Dátum: 2019. augusztus 26. hétfő    Mai névnap(ok): Izsó, Natália


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Befejeződött a DESZKA 2008
Az Ady Endre Gimnázium diákzsűrijének eredményhirdetésével véget ért a DESZKA Kortárs Drámák Fesztiválja Debrecenben. A három helyszínen közel húsz kortárs színházi előadást mutattak be az ország különböző színházai. A végig telt házzal zajló eseménynek második alkalommal volt helyszíne a Csokonai Színház, ahol végleges otthonra talált.
Kiss Csaba író, a DESZKA egyik ötletgazdája, a folyamatszerűséget hangsúlyozva elmondta: modellértékű, ahogyan egymásra épülő stációkból kifejlődött a mai drámairodalom önigazgató rendszere, s ahogyan ezt a struktúrát integrálta a kulturális kormányzat. Amint eddig tették, felkarolják a jövőben is a Katona József-, illetve a Weöres Sándor-pályázatot, s nem áll szándékukban sorsára hagyni a Deszka Fesztivált sem, amit a rendezési költségek megosztása is mutat (1/5 részt Csokonai Színház, a többit OKM és Debrecen városa állta). A „műhelyfesztivál” azért kerülhetett Debrecenbe, mert a Csokonai Színház régtől fogva kiemelt szerepet szán a kortárs magyar drámának. A Deszka, a négy éve tartó folyamatban, a közönségét keresve, biztos otthonra talált. Az alkalmi házigazdák kezdetben félénkek voltak, de fontos állomást jelentett a soproni „nulladik” fesztivál, majd az egri összejövetel is. Utóbbin, 2006 tavaszán, a Gárdonyi Géza Színház padlásterében, a szakmai beszélgetéseknek hajlékot nyújtó próbateremben jelentették be: 2007-től kezdődően, a debreceni Csokonai Színház lesz a házigazdája a Kortárs Magyar Drámafesztiválnak.

 
A hazai kortárs drámaíráson túl a beszélgetések során betekintést nyerhettek az érdeklődők Európa más országainak - a román, az orosz és a lengyel - kortárs drámaírói törekvéseibe. A fesztivál vendége volt a Francia Drámaírók Szövetségének koordinátora Jacques le Ny.
A határon túli színjátszást a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház képviselte Zalán Tibor Katonák, katonák című művével, amelyet Pinczés István rendezett. A Nagy András vezette kerekasztal-beszélgetésen, Hatházi András, Láng Zsolt, Verebes Ernő, Brestyánszky B. Rozi és Visky Adrás - munkáit vitatták meg.

A DESZKA nem díjazásos fesztivál, viszont a drámatagozatáról híres Debreceni Ady Gimnázium diákjai felkérésre, értékelték a DESZKÁ-n megismert drámaszövegeket.

Az Ady-zsűri záróbeszéde

Szeretettel köszöntünk mindenkit a Deszka fesztivál záró estéjén. Szeretnénk köszönetet mondani az Ady-zsűri nevében a fesztivál szervezőinek és résztvevőinek azért, hogy itt lehettünk ezen a fontos eseményen, és nem utolsó sorban azért, hogy ránk bízták azt a felelősségteljes feladatot, hogy mi értékelhetjük, díjazhatjuk a drámákat. Tehát nem az előadásokat, hanem az írott szövegeket. Nem klasszikus kritikusi drámaelemzéseket vártak tőlünk, hanem benyomásokat, reflexiókat, a saját korosztályunk véleményét.

A tavalyi munkánk gyűjteményes kivonata a kritikai lapok 2007-es szeptemberi számában helyet kapott, melyet ezúton is köszönünk. Számunkra a legtermékenyebb munkafolyamatok az elemzések, viták voltak. Képtelenség leírni mindazokat az érveket, ellenérveket, jóízű szellemi csatákat, melyek során elemeztük a darabokat.

Több probléma is felmerült bennünk, amelyeket megfogalmaztunk és leírtunk az értékeléseinkben. Ezek közül sorolom föl a legfontosabbakat: először a színházzal és a drámákkal kapcsolatban, majd pedig a bennünk, nézőkben, olvasókban felmerült kérdéseket. Hogyan értelmezi, hogyan képes befogadni a kortárs drámát a fiatal generáció? Milyen problémák foglalkoztatnak minket is, és milyen utakon találhatnak ezek hozzánk? Fontos-e a kortárs drámaírás, és a színház számára, hogy egy olyan színház-szerető fiatal réteget neveljen ki, amely fontos visszajelzéseket adhat és egyáltalán rendszeres színházi nézővé válhat? A média és az internet világában milyen esélyei maradnak hazánkban a merev és elavult színházi intézménynek?

Tulajdonképpen mi a színház feladata 2008-ban? Milyen összetételű a közönség? A felső tízezer sznobjain, az értelmiségen és magán a szakmán kívül, azt gondoljuk, mások is vágynak a rendszeres színházba járásra. Talál-e az olvasó, vagy a néző igazi szellemi táplálékot, kikapcsolódást, megnyugvást? Van-e visszacsatolás, ami a legfontosabb minden művészetben? Törekedik-e a színház katarzisra?
Nagyon érdekes, és meglátásunk szerint feszült a színház és a drámaírás kapcsolata. Tud, tudhat, képes a kortárs drámaírás olyan darabokat teremteni, amelyek minden szempontból kielégítők lehetnek a színházi intézmény, a nézők és az irodalom számára? Nem öntörvényű, és öncélú a drámaírás akkor, ha nem foglalkozik a visszajelzés fontosságával? A legtöbb drámában az emberi, és a társadalmi negatívumok voltak a leghangsúlyozottabbak. Szeretnénk kiemelni néhány fogalmat, és jelenséget a szövegekből, ami kiváló tükröt fordíthat az alkotók és a fesztivál felé.

Az egyik legfontosabb a nyelv, de sajnos, kevés drámai szöveg tartja fontosnak ennek szépségét és ápolását. Ritka az olyan mű, amely magas nyelvi esztétikumot képvisel, és választékos irodalmi nyelven szólal meg. A következők a szexualitással összefüggő jelenségek úgy, mint a kapcsolatok kihűlése, az elidegenedés, a mentális defektusok, a homoszexualitás, a perverzió, a nimfománia. A közösséggel kapcsolatos jelenségek, mint a család széthullása, a közösség megszűnése, a demokrácia hibái, és játékai, a bűnözés, az erőszak, az agresszió, a gyilkosság, a hataloméhség, a megalázás, a kiszolgáltatottság, a pénz hatalma, a nyers, passzív léha életek.

Továbbá a médiával és a kultúra széthullásával kapcsolatos jelenségek, mint az értékek megkérdőjelezése, a minták megszűnése, a gyökértelenség, csírátlanság, és a médiaszenny befolyása. A drámákban az elhangzott gondokkal kapcsolatban csupán kérdéseket tettek fel az írók, amelyek javarészt megválaszolatlanok maradtak.

A szövegekben tettenérhető pozitívumok, úgymint: a tanítás szándéka, a nem fanyar, de egészséges humor, az univerzális értékek, az igazságok megvizsgálása, árnyalt és érdekes jellemek, a mese. Mindezekkel elvétve, nagyon ritkán találkozhattunk, pedig talán ezek lennének a legfontosabbak a mai világ eleve aljas, és gyarló közegében. Színházi nyelvek, attitűdök, drámai szövegek, kérdések, gondok sokaságával találkoztunk a drámákat olvasva. A beszélgetések számos információval szolgáltak a színházi jelrendszerek megértéséhez. Örömmel tapasztaltuk, hogy a kortárs színházi törekvések és kifejezésmódok, újítások, kísérletezések, az idézőjelben hagyományos színházi rendezések, és textusok mellett mennyire ötletesek, frissek, és üdék.

Külön kiemelhető a színház önmagára-utalásának, izgalmas ugyanakkor néha elszomorító, degradáló kísérletei. Ez a posztmodern-jelenség, az önreflexió szinte mindenhol jelen van a kortárs tendenciákban. Két éve már, hogy Debrecen egy friss, modern és nyitott felfogású színházzal és ezzel a fesztivállal büszkélkedhet. Köszönjük, hogy itt lehettünk, és mi értékelhettük a kortárs drámák színe-javát. Reméljük, munkánk hasznos volt, és fontos diskurzusokat indít majd el. Köszönjük a figyelmet!

Az Ady-zsűri okleveleket és díjakat adott át:

Forgács-díj: A legjobb humoros pillanat
Szabó Réka: Alibi

Fűzfa-díj: A legigazibb mese
Bagossy László: A sötétben látó tündér

Fababa-díj: A legtökéletesebb játék
Szilágyi Andor: Leánder és Lenszirom

Ugródeszka-díj: A legabszurdabb nézőpont
Vinnai András- Bodó Viktor: Fotel

Képkeret-díj: A legjobb monológ
Pozsgai Zsolt: Lisolette és a május
Sediánszky Nóra: Jászai

Deszka-díjat kaptak:
Intarzia-díj: A legárnyaltabban megírt női karakter
Vajda István: Pedig én jó anya voltam

Fametszet-díj: A legárnyaltabban megírt férfi karakter
Móricz Zsigmond- Vidnyánszky Attila: Úri Muri: Szakhmáry Zoltán

Fafaragó-díj: A legnemesebb drámai szöveg
Szabó Magda: A macskák szerdája

Mestergerenda-díj: A legpontosabb társadalmi kritika
Tar Sándor: Túlélési gyakorlatok

Palackposta-díj: Aktualitásában legpontosabb korfestés
Garaczi László: Plazma
Térey János: Asztalizene

Hársfa-díj: A legköltőibb szöveg
Szakonyi Károly- Gyurkovics Tibor: Szeretők

Kereplő-díj: A legjobb dialógusok
Kornis Mihály: Körmagyar

Szálka-díj: A legfeszesebb konfliktus
Zalán Tibor: Katonák, katonák

Évgyűrű-díj: Történelmi dokumentumok legjobb dramatizálása
Fodor Géza-Lengyel György-Zsámbéki Gábor: Notóriusok

Totemoszlop-díj: A legjobb dráma
Spiró György: Árpádház

Aranypenna-díj: Legjobb adaptáció
Kiss Csaba: Veszedelmes viszonyok

Az Ady-zsűri értékelései

A házigazda Csokonai Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila záróbeszédében elmondta, szeretné, ha jövő évben több külföldi társulat is részt vehetne Debrecen színházi fesztiválján.

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu