| „Az emlékév legyen az építőművész szakma ünnepe” |
 |
 |
A magyar építészet ünnepévé szeretné tenni az Ybl Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából rendezendő emlékévet az Ybl Emlékbizottság, amely május 21-én tartotta alakuló ülését. Az emlékév hivatalos megnyitója 2014. április 6-án, Ybl születésnapján, a főművének tekinthető Magyar Állami Operaházban rendezendő díszelőadás lesz.
|
Jövőre ünnepeljük Ybl Miklós, Magyarország máig egyik legismertebb és legnépszerűbb építésze születésének 200. évfordulóját. A Magyar Állami Operaház, a Várkert Bazár, a Szent István Bazilika, a Fővámház vagy éppen a Budavári Királyi Palota nyugati szárnyának építésze előtt, az Ybl Egyesület koordinálásában zajló Ybl-emlékév eseményein tiszteleghetünk majd. Az emlékév előkészítésére több szakmai szervezet részvételével munkacsoport alakult, amely L. Simon László országgyűlési képviselő, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke és Szmodits Julia, az Ybl Egyesület elnöke vezetésével tartotta meg első ülését május 21-én.
|
|
|
|
| |
„Az Ybl-emlékév, a 2013-as Gárdonyi Géza Emlékévhez hasonlóan, átfogó, az egész országot megmozgató programmá teljesedhet ki. Azt szeretnénk, ha az évforduló kapcsán nem csupán egy zseniális építészre emlékeznénk, hanem az emlékév a teljes magyar építőművész szakma és a magyar építészet ünnepévé válhatna. A bicentenárium egyben a Magyar Építészet Éve is lehet, ezt kell megtöltenünk tartalommal” – mondta L. Simon László.
Az egyebek mellett tudományos konferenciát, épületlátogatásokat, városi túrákat és több pályázatot is magába foglaló programsorozat 2013. november végén indul. Az emlékév hivatalos megnyitója azonban 2014. április 6-án, azaz Ybl születésnapján, az Ybl Miklós főművének tekinthető Magyar Állami Operaházban rendezendő díszelőadás lesz – mondta Szmodits Julia, az Ybl Egyesület elnöke, hozzátéve, hogy az emlékév tervezett eseményeit bemutató
honlap már elérhető.
|
|
|
Operaház
|
| |
|
Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.
Az Ybl név először 1714-ben fordul elő a székesfehérvári kereskedők listáján. Ybl osztrák eredetű családja Klosterneuburgból került Magyarországra, s a XVIII. század elején telepedett le Magyarországon. Ybl édesapja Ybl Miklós, jómódú székesfehérvári kereskedő, a megyei választmány tagjaként a városi kereskedőcéh irányításában is részt vett, édesanyja Eiman Anna.
1825-től a párizsi Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben végezte tanulmányait, 1832-től Pollack Mihály, majd 1836-tól Koch Henrik építész irodájában dolgozott. 1840-ben Münchenbe ment, ahol beiratkozott Királyi Művészeti Akadémiára. 1841-ben Itáliában tett tanulmányutat. Hazatérésekor szembesült a ténnyel, hogy családjának anyagi gondjai adódtak, eladni kényszerültek székesfehérvári házukat.
|
|
|
Fővámház
|
| |
Ybl ezután Pesten próbált szerencsét, ahol Helybeli Polgári Szabadalmas Építő Czéh Mesterei első ízben elutasította építőmesteri folyamodványát. Következő alkalommal, 1843. január 16-án Szepesi Ferenc tanácsnok aláírásával kebelbeli kőműves mesterré jelölték.
Egy 1841. november 30-án kelt újsághirdetés szerint Pollack Mihály fia, Pollack Ágoston és Ybl Miklós megnyitották az Építészeti Intézetet a pesti Dorottya utcában.
1845-ben megbízást kapott Károlyi Istvántól, hogy építse át fóti kastélyát, valamint tervezze meg a templomot. Előtte még tett egy látogatást Itáliában tél idején, s utána munkához fogott. Egyhamar Károlyi uradalmi építésze lett.
1851-ben költözött vissza Pestre, Fóton feleségül vette a grazi születésű Lafite Ida nevelőnőt.
1860-ben Széchenyi István is Yblt kérte fel hogy cenki birtokára templomot tervezzen, ám a gróf a terveket már nem láthatta meg. Ebben a korszakban készült a Múzeum körúti átjáróház, a jelenlegi Bajcsy-Zsilinszky út 17. sz. alatti bérház a második világháború során elpusztult Nemzeti Lovarda.
1864-ben megszületett fia, Félix.
|
|
|
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély
|
| |
Hamarosan céhtag lett, a romantikus stílusnak búcsút intett, s ezután neoreneszánsz stílusban tervezte épületeit. Ekkortájt épült fel a Bródy Sándor utca 8. alatti Képviselőház, az építkezés 1865. szeptember 11-én kezdődött meg. A ház néhány hónap leforgása alatt elkészült, Ybl pedig elnyerte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét.
1870-ben hozzáfogott a Fővámház megtervezésének, mely elkészülte után számos negatív kritikát kapott. Ney Béla miniszteri főmérnök azonban korszakalkotónak nevezte az épületet.
|
|
|
Ybl Miklós sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-1. Stróbl Alajos alkotása
|
| |
A Podmaniczky Frigyes az Operaház megtervezésére 1873 szeptemberében meghívásos pályázatot hirdetett meg, melynek pályadíját Ybl terve nyerte el. A kivitelezés 1875 októberében indult, hamarosan Yblt építésvezetőnek nevezték ki. 1878. december 7-én tartották meg a bokrétaünnepet, majd 1884. szeptember 27-én a Bánk bán előadásával nyílt meg az Operaház, melyen a királyi család is részt vett.
Egyidejűleg a Várkert-bazár megvalósításán is dolgozott (1875-1882), mely olasz, német és francia függőkertek mintájára készült. Belépett a Közmunkatanácsba, 1882-ben megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét, 1885. június 21-én pedig a király a főrendiház tagjává nevezte ki.
Folytatta a Hild József által tervezett Szent István Bazilika építését is, majd a budai Vár kiépítésén fáradozott. Unokaöccse, Ybl Lajos is segédkezett: ő tervezte a krisztinavárosi szárnyat. Ybl Miklós ezt a művét már nem tudja befejezni, 1891. január 22-én elhunyt.
Forrás:www.ybl2014.hu
|
|
| [kl] |
|
Cikk nyomtatása
|
|
|
Szakonyi Károlynak
Mindenek előtt: nem szép félrevezetni a világot! A Németh Lajos lehet, hogy nyolcvankilenc éves, de a Szakonyi Karcsiról senki nem hiszi el, hiába csináltatott magának jó pár éve ilyen szép ősz maszkot. (Kadelka Lászlótól) |
| Archívum |
|
|
|
|
|
|
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
|
|
|
| |
