„Az igazat mondd, ne csak a valódit...”
A Nobel-díjas kém
Wisinger István egy olyan dokumentumregényt írt, amely – így Karácsony közeledtével – dísze lehet az ünnepi szellemi fogyasztásnak! A szerző a XX. század második felétől avatott krónikása a kultúra számos szegletének. Ezúttal hiánypótló – letehetetlen - művet tesz az ünnepi ajándékok közé.
A Nobel-díjas kém - Dokumentumregény Szent-Györgyi Albert életéről alcímet viselő mű, amely az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg, a téma iránt érdeklődő számára „ letehetetlen”.

A szerző – mottóként - négy idézettel indítja a művét:

„... az élet nem az, amit megélünk,
hanem az, amire emlékezünk,
és az, ahogy emlékezünk rá, ahogy elmeséljük”

(Gabriel Garcia Máquez)

„Így kerül ma a jaj s nevetés
„hív s hő” kebelekben:
magyarnak lenni nehéz,
de nem lehetetlen.

(Illyés Gyula)

„Az én történetemet az teheti érdekessé,
hogy benne tükröződnek napjaink viharai”

(Szeht-Györgyi Albert)

„Eleve, ha egy életet írnak meg az színtiszta fikció”

(Földényi F. László)

 
Hézagpótló a mű. A '40-es években születettek számára a történelem „tanítás” inkább ferdítés volt. Rengeteg „fehér folt” jellemezte, elhallgatások, dezinformációk jellemezték jellemezték az oktatást. Szlogenné vált a rendszerváltást követően: „Ezentúl minden másképp volt!”
Ezen a helyzeten változtat Wisinger kitűnő írása. Részlet az előszóból: (...)Ez a könyv szerzői szándékom szerint műfajilag hibrid írásmű. Előző könyvem (A fel nem robbant csecsemő – Emlékek és képek a XX. században) egyik fejezete egy 1983-as személyes találkozó az első hazai Nobel-díjas tudós, Szent-Györgyi Albert 90. születésnapja alkalmából egy Woods Hole-ban és Bostonban forgatott dokumentumfilm forgatásának részleteit idézte fel. A film egyórás terjedelme nem tette lehetővé Szent-Györgyi életpályájának átfogó bemutatását, és a helyszíni ünnepi rendezvények kiegészítéseként a magánélet eseményeiről elsősorban csak az egyidejű történések képeit idézhettük fel, beleértve a filmben látható interjúkat is.(...)
(...)Mindez ösztönzőleg hatott egy dokumentumregény megírásához, amely tényeit és szereplőit illetően hol vázlatosan, hol részletesen, a regényen belül egyidejű történetekben követi az életpálya eseményeit. 1914-ben kényszerült Szent-Györgyi Albert részt venni az I. világháborúban, és 1947-ben, a II. világháborút követően aktív – olykor szovjetbarát és baloldali -politikai tevékenység után végleg elhagyta Magyarországot, és haláláig amerikai emigrációban élt. (...)

(...)A történelmi hűségre nem szükségszerűen törekedtem, és kérem a kedves olvasót, hogy ne tekintse ezt az írást ebből a szempontból száz százalékig pontosnak. Viszont könyvem minden alakja valóban élő személyiség volt, eseménye kivétel nélkül megtörténtek. Mégis
elsődleges törekvésem inkább a hitelesség.(...)
(...)Ugyanakkor többször fikciós párbeszédek konstruálására is merészkedtem, és előfordulhat, hogy a drámaiság fokozása kedvéért néhány egymáshoz napokban is közeli időpontban zajló eseményeket fölcseréltem, József Attila ars poeticája szellemében:

”Az igazat mondd, ne csak a valódit...”

(...)A könyv egyben alkalom arra is, hogy megemlékezzünk Szent-Györgyi Albertban születésének 123. (1983. szeptember 16.) és halálának 30. évfordulójáról (1986. október 22.), és arról, hogy 2017 december 10-én lesz a 80. évfordulója annak, hogy Stockholmban átvehette a Nobel-díjat. (...)

A szerző

… hát igen, hogyan is írta Illyés Gyula:

magyarnak lenni nehéz,
de nem lehetetlen.

2016-12-13 13:25:00