Bogyay Katalin - a Magyar Kultúra Nagykövete
A Befogadó Európa? Látóhatár 2020 Nemzetközi Konferencián beszélgettem Bogyay Katalinnal (fotó), a londoni Magyar Kulturális Központ igazgatójával, akinek múlhatatlan érdemei vannak kultúránk szigetországi terjesztésében és megismertetésében. Összegezte hat éves munkájukat, és beszélt az új év terveiről.
Hungarian Culture Center
 
A záró plenáris ülésen David Lammy, az Egyesült Királyság kulturális minisztere, beszédét azzal kezdte, hogy a Magyar Magic milyen nagy hatással bírt Nagy-Britannia kulturális életében. Számos kiállítást és rendezvényt idézett fel, érezhetően nem udvariasságból, hanem az élmények hatása alatt. Milyen a rendezvénysorozat utóhatása?

Igazi elimerés volt számomra, hogy David Lammy ezzel a gondolattal kezdte beszédét. Azért, mert valóban falakat döntöttünk le a Magyar Magic-kel, és London multikulturális világvárosa kezdi természetesnek tartani a magyar kultúra jelenlétét. Persze még sok teendőnk van, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a Magyar Magic megbecsült hangsúlyai egy öt éves építkezés eredménye.
Az első Hungary in Focus elindult 1999. novemberében, amikor megnyitottuk a Kulturális Intézetet a Covent Garden negyedben. A Hungary in Focus alapkoncepciója tehát azt jelenti, hogy láthatóvá tesszük a magyar kultúrát professzinális módon, szakmai együttműködések formájában tesszük fel az ország kulturális térképére, erőteljes kommunikációval jelentkezünk, és minden megjelenésnek elemezzük a továbblépési lehetőségeit. A koncepciót nagyon tisztán hirdettem meg, és fontosnak tartottam, hogy magáról a Magyar Kulturális Központról kialakuljon egy kép- tartsanak számon bennünket, mint egy szakmai partnert, manager- impresszárió irodát ,és soha ne jusson senki eszébe rólunk a propaganda, bármilyen pártérdek megszólaltatása. Ez azért fontos, mert itt a kulturális mozgások a politikai mozgásoktól függetlenül élik maguk szakmai életét, és a britek magától attól a szótól, hogy kultúrpolitika, már rossz szemmel néznek ránk. Így tehát a szakmai munkánkat mérték, és ezzel értük el azt a státuszt, hogy mára kulturális tényezővé lettünk. Ha úgy tetszik semmiféle direkt promóciót nem szabad csinálni, hanem indirekt módon kell beszélnünk a magyar kultúra értékeiről.

Maguk a Hungary in Focus-ok egymásra épültek, egymásból nőttek ki, szakmai rangot kaptak. Például egy három hetes Kurtág fókuszunk 2oo2-ben , amit a South Bank Centre-rel és a Királyi Zeneakadémiával közösen csináltunk, elnyerte az év legjobb zenei fesztiválja díját a Királyi Zenei Társaságtól.
Vagy a Barbican Centre-rel 2oo1 –ben közösen szervezett Magyar irodalom és film fókuszunk óta egyre másra kerültek fel a magyar írók könyvei a sikerkönyvek listájára, és egyre több magyarra fordított könyv került a könyvesboltokba. Ez azért fontos, mert az én alapkoncepcióm szerint nekünk a brit kiadókat kell rávennünk arra, hogy megjelentessék a magyar irodalmat, őket kell motiválni és segíteni, hogy vállalják a kockázatot. A világ egyik legbefolyásosabb koncertterme, a Wigmore Hall igazgatója éppen most keresett meg, hogy dolgozzunk együtt újra, mert korábbi együttműködéseink mindig szakmai elismerést és közönségsikert hoztak. Nos, ezekből a tudatosan felépített Hungary in Focusokból nőtt ki a Magyar Magic- Hungary in Focus 2004. Ezt a folyamatos, megtervezett, átgondolt, valóban a szakma szabályinak megfelelő profizmust tartom a legfontosabbnak munkánkban. Tehát volt egy vízióm, tudni kellett azt is, hogy mik a realitások, és egy lépésről lépésre kidolgozott programmal indítottuk a „hódítást”

Mi volt az a gondolat amellyel elkezdtek dolgozni?

Londonban mindenki jelen van, aki számit a világ kultúrájában ,és az is, aki valamit számítani szeretne valamikor. Tehát először is olyan helyszint kerestem, amely már a címe miatt is arról szól, hogy a magyar kultúra a világ kultúrájának fontos része. A Covent Garden negyed a világ egyik kulturális központja. Így a Covent Garden negyed szakmai életének részévé váltunk akár az Albery színház, vagy a Királyi Operaház, vagy a Színházi múzeum. Mindhárom egy karnyújtásnyira tőlünk. Egy elegáns , jószagú, finom helyszint kívántam megteremteni, amely nem az itt élő magyarok klubjaként működik, hanem proaktiv módon találja meg nemzetközi közönségét. Az elsődleges üzenet az volt, hogy legyen egy kulturális tér a Covent Garden negyedben – mégpedig a Londoni Magyar Kulturális Központ -, ahol különböző kultúrák, vallások képviselői, különböző módon gondolkodó emberek , a kultúra mozgását befolyásoló szakemberek, a média képviselői, a politikai, társasági élet meghatározó alakjai találkozzanak egymással, egymást inspirálják, hassanak egymásra, és ez az ún. Networking, tehát kapcsolatteremtő helyszín mindig el tudjon indítani egy új gondolatot. Nem izolálni, gettóba zárni, hanem integrálni akartam a magyar kultúrát úgy, hogy az őt megillető helyére kerüljön ebben az országban. Maga a „fészek”, tehát a kulturális intézet előkészít, tesztel, és ebből tovább lehet lépni. Nagyon örülök, hogy mára ez a működési modell követendő példává lett.

Azt nagyon fontos megérteni, hogy David Lammy nem állt meg az Európai Unió határánál, hiszen azt mondta, hogy a kultúra az egy sokkal gazdagabb, és egy sokkal inkább a világ minden állampolgárának járó jog, minthogy csak az Európai Unión belüli kulturális mozgásokról beszéljünk. Ez itt Londonban teljesen természetes, hiszen London úgy európai város, hogy közben a világ kultúráinak találkozóhelye. Nagyon fontosnak tartottam az Ő beszédében, amikor arról beszélt, hogy az európai művészeket hogyan inspirálta, hogyan ihlette meg a világ más részén talált élmény. Itt például a magyar intézetben nemzetközi közönségünk van, nemcsak britek, de pl. japánok, franciák, irániai, brazilok, amerikaiak – tehát a magyar kultúra egy közvetítő anyag az emberek közötti kommunikációban.

A Magyar Magic Fővédnökei
 
A Magyar Magic-nek itthon is rendkívül volt a hatása a színházi életben és a drámaírók körében. Nemcsak azért, mert erre az eseményre számos magyar drámát fordítottak le egy világnyelvre, amellyel ki lehet lépni a nagyvilágba Európán kívülre is, hanem itthon is nagy mértékben megélénkült a drámaírói kedv. A Katona József Drámapályázatnak is köszönhetően egyre több magyar dráma születik. A lefordított és felolvasásokon szerepelt drámáknak van-e utóélete most Angliában?

Abszolút. A Fókuszban Magyarország rendezvény fűzérnek a lényege az, hogy az egy befektetés a kulturális piacba. Anyagi befektetés a magyar művészekbe, a magyar kultúrába, amelynek hosszantartó eredményei vannak.
Az a kapcsolat például, amelyet elkezdtünk a Királyi Nemzeti Színház Stúdiójával, amelynek eredményeként született az úgynevezett Channels, tehát „Csatorna” program, amelyben mi több mint ötven magyar drámát fordítottunk angolra, hogy a válogatók ezeket elolvassák ,és négyet kiválasszanak, és bemutassák a színházban. Ennek a folyamatnak az eredménye, hogy Egressy Zoltánnak a Portugál c. darabját a BBC, mint rádiójátékot lejátszotta. Németh Ákosnak az Autótolvajok c. darabját, a Birminghami Színház megvette és több héten keresztül játszotta.

És a legújabb eredmény az, hogy a Magyar Magic nyitásakor, Richmondban a Orange Tree színházban , mutattuk be Szilágyi Andor: El nem küldött levelek c. darabját, John Terry rendezésében, angol színészekkel. És ott, Szilágyi Andor az egyik angol színésztől - Gerard Bell-től - olyan inspirációt kapott, hogy írt neki egy darabot, a Bárány megkísértése címmel. Ezek a nagy pillanatok- amikor a munkánk nyomán valami új születik. Igy megszerveztük a darab világpremierjét angolul, The Temptation of the Lamb címmel. Erre 2005. október 25-én került sor. A Királyi Nemzeti Színház Stúdiójában a szakmának, este pedig a Londoni Magyar Kulturális Intézetben a nagyközönségnek, a sajtónak és a színházi szakembereknek mutattuk meg a darabot, Gerard Bell és még két angol színész közreműködésével, akik a Királyi Nemzeti Színházból és a Royal Shakespeare Company-ból jöttek. Ugyanaz az angol rendező, John Terry rendezte, akivel már dolgoztunk együtt többször.Az eredmény többféleképpen mérhető. Amikor természetessé válik, hogy ha kinyitják az újságokat Londonban az emberek, akkor ott vannak magyar szerzők, magyar előadók, az egy fontos eredmény. Amikor fontos helyszíneken megjelennek a magyar produkciók,az eredmény. Az volt az álmom ,hogy a magyar kultúra éppolyan természetességgel legyen jelen, mint ahogyan mindegyik más nagy kultúra. Nagy érzés, ha az álom lépésről lépésre megvalósul.

Bogyay K. - Madarassy I.
 
A Magyar Kulturális Intézetben most mi látható?

A Karácsony előtti-utáni időszak nagyon fontos Nagy-Britanniában .A karácsonyt sok vidámsággal, baráti-szakmai összejövetelekkel, un. karácsonyi partykkal , karácsonyi koncertekkel köszöntik már egész decemberben. A mi karácsonyi koncertünk immár hagyomány, és igen fontos, hogy ilyenkor milyen kiállítást lát a vendég. A kulturális térben számos társasági, kultúrdiplomáciai rendezvényre kerül ilyenkor sor. Erre az időszakra választottam Madarassy István szobrász-ötvös művész kiállítását. A kandallónk két szélére, két nagyszerű szobrot is elhelyezett. A sikerre való tekintettel meghosszabbítottuk a kiállítás időtartamát 2006. január 19-ig, amikor egy finissage keretében zárjuk majd be, Madarassy István személyes közreműködésével. A Madarassy anyag levételével indul a 2oo6-os év.

 
Ezt követő események?

Természetesen a 2006-os év programja már teljesen készen áll, vannak bizonytalan pontjaink, mert nem tudjuk még, hogy a kultúra finanszírozása hogyan alakul majd, de az biztos, hogy az évet egy magyar-roma kulturális fókusszal kezdjük, a kulturális diverzitás jegyében. 1999 óta rendszeresen, Zenész dinasztiák néven mutatunk be fiatal, roma klasszikus zenészeket és a Jazz péntekek állandó vendégei a magyar roma jazz muzsikusok. A Magyar Kultúra Napját, ebben az évben a magyar cigány költészet, cigány festők kiállítása, és Kathy Horváth Lajos hegedűjátéka tölti majd ki.

 
Márciustól elindul az a fókusz, amely a jubileumi év alkalmából Bartók Béláról szól. Cime „Inspired by Bartók”, vagyis Bartók inspirálta...De nekünk nem kell bemutatni Angliában az Ő zenéjét, mert az jelen van. Nagy öröm, hogy ott áll a Bartók szobor South Kensingtonban, a metró megálló előtt , amit a Magyar Magic idején állítottunk föl,és részévé vált Londonnak.
A Bartók jubileumi év kapcsán azt találtam ki, hogy Bartók kapcsolódási pontjairól beszélünk. Bartók és Kodály, Bartók és Kurtág, Bartók és Liszt, Bartók és a népzene, Bartók és a világzene, Bartók és a jazz, Bartók és a divat, Bartók és a képzőművlészet stb. Arról beszélünk tehát, hogy szelleme hogyan van jelen ma .

Bartók Béla szobra, Varga Imre alkotása
 
Már januárban elindul a legjelentősebb idei fókuszunk, a The Voice of Freedom, tehát a Szabadság hangja címmel , amely az 1956-os forradalom 50. évfordulóját jelzi. A fókusz persze ősszel fog kicsúcsosodni. Akkor lesz egy nagy nemzetközi történész konferencia, 56-os filmek fesztiválja, kiállítások, koncertek sora.
Egy olyan programot is tervezek, ami a mai fiataloknak szól elsősorban, akik már sokszor nem is tudják ,mi is történt 1956-ban. Fiatal angol művészeket küldünk Magyarországra, a forradalom helyszíneire, és az ott szerzett inspirációkból merítve mutatják majd be új munkáikat. január végétől pedig már elindítom azt az Oral History, szóbeli történelem sorozatot, amelyben minden hónapban meghívom a Londoni Magyar Kulturális Központba azokat a kiemelkedő, vagy akár „névtelen” személyeket, akiknek az életét az 1956-os forradalom teljes mértékben megváltoztatta. Életutakról beszélek, amelyek kiindulópontja valamelyik utca volt a forradalom idején.Ebből az év végén készül egy könyv is.

 
A 2005-ős évet összegezve, felelős állami vezetők büszkén emlegetik a Magyar Magic-et, hogy milyen óriási hatással volt a beutazó idegenforgalomra. Ugrásszerűen megnőtt a brit turisták száma, és ez jelentős bevételt jelent az országnak. Erről milyen információi vannak?

Niklai Ákos úrtól, a Magyar Szállodaszövetség elnökétől, és állandó együttműködő partnerünktől értesültem még 2oo5 év első negyedévében, hogy 85%-os növekedés van. A brit közönség Magyarországon a kultúrára kíváncsi. Nem a Balatonra megy elsősorban nyaralni, és nem kolbászt akar enni a sátrakban. El akar menni az Operába, a Zeneakadémiába, képtárba, az építészetre kíváncsi, a kortárs művészet iránt érdeklődik. Tőlünk általában megkapja az „előételt”,majd elutazik Magyrországra.
És az hogy megnövekedett az olcsó légi járatok száma, az azt jelenti, hogy hihetetlen módon összekötődött London Budapesttel. Tudni kell a britekről,hogy a kultúra náluk a mindennapi élet része. Nem hatódnak meg tőle, hanem azzal élnek együtt. Számukra egy kulturális rendezvény azt is jelenti, hogy egy jót vacsoráznak, elmennek barátokkal találkozni. Nekik a kulturális élet, a művész, a művészeti élet megjelenítője a természetes, mindennapi társadalmi érintkezéshez kötődő tevékenység, és ezért egy-egy kulturális megjelenést mindezzel körbe kell venni.

 
Ezért volt az a vízióm része a kezdetekkor, hogy nekünk be kell épülni a Covent Garden negyedbe. Most a hatodik évfordulónkra egy kiemelkedő, egész oldalas cikk jelent meg arról, hogy mit jelentünk mi ennek a negyednek az életében. Az emberek a programjukba beillesztik, hogy eljönnek a HCC-be, a Hungarian Culture Center-be. Bejönnek egy órára, meghallgatnak egy koncertet, meghallgatnak egy költőt. Beugranak, megnéznek egy kiállítást a mindennapi élet részeként.
Azt csak mi tudjuk, hogy ez milyen sok munkába kerül.

[ Kadelka László ] 2006-01-22 00:02:00