Dátum: 2018. szeptember 24. hétfő    Mai névnap(ok): Gellért, Mercédesz


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Szunyogh Szabolcs - Magyar menóra
Meghívó, Szunyogh Szabolcs Magyar menóra Zsidó emlékhelyek Magyarországon c. könyvének bemutatójára 2018. június 13., 17.00 óra Örkény I. Könyvesbolt (1137 Bp., Szent I. krt. 26.) A kötetet bemutatja dr. Gábor György, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem professzora Moderátor: Szarka Károly, a Noran Libro Kiadó szerkesztője
„A zsidó etika két alaptételre épül. Az egyik így hangzik: pikuách néfes, azt jelenti: az élet védelme. Meg lehet törni a szombat törvényét, a kóserság törvényét és az életviteli törvényeket is, ha ezzel megmentünk valakit. Ha nincs más, aki szombaton gyógyszert hozzon, akkor a vallási tilalom ellenére maga a rabbi ül kocsiba, mert ezt írja elő az élet védelmének parancsa. A másik alapelv így szól héberül: tikun olám. Azt jelenti, a feladatunk, hogy azért dolgozzunk: a világ jobb legyen, amikor kilépünk belőle, mint amikor beleszülettünk. A magyar zsidóság jobbá tette közös hazánkat. Ez a könyv a zsidó teljesítményt idéző emlékhelyekről szól. Történelmünk közös kincseiről. Ajánlom azoknak, akiket érdekel az elhallgatott valóság, azoknak, akik szeretnének tájékozódni egy számukra talán alig ismert világban, és azoknak, akik úgy vélik, a tikun olám érvényes iránytű. A menóra a zsidóság egyik legősibb jelképe. Nemcsak pontos leírása található meg a Tórában, hanem a feladata és célja is. »Készíts lámpatartót – írja a Biblia –, és készíts hozzá hét mécsest, és úgy rakják fel a mécseit, hogy előre világítsanak.« Olyan kulturális örökségről szól ez a könyv, amelyik, mint a menóra, noha a múltban fénylik, mégis előre világít.” (Szunyogh Szabolcs)
 
„Ez a könyv a magyarországi zsidó emlékhelyekről szól. Nem törekedtem teljességre, egyrészt mert erőm sem lett volna rá, másrészt mert egy kötetbe lehetetlen lett volna mindent bezsúfolni. Azokról a főbb településekről írok, ahová a turisták általában elmennek, tehát Budapesten kívül szó van a könyvben Pécs, Balatonfüred, Keszthely, Pápa, Kőszeg, Szombathely, Sopron, Balf, Abda, Győr, Vác, Kecskemét, Gyöngyös, Szeged, Makó, Debrecen, Nyíregyháza, Nagykálló, Sátoraljaújhely és Mád zsidó emlékhelyeiről. Nemcsak zsinagógákról és temetőkről írtam, hanem mindarról a meglátogatható épületről, amelyik bizonyítja a magyar zsidóság hatalmas teljesítményét, tehát Szegeden például a Pick-múzeumról, vagy Pesten arról a házról, ahol Szomory Dezső élt, aztán Karinthy Frigyes és Radnóti, Koestler, Zelk Zoltán szobrairól, a fontosabb emléktáblákról, emlékművekről. Röviden bemutatom a mentők emlékműveit is, vagy Róth Miksa üvegműhelyét, Weiss Manfréd gyárát vagy Wahrmann Mór palotáját, sőt még a nem létező emlékhelyekről is írok (ilyen például az Orczy-ház a Király utca sarkán vagy a volt ortodox szeretetkórház a Maros utcában, vagy az eltemetett zsinagóga a Várban).

Ez a könyv fikciója szerint egy bédekker, egy útikönyv, azoknak a tanároknak, akik iskolai kirándulásokat szerveznek, azoknak a szülőknek, akik elviszik városnézni a gyerekeiket és mindenkinek, aki utazik valahová, és szeretné tudni, hogy ott mit lehet látni. Lehetett volna kétszer ilyen hosszú könyvet is írni, rengeteg dolog kimaradt, de úgy gondolom, ez a könyv így is nagyon fontos, mert a közvetlen hasznosságán túl, tehát ezen a turisztikai jelentőségén túl bizonyítja a magyar zsidóság teljesítményét és ezzel egyrészt a külső közönség körében növelheti a tiszteletet, másrészt, és ez legalább ilyen fontos, megerősíti az öntudatot.

Én abban hiszek, hogy vannak bizonyos szituációk, amiket már nem lehet megjavítani, amiket csak megelőzni lehet. Az az érzésem, hogy most éppen sodródunk egy ilyenféle szituáció irányába. Azt szeretném, ha ez a könyv a megelőzésben részt tudna venni, lehet, hogy naiv vagyok, de bízom abban, hogy az ilyen munkákkal meg lehet győzni embereket. Ezek tények, érdekes és fontos tények, nem agitáció van a könyvben, hanem bizonyíték.”

Szunyogh Szabolcs 1950-ben született Budapesten. Tanárként végzett, de elsősorban újságíróként, lapszerkesztőként, rádiósként dolgozott. Megkapta a Magyar Rádió Nívódíját (1988), a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét (2004), a Táncsics-díjat (2008), a Radnóti-díjat (2015) és a Várhegyi György-díjat (2016).

A szerző a bemutató után dedikálja a könyvét, amely a helyszínen kedvezményesen vásárolható meg.


Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Csepeli György – Ferenczi Borbála: SORS-HÚZÓ

Fazekas Erzsébet - Kiterítenek úgyis

Magyar Dráma Napja 2018

III. Józsa Mihály Vers- és Prózamondó Fesztivál

Országos fesztivállal indul az évad Egerben

Karosi Júlia - Gershwin-albuma

Tőkés Rudolf Újragondolt történelem…

Citi

Kocsis András Sándor kiállítása - SZÍNEK ÉS FORMÁK

Limpár Imre - A siker tervezhető

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu