Kállai Ferenc 1925 – 2010
Kiürült a Gugger-hegy
Kállai Ferenc, A Nemzet Színésze 2010. július 11-én, életének 85. évében elhunyt. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal, Gyomaendrőd Város Önkormányzata, a Pesti Magyar Színház, a Nemzeti Színház, a Magyar Színházi Társaság, a MASZK Országos Színészegyesület saját halottjának tekinti. Kállai Ferenc búcsúztatása július 23-án, pénteken 14.15-kor lesz a Farkasréti temetőben.
 
A Gugger-hegy tetején nem messze a kilátótól az egykori Nemzeti Színház tartóoszlopai telekszomszédok voltak: Bessenyei, Sinkovits és Kállai. Mindhárman a színház legendás főkellékesének, Horváth Dezsőnek a javaslatára vettek ott üdülő telket a 60-as évek végén történt parcellázáskor. Bessenyei és Sinkovits már korábban az égi társulathoz szerződtek, most követte őket a telek-szomszéd.
Mindhárman „örök hűséget” esküdtek a Nemzeti Színháznak. Még akkor is igaz ez, ha időnként a politika bele-bele szólt az aktuális szerződésekbe. A végső mégis a Nemzeti Színház volt és maradt. Amikor elvették a színház nevét, akkor a kiengesztelésnek szánt Nemzet Színésze cím sem tudta elcsábítani őket az „anyatársulattól”. Annak az ’56 utáni legendás társulatnak az utolsó tagja távozott Kállai Ferenccel.

Döglött aknák: Major T. - Kállai F.
 
Az ötvenes években, a Váci utcában a Szent Mihály templommal szemben lakott egy elegáns, szép sálakat és kalapokat viselő férfi, aki mögött mindig összesúgtak a nők. 1960. november elsején este a Nemzeti Színház színpadán, a Szentiván éji álom előadásán, immár testközelből láthattam csodálatos Oberon jelmezében. Másnap délelőtt egy szovjet brigádvezető szerepét próbálta az Irkucki történet című propaganda darabban.
Oberon – brigádvezető, talán ez a legjellemzőbb a pályájára. Szinte minden este színpadon volt. A drámairodalom valamennyi jelentős szerepét eljátszotta, Rómeótól Falstaff-ig Shakespeare számtalan figuráját. Molière szerepek sokasága; a Nők iskolája, a Tartuffe számos- végül címszerepe és pálya egyik csúcsa Az úrhatnám polgár. Gogol Revizorában a polgármester, amelyet Tovsztonogov rendezésében – az akkori Leningrádban is – eljátszott. A Bánk bán Ottója, Biberachja, Petur bánja és címszereplője. Brecht Coriolanus-a, A Danton halála címszerepe, Csurka István Döglött aknák felejthetetlen kettőse Majorral, akinek egy időben kedvenc színésze volt. Marton Endrének nemcsak színpadon, hanem filmen is főszereplője volt, a nagysikerű Katonazenében. De szinte minden korosztályú rendezővel megtalálta a hangot színészként. Színészként mondom, mert a talán legsikeresebb alakításait Székely Gábornak és Zsámbéki Gábornak köszönhette (Danton, Úrhatnám polgár, Falstaff), mégis jelentős szerepe volt abban, hogy eltávolították őket a Nemzeti Színház éléről.

Faust: Ronyecz M. - Kállai F. - Cserhalmi Gy..
 
Temérdek tapasztalatát a fiatal színészek képzésében hasznosította, részben főiskolai tanárként, részben a színpadi próbák során. A színházában rendkívül elfoglalt színészt nehezen tudják a filmgyárban egyeztetni, mégis számos film fontos szerepében volt emlékezetes. Kultusz-filmmé vált a Tanú, amellyel beírta magát az egyetemes filmgyártásba.
Kevés szó esik a - gyakorlatilag megszűnt – rádiójátékokról. Ha megnézzük a Magyar Rádió archívumát, akkor megszámlálhatatlan, rádióra alkalmazott klasszikus mű főszerepét alakította, első sorban Gáti József rendezéseiben.

Tanú
 
Kállai Ferenc (Gyoma, 1925. október 4. - Budapest, 2010. július 11.) 1944-ben végzett a Színművészeti Akadémián. 1945-től a Szabad Színház, 1946-tól a Belvárosi Színház 1948-tól a Nemzeti Színház társulatának tagja volt, 2000-től a Pesti Magyar Színház művésze. - 1977-1990 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1987-től egyetemi tanár. 1981-1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke, 1985-1989 között országgyűlési képviselő, a kulturális bizottság tagja volt.

. Kitüntetései:

Jászai Mari-díj 1956, 1958,
Érdemes művész 1966,
Kiváló művész 1970, SZOT-díj 1971,
Kossuth-díj 1973,
A Nemzeti Színház örökös tagja 1989,
A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje 1995,
A Nemzet Színésze 2000.
A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal 2002.

Egyéb elismerései:

A teheráni filmfesztivál legjobb férfialakítás-díja 1977,
Pro urbe 1981,
Erzsébet-díj 1987,
Örökös tag a Hallhatatlanok Társulatában 1996,
Budapest díszpolgára 1998,
Hazám-díj 2003,
Főnix-díj 2006,
Maecenas-díj 2006,
Príma Primissima Díj 2006.

[ Kadelka László ] 2010-07-16 17:02:00