A József Attila-rejtély (helyszíni p., második kör)
Két héttel élte túl József Áron temesvári halálát a költő, aki már tudta, hogy nem Amerikába vándorolt ki apja – derült ki a József Attila Társaság rendezvényén bemutatott Hetedik szoba című, 2002-ben készült filmből, s azt megtudhattuk, hogy a március 22-én századik születésnapját ünneplő József Etelka miként emlékszik vissza a gyermekkori hintalovacskára.

   
   Hová tűnt József Attila édesapja 1908-ban?

   „Ha elhagysz, mint ég alján a nap, / mit is tehetnék, hogy ne szánjanak…”
   

   1957-ig dédelgethette a magyar irodalomtörténet, hogy József Áron, munkanélküli szappangyári munkás három éves fiát és családját magára hagyva átkelt „a Nagy Óceánon”. A művön kívüli valóság azonban más. A román Gazeta Literaturában megjelent cikk után a hazai kutatás is dokumentumokkal támasztotta alá a tényt, hogy az félegyházi születésű („félig román, vagy tán egészen az”) apa új családja körében Erdélyben hunyt el. Precízen feltárja életét, 1873-tól 1937. november 20-ai haláláig a Mérei Anna rendezte filológiai film (Hetedik szoba), de sok kérdésre nem adhat pontos választ.
   
   Mi történt 1908-ban? Valóban volt egy „lánghajú nő”? A Kilián-laktanya kaszírnője – ahogy Makai Zsuzsa mondja. Vagy csángó vérében volt a vándorlás? A dualizmuskori migrációs hullámot elemző dr. Kövér György ezt valószínűsíti okként.
   A nyomor elől menekült? S mikor tehette volna, magához akarta venni gyermekeit? Vagy ezzel csak áltatta Jolánt 1909-es crajovai levelében? Hisz az arra a címére érkező gyerektartás fizetési felszólítás elől ismét továbbállt. Újvidékre ment, előtte Esztergomba talán, s Pestre is, a szintén áttelepült nővéréhez, aki Jobbszívre magyarosította nevét. Etus (néni) egyszer az Üllői úton találkozott egy férfival, aki a Mamáról kérdezgette, és csokoládét adott neki, de otthon nem beszéltek róla.
   
   Legendává nőtte magát, hogy Amerikából egyszer majd értesítik őket a mesés hagyatékról, aztán a reményvesztett mama férje holttá nyilvánítását kérte, aki viszont 1920-ban Pesten kerestette a családot, sikertelenül, majd 1922-ben a válás hivatalos kimondását kérte, nem tudván, hogy Pőcze Borbála testét a férgek ették már három éve. 1924. szeptember 11-én újranősült Romániában, a magyar Kiss Juliannától fia született, s nekik azt mondta, hogy előző felesége vándorolt ki Amerikába – mesélte Anavi Ádám, temesvári tanár. 1936-ban Makai Ödön keresésére rábukkantak Temesváron, József Attila a Szabad-ötletek jegyzékében ezt így kommentálta: „Mit szeretnék az apámon? Él.”
   A 20-as években írt Tiszta szívvel után 1935 körül bukkan fel az apahiány motívuma verseiben (Eszmélet, A Dunánál), mikor talán megpróbált végre túljutni azon a gyerekkori traumán, hogy csak a fantáziájában élhette meg a rivalizálást – mondta dr. Nemes Lívia pszichológus a filmben –, nem tudta legyőzni, hisz elment. Két héttel élte túl József Áron halálát fia.
   
   Más oldalról közelített Hagyaték című szuggesztív filmjében Jelenczki István, a Töredékek József Atttiláját megragadva, hosszan-hosszan citált szövegekkel. A Hubble-űrteleszkóp képeit a szavaló Simon Péterről adott közeliekkel váltogató lírai film kissé próbára tette a közönség türelmét, s bár a vetítést követő felszólalásában Makai Zsuzsa nagyon szépnek nevezte, többek felhívták a rendező figyelmét az optimális méret jelentőségére. Igazi egyesületi hangulat kerekedett: hozzászólás gyanánt az egyik tag lelkesen merengett saját hipotéziséről, míg Tverdota Györgynek sikerült udvariasan leállítani. Szóba kerültek a kritikai kiadások pontatlanságai, s a tévé archívumában található interjúk, József Attila-műsorok, így a Petőfi Irodalmi Múzeumban újabb vetítéseket nézhet meg majd, aki ellátogat a József Attila Társaság rendezvényeire. S egyszer talán az irodalomkönyvekben is pontosítják az 1908-as év eseményeit
   
Gát utca 3.
 
[ lalaz@netposta.hu ] 2003-03-15 05:24:00