| |
 |
|
A különféle növényeknek a szervezetre gyakorolt hatását az emberiség ezredévek óta ismeri. A gyógynövényeket a gyógyszeripar és a kozmetika mindmáig hasznosítja. Míg korábban kizárólag a természetben gyûjtöttük õket. A kiskertekben fõképp illatuk és dekoratív jellegük miatt termesztjük õket. A jelenleg termeszett fajok többsége a természetbõl származik, ám ismertek a nemesített fajok is, melyek magas növésükben, a levelek nagyságában és a virágaik színében különböznek vadon termõ társaiktól. Mivel a gyógy- és fûszernövények jelentõs része a Földközi-tenger térségébõl származik, ezért meleg és napfény igényül nagy.
Az íriszek családjába tartozó sáfrány (Crocus sativus L.) évelő, hagymagumós növény, a virág sárga bibéje maga a fűszer. Illóolaja terpén aldehideket tartalmaz. Karotin, főképp karotin-észter tartalma adja intenzív sárga színét. A világ egyik legdrágább fűszere. A fűszer ára vetekszik az arany árával, hiszen begyűjtése rendkívül munkaigényes, főleg ha figyelembe vesszük, hogy átlagosan 150 000 bibe kell 1 kg szárított fűszer előállításához. Gyakran a sáfrányt a nálunk is termesztett sáfrányos szeklicével helyettesítik, esetleg hamisítják. A képen a sáfrányos szeklicét láthatjuk.
|
|
A Mediterrán vidékekről került Európa más részeire. Jelenleg Spanyolország és India jár élen a termesztésben, míg Közép-Ázsiában Irán vezet. Bár több kísérletet tettek hűvösebb területeken való termesztésére, mára már csak egy svájci faluban termesztik 1200 méter magasságban, ahol évi több kilogramm fűszert állítanak elő hagyományos módszerekkel.
Neve feltehetően az arab za'fran légy sárga szóból származik. A krókos név görög használatára Homérosz Iliásza utal. Lehet, hogy köze van az Ótestamentumban szereplő hebroni karkom fűszerhez.
|
|
A történeti idők receptjei feltételezik, hogy régen nagyobb mennyiségben használták, ami feltehetően státusszimbólum funkciójának köszönhető. A mediterrán területeken főleg halételek ízesítésére használják. Ázsiában leginkább rizst ízesítenek vele. Az indiai édességek némelyike szintén tartalmaz sáfrányt. Nálunk például a húsleves nyeri tőle étvágygerjesztő színét.
A bibe színanyaga alkoholban jól oldódik, ezt kihasználva ételfestéket lehet készíteni, ehhez 1 g sáfrányt kell 1 hétig 1dl 70 fokos alkoholban áztatni, majd leszűrni. A fűszer festékanyaga kinyerhető úgy is, ha egy éjszakán át vízben áztatjuk az egész bibéket, majd leszűrjük. Perzsiában, Indiában a porított bibéket kevés tejben áztatják, majd ezt használják fel az ételek, édességek ízesítésére.
|
|
Szív- és érrendszeri betegségek kezelésére alkalmazzák sikerrel, a koleszterinszintet és a magas vérnyomást kedvezően befolyásolja, a szemészet görcsoldóként alkalmazza. Nagy mennyiségben fogyasztva abortív hatású, mérgező.
Termeszthető a kert bármely napos részén, akár balkonládában is. Virágai mint dísznövények ékesítik kertünket. A hagymagumókat ősszel vagy tavasszal kell telepíteni - lényeges, hogy a gumókat hideghatás érje - 8-10 cm-es mélységre, egymástól 15 cm-es távolságra. Napos helyre ültessük, televényes, jó vízgazdálkodású talajba. A virágzás nyár végére, ősz elejére tehető. Ekkor tudjuk begyűjteni a virágok bibéit. Mivel a sáfrány színanyagai fényérzékenyek, aromáját is könnyen elveszti, ezért szárítás után egészen a felhasználásig sötét, száraz helyen kell tartani. Szaporítása a gumók szétválasztásával történik. Ezt a módszert már 500 évvel ezelőtt is ismerték a sumérok.
|
|
|
|
|
|
