Buddhista kongresszus Magyarországon
50 éves a magyarországi Buddhista Misszió. Templomavatás, nemzetközi konferencia a Platánus szállóban, meditáció, zen, kendo- és aikido-bemutató - Kelet és Nyugat találkozása.
Tucat éve már, 1990-ben történt, hogy először találkoztam keleti vallások követőivel. A debreceni egyetemen töltöttem fél évet, részképzésen, amikor a városban járva, szokatlan ének- és csörgődobszó mellett masírozó emberekre lettem figyelmes, ők Krisna-tudatú hívők voltak, a hinduizmus egyik jelentős ágának képviselői. Később megismerkedtem a buddhizmussal, annak három fő irányvonalával, amelyek nagyon sok kisebb és nagyobb egyházra oszlanak. Vannak a Dharmának (Buddha törvényének) olyan követői, tanítói, akik nem is tartják vallásnak, a buddhizmusnak mégis világszerte 300 millió híve van. Magyarországra ebből mintegy tízezer jut. Magam a napokban hallottam először, hogy Magyarországon ez a világvallás ötven évvel ezelőtt öltött intézményes formát. Ekkor jött létre a Buddhista Misszió egyházközössége.
   A Buddhista Misszió, amely a nyugati Árya Maitreya Mandala rendhez csatlakozott, november 9-10-én, fél évszázados fennállása alkalmából nemzetközi kongresszust szervezett Budapesten Kelet és Nyugat szellemiségének találkozása Közép-Európában címmel. Az ünnepség szombaton reggel az első budapesti buddhista templom felszentelésével kezdődött.
 
Itt több, a szerzetesek és egyházi vezetők által levezetett színes, látványos szertartást követhettek figyelemmel a nagy számban megjelent érdeklődők. Ezen rítusok mindegyike mögött egy-egy vallási irányzat körvonalazódott. A magyarországi 9 bejegyzett buddhista egyház mellett több kiváló tanító és mester képviselte Buddha – Nyugat-Európában egyre szélesebb körben terjedő – szellemiségét a kongresszuson.
 
A kétnapos eseménysorozat hivatalos megnyitóján Szalay István, a Miniszterelnöki Hivatal címzetes államtitkára és Hyun Jung, a Berlini Nemzetközi Zen Templom elnöke mondott üdvözlő szavakat. A bevezető előadásban a Németországi Buddhista Szövetség elnöke, Acarya Vajramala beszélt az eljövendő korok Buddhájáról, a mindent felölelő szeretetet megjelenítő Maitreyáról. A szeretet jelenségének hangsúlyozása, éppúgy, mint a békéé – több előadásból is kiderült – sarkalatos pontja a buddhizmusnak. De ebben a relációban a szeretet nem csupán egy nagyon közeli személy, hanem minden létező iránt egyformán kifejezett mély érzést jelent, és a béke sem azt, hogy valamelyik nép átmenetileg éppen felfüggesztette valamely másik ország polgárainak a legyilkolását, hanem egy, az egyén belső szellemi világában beálló nyugalmi állapotot, amely nem is teszi lehetővé, hogy az ártás gondolata felmerüljön.
   Ez a szellemiség persze nem csak a buddhizmus nyugati és kelti képviselőiben közös. Mint Ashin Ottama csehszlovák állampolgárból lett burmai szerzetes kijelentette Buddha és Jézus egy közös sétán című előadásában: bár formailag a nagy világvallások különböznek, lényegük azonban egy. Buddhista körökben ezen az alapon nem szokás ferde szemmel nézni egy másik vallás képviselőjére, mert az szerintük csak egy közös célhoz vezető külön utat követ. A kongresszus résztvevői alaposabb betekintést nyerhettek a buddhizmusba olyan kiváló tanítók által, mint a francia Denys Tendroup láma, a svéd származású Csöpel láma, az amerikai Baker-Roshi zen mester vagy a magyar László András és Mireisz László. Vasárnap számos szellemi műhely keretében lehetőség nyílt vitára, illetve gyakorlásra is.
   A tibeti és zen-buddhista meditációk közül Do Snim koreai zen-mester meditációs módszere tűnt a legnépszerűbbnek. A koreai zen ág kiváló képviselője koanokon, rövid kérdéseken, talányokon keresztül igyekszik elérni, hogy a tanítvány elméje kitisztuljon, és a világ jelenségei a helyükre kerüljenek.
   A kétnapos kongresszus végén tartotta a Buddhista Misszió vezetője, Pressing Lajos a Buddha közép-útja Közép-Európában című előadását. E szerint ahhoz, hogy a buddhizmus beépüljön a társadalomba, el kell vállalnia olyan feladatok megoldását, amelyekkel a társadalom megfelelő szellemiség híján eddig nem tudott megküzdeni. Olyan irányba kell változtatni az egyének szemléletét és ezen keresztül életgyakorlatát, amely lehetőséget teremt a szélsőségek közötti egyfajta szellemi középút megtalálására. Magyarország gazdasági vagy politikai szempontból aligha tölthet be meghatározó szerepet a világban, ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy földrajzi vagy éppen gazdasági szempontból is Nyugat és Kelet találkozási pontján helyezkedünk el. Ezt a konferencia házigazdája szerint úgy fordíthatnánk a világ és a magunk javára, ha a két pólus szellemiségének kalauzaiként, egyre többen fáradoznánk azon, hogy e látásmódok egymásra találjanak, megnyíljanak egymás felé és az emberekben eggyé váljanak.
A konferenciát megelőzően a Magyar Harcművész Szövetség bemutatója: kendo (botvívás)
 
Aikido, a szelíd harcművészet - balra a támadó (uke)...
 
... és az akció kimenetele
 
[ Lengyel Tamás ] 2002-11-15 09:06:00