 

Zarándoklat, vagyis az ember erőfeszít és újjászületik, energiáit összegyűjti egyetlen fókuszpontba, adott (lelki) gazdagságát és erejét felismeri: „Személyes, szubjektív. Nem egy tudományos expedíció. Utazás, kívül-belül. Kelet-nyugat. Szegény-gazdag. Hagyomány/e-posztmodern. Otthon-úton. Haza-hazátlan. Honvágy-szabadság. Gyalog-repülővel. Utazás-turizmus. Természet-urbán. Közösség-magány. Tibet-Székelyföld. Terra incognita-terra cognita. 30 ezer tibeti szó. Reflexió. Zarándoklat. Vers. Bozgor. Ahány ember, annyi nyelv. Ahány ember, annyi út, annyi szín. Digit-diaporáma. Multimédia-esszé. Multimédia-poézis.

 

Az utazást a kulturális nonprofit tevékenységet végző kolozsvári Vivarte Alapítvány kezdeményezte és finanszírozta. Az alapítvány és a szerző elképzelései szerint a néhányhónapos észak-indiai utazáson felgyűlt anyagból vándorkiállítást indítanak világkörüli útra, ahol a nagyméretű papírnyomatok mellett audiovizuális installációk is helyt kapnának, a befogadó/megrendelő intézmények lehetőségei és igényei szerint. Mindezek célja a nagyközönség figyelmének felhívása Csoma Sándor életére, munkájára: lennie kell egy kis helynek elbulvárosodó, a végletekig fokozott rohanó életünkben, ahol rászánhatjuk figyelmünknek még ha csak egy nagyon kis részét is a különös háromszéki vándortudós életére, életművére. (A szerző legközelebb Japán felé szeretné venni az irányt, ahol Csomát buddhista szentként tisztelik.)

 
 

„Aldous Huxley kiszámította, hogy a csend köre évenként tizenhárom és fél kilométerrel szűkül. Már nincs messze az az idő, szól, amikor a csend a földről tökéletesen eltűnik. Boldog lesz, akinek néha sikerül a Himalájában, vagy az óceánon félórás megnyugvásban részesülni. A meghittség köre egyre kisebb.” Hamvas Béla

 
 

Csoma tibeti nyelvtanulmányainak fő helyszínei Zangla, Puktál és Kanam voltak – ezek voltak az utazó úticéljai (valamint Csoma dardzsilingi sírja), melyeket nagyobbrészt gyalogosan keresett fel. Zanglában Csoma 1823-24-ben a helyi király vendéglátását élvezte és megtanulta a beszélt és írott (klasszikus) tibeti nyelvet, megismerte a tibeti buddhista szent könyveket, a Kandzsúrt és a Tandzsúrt. Itt születnek az ún. Alexander-könyvek is (melyek ma az MTA tulajdonában vannak). Az erőd legfelső emeletén található „Csoma-szobában” található falfeliratot magának Baktay Ervinnek tulajdonítják. Csoma 1825-27 között (21 hónapon át) dolgozott a puktáli kolostorban. Ebben a kolostorban vásárolja meg a Magyar Tudományos Akadémiára hazaküldött régi tibeti kéziratokat. A puktáli kolostor 3850 m magasságban van, és csak gyalogosan közelíthető meg. A háromszéki vándortudós 1827 és 1830 között 3 éven át a Szatledzs völgye fölött található Kanamban dolgozott. A Kanamban eltöltött három év Csoma munkálkodásának legtermékenyebb periódusa. Itt fejezte be szótárát és nyelvtanát, valamint elkészítette a buddhista terminológiai szótár kéziratát, és több értekezés vázlatát.

Sütő Zsolt
 
Kapcsolódó linkek:
   - A Himalájakék honlapja

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu