TAVASZ – 2005
Csalhatatlan jelei vannak, hogy itt a TAVASZ.
Megérkeztek a füttyös ’’madarak’’ a Múzeum kertbe és a Petőfi szoborhoz. Mozart is megérkezett – mármint a Róla elnevezett hajó a Belgrád rakparti kikötőbe, jelezve a szezon kezdetét. A legbiztosabb jel - már huszonötödik éve -:
Kezdődik a Tavaszi Fesztivál.
Sokféle bombasztikus jelzőt találhatnánk a szinonima szótárban a kulturális kínálat 2005-ös helyzetére, elégedjünk meg a rendkívüli jelzővel.

Önmagában az a tény, hogy megnyílt a Művészetek Palotája kimerítené a jelző fontosságát. Amennyiben hozzátesszük, hogy mi minden látható és hallható, várja a kultúra iránt érdeklődőket manapság Budapesten, úgy gondolom, hogy Európa bármelyik fővárosa megirigyelheti ezt a választékot.

 
A Budapesti Fesztivál Zenekar és Fischer Iván nyitja meg március 18-án az idei Budapesti Tavaszi Fesztivált a Nemzeti Hangversenyteremben. A Beethoven összes szimfóniája sorozat részét képező (és másnap, március 19-én megismételt) koncert szólistája a világhírű japán hegedűművésznő, Midori lesz.

Budapesti Fesztivál Zenekar
 
A fáraók után - A kopt művészet kincsei Egyiptomból című kiállítás anyaga a Szépművészeti Múzeumban – ezt megelőzően -, még soha nem hagyta el Egyiptomot.
A fáraók korának művészete nem szűnő csodálatot vált ki mindenkiből, más a helyzet Egyiptomnak a Nagy Sándor hódítását (Kr.e. 332) követő évszázadokból, a Ptolemaiosok (Kr.e. 332-30) és a római császárság (Kr.e. 30-Kr.u. 639/646) korából származó művészetével: az egyiptomi hellénisztikus, római kori és későantik művészet csak kevesek számára ismert.
A Kr.e. 4.-Kr.u. 7. század közötti, évezrednyi időszakban a klasszikus görög-római művészet stílusa, témái, formái, sajátosan egyiptomi alakot öltöttek, és létrejött Egyiptom későantik és korabizánci művészete - hagyományos nevén a kopt művészet. Ennek története: társadalmi összefüggései, legfontosabb korszakai, viszonya a földközi-tengeri térség egykorú régióinak művészetéhez egészében véve máig homályban maradt. A budapesti kiállítás tárgya tehát nem a művészettörténet valamely már klasszikusnak elismert korszaka, hanem egy olyan, amely csupán most kezdi megtalálni az őt megillető helyet az európai művészeti hagyományban.

Kopt kincs Egyiptomból
 
A Szépművészeti Múzeum kiállítása a kopt művészet példáján ad képet a klasszikus ókori művészet átalakulásainak utolsó nagy korszakáról. Tudományos koncepcióját Török László professzor, a későantik Egyiptom világszerte számontartott kutatója, a Norvég Tudományos Akadémia tagja dolgozta ki.
A kairói Kopt Múzeumból, valamint az alexandriai Görög-Római Múzeumból és az Alexandriai Nemzeti Múzeumból érkező mintegy százharminc tárgyat tartalmazó együttest a budapesti Szépművészeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum kopt anyagából válogatott további darabok egészítik ki.

Még alig fejeződött be a Műcsarnokban a Francia Festészet fantasztikus kiállítása, máris itt vannak a most nyílt Luwig Múzeumban a „modern franciák”.
A Természettudományi Múzeumban páratlan kiállítás látható:

„Káprázatos kövek
Egy királyi gyűjtemény Spanyolországból”

Az egyedülálló módon összeállított kiállítás Magyarországra érkezik először majd öt éven keresztül járja a világot. Így az anyaországon kívül Európában először mutatják be a kivételes köveket, amelyeket eddig még nem láthattak együtt.
A spanyol Programa Royal Collections ezzel a közösen szervezett kiállítással üdvözli Magyarországot és a Magyar Természettudományi Múzeumot az Európai Unióban. A szoros együttműködés jelképeként Mr. Fulgencio Alcaraz, a spanyol E.E.I.G. Programa Royal Collections reprezentatív képviselője, egy 560 karátos, kb. 6 cm nagyságú aranyfényű citrint ajándékoz a Magyar Természettudományi Múzeumnak.

Káprázatos kövek
 
Öt év után a kövek visszakerülnek tulajdonosaikhoz, és a nagyközönség talán soha többé nem láthatja őket. A világon egyedülállóan ez a kiállítás több mint 6800 csiszolt példánnyal dicsekedhet, melyek összesen több mint 147 000 karátot nyomnak.
A kollekció olyan drágaköveket is magában foglal, melyek a maguk nemében a legnagyobb, valaha is készített csiszolt példányok. Közülük is kitűnik tisztaságában és nagyságában a világ legnagyobb csiszolt topáza, a Marabá-holdja nevű 25 250 karátos drágakő.

Leonardo da Vinci golyóscsapágya
 
Leonardo da Vinci is beköltözött a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – most 100. születésnapját ünneplő - csodálatos termeibe.
A Hoepli Kiadó 1894 – 1904-es

Leonardo da Vinci „Codex Atlanticus”

nemzetközi kiállítását, amelyet Európában először az insbrucki császári palotában mutattak be, most Budapest vendége.

A táblaképek hűen tükrözik Leonardo kísérleteinek és kutatásainak széles skáláját, valamint mérnöki és építészeti rajzainak szépségét. A kiállítás teljes képet nyújt az olasz reneszánsz egyik legfontosabb kulcsfigurájáról. A látogatók többek között megtekinthetnek egy nayg, motor nélküli repüplőgépet, egy repülőgép anyacsavart, egy tankot és egy golyóscsapágyat.

Szépség és a Szörnyeteg - részlet
 
Budapesti Operettszínház, Alan Menken - Howard Ashman - Tim Rice: "> A Szépség és a Szörnyeteg – musical - bemutatójával (2005. március 18.) szerepel a BTF programjában, a rendező: Böhm György.
Disney első színpadi musicalje kel életre Budapesten.
A Szépség és a Szörnyeteg, mint az egyik legrégebben színpadon levő musical Amerikában már legendának számít. Amikor a Disney-rajzfilm megjelent a mozikban, több kritikus is megjegyezte, hogy ezek a dalok egy musicalben is megállnák a helyüket. A rajzfilm megnyerte a legjobb betétdalnak és a legjobb filmzenének járó Oscar-díjat, és történelmet írt, mint az első animációs film, amit a legjobb film díjára jelöltek. Ezek után született az ötlet, hogy színpadra alkalmazzák a népszerű tündérmesét. Az alkotók mindvégig szem előtt tartották, hogy egy egyszerű átdolgozás nem állná meg a helyét a színpadon, sőt az eredeti mozifilm erényeit is rontaná, ezért az időtlen történethez hozzáadták a klasszikus tündérmese gyökereit, majd megtöltötték humorral, varázslattal, titokzatossággal és románccal.

A Szépség: Szinetár Dóra - A Szörnyeteg: Homonnay Zsolt
 
New York, London, Los Angeles, Toronto, Sydney és Tokyo után a Budapesti Operettszínház tűzi műsorára a darabot, hogy a magyar közönséget is elvarázsolja a technikai csodák, a speciális effektusok, a káprázatos díszletek és jelmezek kavalkádja, valamint Alan Menken, Howard Ashman és Tim Rice feledhetetlen dalai.
A világon először nem replikaként, hanem újragondolt koncepcióban láthatja a publikum a Szépség és a Szörnyeteg című musicalt Böhm György rendezésében.

[ Kadelka László ] 2005-03-18 09:02:00