A KÉK MADÁR – A MANÓ
Kecskeméten
A Kecskeméti Katona József Színház két bemutatója egy héten. 2006. január 18-án A KÉK MADÁR, M. Maeterlinck azonos c. műve alapján, Lackfi János fordításának felhasználásával, átdolgozta és rendezte Galgóczy Judit – a Nagyszínházban. 2006. január 22-én A.P.Csehov A MANÓ, Wessely László fordításában, Tóth Miklós rendezésében – a Kamaraszínházban.
Kedves Nézők – Kedves Gyerekek!
Ti is lehetnétek Tyltil és Mytil. Karácsony éjszaka, álmukban tündér szólítja fel őket, hogy keressék meg a Boldogság Kék Madarát. Gondolhatjátok, hogy egy kicsit megijednek, de ha menni kell, hát mennek. Különben is Tyltil fiú, s a fiúk vagányok.
Persze a lányok is, így Mytil is utazik. Keresik a madarat az Emlékezés országában, az Éjszaka birodalmában, az Erdőben, a Boldogságok Birodalmában és a Jövőben.

Hogy mi a Boldogság Kék Madara? Bevallom őszintén, nem tudom. De azért utazunk, hogy ismereteket szerezzünk. A múlt és a jövő birodalma elérhető az álomutazásban, s ha mindent megfigyeltek, talán ti is meg tudjátok mondani, hol lehet a Kék Madár. De vigyáznunk kell, mert ez a madár bármikor elrepülhet, és mindig újra keresnünk kell.
Egy titkot elárulok nektek: ez a keresés lesz az életetek, ez az életünk. Felnőtteké és gyerekeké egyaránt. Nincs akkora különbség köztünk, mint hinnétek, és mi sem tudunk többet, mint ti.

/Galgóczy Judit az előadás rendezője/

 
 
 
Maeterlinck

A KÉK MADÁR

Mesejáték
M. Maeterlinck azonos c. műve alapján, Lackfi János fordításának felhasználásával, átdolgozta Galgóczy Judit Apa, Éj, Tölgy, Legkövérebb boldogság, Atomtudós - HEGEDŰS ZOLTÁN
Anya, Fény, Anyai szeretet - PETHŐ ORSOLYA
Tyltyl, kisfiú - MAKRANCZI ZALÁN
Mytyl, kislány - GIDRÓ KATALIN
Nagypapa, Disznó, Idő - SIRKÓ LÁSZLÓ
Nagymama, Farkas, A bolygók királya - RÉTI ERIKA
Szomszédasszony, Alkonytündér, Végzet, Fenyő - MAGYAR ÉVA
Kenyér, Parkőr, Kapuőr a jövő birodalmában - KŐSZEGI ÁKOS
Gyerekszereplők:

Tilo, a kutya - SZEITZ DÁNIEL
Tilka, a macska - SIRKÓ ESZTER
Cukor, A feltaláló - BALOG BENCE
Első halott testvér, Víz - KARA LILLA
Második halott testvér, Megszületendő testvér
Tűz, A repkény, Rosszaság - PÁLVÖLGYI ANDRÁS
Az álom, Kövér gyerek - DOBRAI LOTTI
Pad, A zenész, Nátha - BAYER BENCE
A biológus, Lepke - TURKEVI NAGY KLAUDIA
Lány, A szomszédasszony kislánya - SÁNTA EDINA
Tej - BUKOVINSZKY FLÓRA
Szentjánosbogár - SZABÓ ADRIENNE
Baba - PURGEL ZSÓFIA
Irigység, Lepke - NÉMA DOMINIKA
Egy gyerek - DOBRAI DOMINIK
Fák - Kis Balázs, Vida Gábor, Domján Sándor, Szabó Dániel, Dunai József

Díszlettervező: MIRA JÁNOS
Jelmeztervező: JUHÁSZ KATALIN
Mozgás: M. KECSKÉS ANDRÁS
Ügyelő: DOMJÁN SÁNDOR
Súgó: BA ÉVA
Rendezőasszisztens: TEKLESZ ZSUZSA

Rendező: GALGÓCZY JUDIT

A.P.Csehov: A MANÓ

Ismert történet, sok érzelemmel, könnyel, vodkával, kiirtásra váró erdőkkel, nevető, pletykálkodó, keserű, részegeskedő és csókolózó emberekkel, kerti partikkal és pusztuló házakkal… Komédia a mindannyiunkban ott lapuló manóról, aki nem hagyja, hogy olyanná tegyük az életünket, és a körülöttünk lévő világot, amilyenné tehetnénk; de ha már mindent szétziláltunk magunkban és magunk körül, örökös, a szép és jó utáni sóvárgással büntet.
A Manó tulajdonképpen a Ványa bácsi első alakváltozata, ősmodellje, modell-őse: azonos szereplők, hasonló cselekmény, visszatérő motívumok. Ugyanaz, és mégis egészen más. Ami a Ványa bácsiban egy élet keserű tapasztalata, cinizmusa, fáradtsága, az a Manóban gyöngéd irónia, illúzió, humor, megbocsátás. Hideg, kemény, szürke tónusú színek helyett friss, vidám árnyalatok – s bár az alaphelyzet itt sem kecsegtet sok jóval, a viszonyok kellőképpen zavarosak, a környezet ugyancsak sivár, tragédia is történik, de mindennek mélyén ott az élet különös, olykor érthetetlen, mégis legyőzhetetlen szeretete…

/S. N./

 
 
 
A.P.Csehov:

A MANÓ

komédia 2 részben
Fordította: Wessely László

Alekszandr Vlagyimirovics Szerebrjakov, nyugalmazott professzor RUBOLD ÖDÖN
Jelena Andrejevna, a felesége - DANYI JUDIT
Szonya, a lánya, az első házasságából - JARÁBIK KLÁRA
Marija Vasziljevna, az anyósa - JABLONKAY MÁRIA
Jegor Petrovics Vojnyickij, a sógora, „Georges” - REITER ZOLTÁN
Leonyid Sztyepanovics, gazdag félbemaradt mérnök, „Ljonyecska” - BORI TAMÁS
Julja Sztyepanovna, a húga - HORVÁTH ERIKA
Ivan Ivanics Orlovszkij, szomszéd földbirtokos - KISS JENŐ
Fjodor Ivanics, a fia, „Fegyusa” - SZOKOLAI PÉTER
Mihail Lvovics orvos, a „Manó” - FAZAKAS GÉZA
Ilja Iljics Gyagyin, „Ostya” - FLÓRIÁN ANTAL

Díszlet: PASECZKI ZSOLT
Jelmez: FÖLDI ANDREA
Dramaturg: SEDIÁNSZKY NÓRA
Ügyelő: HORVÁTH FERENC
Súgó: ARATÓ ANDREA
Rendezőasszisztens és ügyelő: SZÉPLAKY PETRA
A rendező munkatársa: MÁRTON ANDREA

Rendezte: TÓTH MIKLÓS

[ k.l. ] 2006-01-22 01:02:00