Az ágyban nem lehet linkelni
Vajda Gergely (fotó), a kortárs zeneszerző nemzedék egyik legfiatalabb tagja Déry Tibor: Az óriáscsecsemő című színműve alapján kamaraoperát írt énekesekre, hangszerekre, beszélőkre és bábokra. Vajda művét a Budapest Bábszínház a Budapesti Őszi Fesztivál záróeseményeként mutatta be. Az előadást a közelmúltban Vámos László-díjjal elismert Kovalik Balázs rendezte.
Kincses Veronika operaénekes és Vajda József fagottművész fia, Vajda Gergely (fotó) először klarinét, majd karmester szakon tanult.
Mint ifjú művész zeneszerzés-stúdiumokat végzett Tihanyi Lászlónál és Eötvös Péternél. Az utóbbinak több művét is betanította és dirigálta. Eötvös operáját, A három nővért például itthon, Brüsszelben és Bécsben.
Még zeneakadémistaként Artisjus-díjat kapott kortárs darabok tolmácsolásért. Számos szerzeményének volt bemutatója külföldön, egyebek közt Freiburgban, Marseille-ben, Varsóban, Berlinben. Komponált Paul Celan és Petőcz András verseire, Almási-Tóth András színpadi művéhez, a Gólemhez.
Néhány hete az amerikai Milwaukee Szimfonikus Zenekar karmestere. Déry Tibor mostoha sorsú, a húszas évekből való avantgárd műve az utóbbi évtizedben több prózai színházban is sikerrel szerepelt. Vajda maga írta a szövegkönyvet, s a könnyebb érthetőség érdekében egyszerűsítette a többrétegű, a maga idejében polgárpukkasztónak számító művet, amely ma is tartalmaz aktuális elemeket. Nagy derültséget kelt például „Az ágyban nem lehet linkelni!” mondat. A zeneszerzőnek a komponálás során figyelnie kellett arra, hogy sok párbeszéd és mesélés van a történetben, és így a bábok mellett a színészi játéknak is fontos szerepet szánt.
Vajda zenéjében akusztikus instrumentumokat vegyít szintetizátorhangzásokkal, s időnként bátran él félplayback megoldásokkal.

Kovalik Balázs Falusi Mariann
 

Az Óriáscsecsemőt Falusi Mariann alakítja, aki természetesen nem operai hanggal rendelkezik, de a zeneszerzőnek épp erre volt szüksége: egy különleges hangú énekes, aki személyiségének és játékának sokszínűségével „hozza” a földöntúli figurát. Tökéletes alakítás az övé.
Mellette Rajk Judit tényleges operai hangjával tűnik ki. Lengyel Gábor és Bárány Péter az Apa és az ördögi Nikodémos szerepében a bábokból lépnek elő, mintha az óriáscsecsemő víziói lennének.
Kovalik Balázs rendező valódi „csemegére” talált Vajda művében. Már az első képeknél kiderül, hogy Kovalik igazi terepe a zenés színház, s nyoma sincs azoknak a rendezői bizonytalanságoknak, amelyek például legutóbb a Madách Kamarában általa rendezett Borisz Godunov színrevitelénél voltak tapasztalhatók.
Déry és Vajda művéhez fantasztikus beleérző képességgel közelített: a számítógépes grafika mutatványait alkalmazva, a fehérkesztyűs bábosok jól ismert játékát megújítva, a darabolós gyilkos elektromos vágókését mozgatva, kicsit kubista, kicsit fekete színháztól inspirálva remek játékot produkált.
A Budapest Bábszínháznak régóta sajátos, a többi színháztól elütő felnőtt közönsége van, akik hajlandók „megküzdeni” egy-egy kísérletező előadással is.
Az óriáscsecsemőre feltűnően sok fiatal volt kíváncsi, s ez igazán örömteli. Érdekes lenne tudni, vajon a zeneszerzőre, a rendezőre, vagy egyszerűen a játékra voltak-e kíváncsiak.

[ Deák Attila ] 2002-11-05 12:10:00