Dátum: 2018. november 13. kedd    Mai névnap(ok): Szilvia


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Csányi Árpád díszlettervező 1929 - 2011
Csányi Árpád díszlettervező, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész hosszú betegség után 2011. február 25-én elhunyt. Temetése 2011. március 25-én 10:30-kor lesz a Fiumei úti Nemzeti Sírkert művész parcellájában.
Csányi Árpád 1929. november 23-án született Medgyesegyházán. 1948-49-ben Budapesten, az Iparművészeti Főiskola grafika szakán kezdte a tanulmányait.
„1948-ban egy este több évfolyamtársammal együtt elmentünk a Nemzeti Színházba megnézni Shakespeare: Szentivánéji álom című darabját. Nem tudom elmondani milyen hatással volt rám az előadás. Néhány nap múlva szinte gyermeki lelkesedéssel meséltem az élményt az Iparművészeti Főiskola főigazgatójának, s rögtön megkérdeztem, hogy hol képezik ezeknek a gyönyörű díszleteknek a tervezőit? A mester mosolyogva hallgatott, majd feltette a kérdést. Képes volnék tehetséges grafikus létemre pályát módosítani? Örömmel! Vágtam rá.
1949-ben elindult a főiskolán a díszlet- és jelmeztervező szak, ahol új életet kezdtem.
Így lett az első látásból örök szerelem és életre szóló hivatás.”

1967-ben a Nemzeti Színházban ismerkedtünk meg. Ő a Szentivánéji álom hatására lett díszlettervező. Én, amikor beléptem a színházba, első este szintén ugyanabban a csodálatos díszletben találtam magamat, amely a színház rabjává tett, a másik érzelmi kötődés, hogy egy napon ünnepeltük a születésnapunkat. Akkori tisztem szerint az előadások lebonyolításáért felelős ügyelőként számos produkcióban dolgoztunk együtt.
Első munkája Komlós János Az édent bezárták című darabja volt Major Tamás rendezésében, majd az igazgató, Both Béla rendezte H. Barta Lajos Kiáltás című előadások, még, mint vendégtervező. A következő évadban szerződtette a Nemzeti Színház, hogy azután nyugdíjazásáig tag maradjon. Sokat dolgozó, pontosságáról és színházszeretetéről ismert, megbecsült díszlettervező volt. Munkabírása fantasztikus volt, mindjárt az első évadban a színház tíz bemutatójából ötnek tervezte a díszletét.

Rómeó és Júlia (1971)
 
Az akkori színházépület (ma Pesti Magyar Színház), „minimál technikával” rendelkezett. A forgószínpadon kívül más nem volt. Sok abban az időben épült kultúrház jobb felszereltségnek örvendhetett. Ez a tény különösen nagy feladatot rótt a tervezőre, hiszen a színház műsorpolitikája a nagyszemélyzetű, sok színkép-változásos darabokra épült. Csányi Árpád csodálatos empátiával hozta egyensúlyba a művészi megjelenítést a mostoha technikai adottságokkal. Minden stílusú és korosztályú rendezővel megtalálta a hangot. A pályakezdő Iglódi István első rendezése a Varsói melódia volt, amelynek óriási sikeréhez Törőcsik Mari és Sztankay István kettőse mellett nagymértékben hozzájárult a díszlet.

Faust I. (1977)
 
A jelentősebb tervezéseivel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy milyen empátiával hangolódott rá a rendezői elképzelésre. Erre talán a legjobb példa a Rómeó és Júlia Major Tamás 1971-es, és Sík Ferenc 1983-as rendezése. Major „Brecht korszakát” élte, egy szögletes-dobozos díszletet kért, amelyet a sok képváltozás miatt kerekekre terveztetett, hogy a szereplők is tudják mozgatni. A Sík Ferenc rendezte előadás színpadképe a forgóra helyezett térszínpad, függönyökkel kombinált változata volt. A sokszor folyamatos mozgásban lévő színpad mindíg azt a részét fordította a néző felé, ahol a lényeges jelenet zajlott. Vagy egy másik példa, Szabó Magda Az a szép fényes nap című műve nagy sikerrel ment több, mint kétszázszor a színházban olyan díszlettel, amelyet a zsinórpadlásról engedtek le. A produkciót meghívták a Gyulai Várszínházba, ahol értelemszerűen nincs zsinórpadlás, Csányi egyszerű „lapozható” megoldással tette játszhatóvá a teret úgy, hogy még a járásokat sem kellett megváltoztatni.

Az ember tragédiája (1983)
 
Hogy mennyire sokoldalú tervező volt, az is mutatja, kik kérték föl tervezésre. Számos iskolateremtő rendező munkatársaként dolgozott. Az akkori idősebb korosztály; Major Tamás, Marton Endre, Vámos László, Szinetár Miklós, a fiatalabbak Iglódi István, Sík Ferenc, Ruszt József, Zsámbéki Gábor. Egyaránt tervezett klasszikus és modern darabokhoz; Shakespeare, Goethe, V. Hugo, Goldoni, Moliere, Wesker, Dürrenmat, P. Weiss, Madách Imre, Katona József, Vörösmarty, Sütő András, Szabó Magda, Maróti Lajos, és Száraz György, hogy csak a fontosabbak említsem.

Téli rege
 
Csányi Árpád díszlettervező
Oláh Gusztáv – aki a Szentivánéji álom díszletét tervezte – növendékeként
1954-ben díszlet-jelmeztervező diplomát kapott.
1954–1956 között a Fővárosi Operettszínház,
1956-tól 1968-ig a debreceni Csokonai Színház,
ezt követően nyugdíjba vonulásáig, 1989-ig a Nemzeti Színház tagja, tervezőművésze volt.
Pályafutása alatt több, mint 430 előadás díszlettervezője volt. Részt vett a szakma jelentős kiállításain, a Prágai Quadriennálékon, a Miskolci Újvidéki Triennálékon, a Műcsarnok Dráma és tér, a Vigadó Galéria Mesterkurzus című kiállításán.
Egyéni kiállítása volt; a debreceni színházban, a Várszínházban, Gyulán, Bécsben, Tokióban, 2005-ben az új Nemzeti Színházban. Jászai Mari-díjat (1960, 1976), 1978-ban érdemes, 1986-ban kiváló művész kitüntetést kapott.
Nyugdíjba vonulása után díszletterveit, makettjeit az Országos Széchényi Könyvtárban helyezte el.

Egy valódi Mestertől búcsúzik a magyar színházi világ.

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Dalos György - Az utolsó cár

Bitó László - Sámson A vadon fia

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Életre szóló kilenc éjszaka – A pandák gyönyörű utazása

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Cziffra György – örök élményt nyújt

A mi Krúdynk

Kocsis András Sándor kiállítása

Gerevich József - Szerelmek, múzsák, szeretők

Kocsis András Sándor - IRÁN ezeregy arca

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu