Huszka Jenő-Martos Ferenc: Gül baba
Az egri Gárdonyi Géza Színház 2011. január 28-án, pénteken bemutatja Huszka Jenő-Martos Ferenc: Gül baba című daljátékát, Szegvári Menyhért (fotó) rendezésében, aki a díszletet Gróf Gyulával tervezte. Jelmeztervező Húros Annamária, zenei vezető Nagy Zoltán, koreográfus Túri Lajos.
Huszka életművének csúcsára az 1905-ben bemutatott Gül Babával jutott fel. Létrehozott egy olyan operett stílust, amely egyaránt hatott a nemzeti érzelmekre, és kielégítette a nagyvárosi közönség szórakozási igényeit is. A Gül Baba megőriz valamit a századvég, s általában a millenniumi időszak történelmi érdeklődéséből: a török hódoltság korát idézi meg.

Huszka Jenő - Martos Ferenc
 
„Mesés álmot”, vagy „álommesét” próbálunk színpadra varázsolni – mondja Szegvári Menyhért, rendező. A daljáték megőriz valamit a századvég, s általában a millenniumi időszak történelmi érdeklődéséből: a török hódoltság korát idézi meg. A mű szereplői magyarok, törökök, cigányok. Ezek kényszerű együttélését „zavarja meg” a mindent felülíró szerelem. Nekem nagyon tetszenek azok a városképek, ahol egymás mellett van a félhold és a kereszt - teszi hozzá a rendező. - Azt szimbolizálják, hogy különböző hitű, nemzetiségű, kultúrájú emberek képesek a békés együttélésre, sőt a különböző kultúrák még gazdagíthatják is egymást. Ezt tudta Bartók és Kodály, és ezt tudta Huszka Jenő is.

Hüse Csaba - Szabó Emilia
 
Gábor diák barátjával, Mujkóval beszökik Gül baba rózsakertjébe és leszakít egy szál virágot, hogy szerelmének, Leilának adja. A lány nem más, mint a ház urának gyermeke, a rózsa pedig szent. Mindez bizony alaposan megbonyolítja a rózsatolvajok életét...
A mű magas szintű zenét képvisel, operai képességeket kíván a színészektől. Mindenki számára ismerős dallamok ezek, legfeljebb az nem egyértelmű, melyik műből valók.
Darumadár fenn az égen, Borban az igazság, borban a vigasz: ismerős dalok ismerős sorai, a Gül baba című operett örökzöldjei.

Szabó Emilia - Tunyogi Péter
 
Gül baba nevéhez megannyi mendemonda kapcsolódik, egy az operett-irodalomhoz is utat talált.
Ez a történet 1590-ben játszódik, akkor, amikor a törökök Budán voltak. Állítólag élt is egy Gül baba nevű török méltóság, aki vallási elöljáró lehetett a budai helytartóságban. Az persze, hogy valóban volt-e lánya vagy tényleg ő volt-e a rózsák atyja, már a legendák homályába vész, de minden történetnek van valamiféle igazságmagva.
Az operett ősbemutatóját 1905. december 9-én tartották, 1940-ben Nádasdy Kálmán forgatott filmet a meséből. A fekete-fehér moziban, miként az eredeti történet szerint is, Gábor diák és Mujkó, kincsek és titkos alagút után kutatva lopódzik be a rózsakertbe.

Hüse Csaba - Kaszás Gergő
 
Huszka Jenő - Martos Ferenc

GÜL BABA

Gül baba: TUNYOGI PÉTER
Gábor diák: HÜSE CSABA
Leila, Gül baba lánya: SZABÓ EMÍLIA
Mujkó: KASZÁS GERGŐ
Rózsi, Mujkó felesége: NÁDASY ERIKA
Ali basa: SZÍVÓS GYŐZŐ
Bíró: VAJDA MILÁN
Zülfikár: RÁCZ JÁNOS, FEHÉR ISTVÁN
Zulejka: FEKETE GYÖRGYI
Kocsmáros: BALOGH ANDRÁS
Müezzin: HORVÁTH FERENC-
Tolvaj: TÓTH LEVENTE
Szpáhi: TÓTH LEVENTE
Börtönőr: HORVÁTH FERENC-
Szpáhi kapitány: TÓTH LEVENTE
Szolga: HORVÁTH FERENC-
Polgárok, Polgárasszonyok,
Eunuchok, Háremhölgyek,
Zarándokok: IVÁDY ERIKA, CSERE ZOLTÁN, DARABONT ÁRON, FELEDI JÁNOS, HORVÁTH ZITA, NAGY ESZTER KATA, ZOMBORI DOROTTYA, SZELES VIKTÓRIA

Közreműködnek:
Az Eszterházy Károly Főiskola énekszakos hallgatói és
Az Egri Szimfonikusokból alakult zenekar

Rendező: SZEGVÁRI MENYHÉRT
Díszlettervező: GRÓF GYULA, SZEGVÁRI MENYHÉRT
Jelmeztervező: HÚROS ANNAMÁRIA
Zenei vezető: NAGY ZOLTÁN.
Korrepetítor: MARÍK ERZSÉBET, NAGY ZOLTÁN.
Koreográfus: TÚRI LAJOS
Világítás: OLÁH SÁNDOR
Hang: VOZÁRY DÉNES
Vetítés: VOZÁRY DÉNES
ügyelő: HÓDOSI ILDIKÓ
Súgó: HORVÁTH ÉVA.
Rendezőasszisztens: HORVÁTH ÉVA.

Bemutató: 2011.01.28.

Forrás:ggeger.theater.hu

[ kl ] 2011-01-27 21:12:00